Dobrev Klára számolt Gyurcsány Ferenc bilincsbe verésével

Dobrev Klára interjút ad az Origo-nak 2015.01.14.

Dobrev Klára 2009-ben még a Putyin házaspárral barátkozott, férje oldalán ugyanis Moszkvában, az orosz elnökkel és feleségével vacsorázott. Az Origónak adott interjúban elmondta, ma miért nem találkozna szívesen Putyinnal. Gyurcsány Ferenc felesége egyetemi tanár, az Altus Zrt. vezérigazgatója, a harmadik gyermekét várja. Dobrev Kára beszélt a családi munkamegosztásról, a korrupcióról, hogy miért nem vitték el a férjét bilincsben, miért pont a baloldaliak vágják először egymásba a kést, milyen miniszterelnök lenne Gyurcsány Ferenc 2018-ban, és hogy szerinte miért nem akar találkozni vele Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó.

Hány hét van hátra a szülésig?

Bő egy hónap. Most sokkal türelmesebb vagyok, mint amikor Annát, majd Tomit vártam. Akkor az volt bennem, hogy mikor lesz már vége a terhességnek. Most élvezem a várandósságot, és szerencsére nem is volt semmilyen probléma. Mindennap bejárok dolgozni, de az én munkám olyan, hogy nagy része egy laptoppal és egy telefonnal otthon is végezhető. Volt olyan megbeszélés, hogy azt kértem, a kollégák inkább jöjjenek fel hozzánk, és lesz is még ilyen a jövőben.

Ha az ember főnök, akkor ezt megteheti. Nyilván nehezebb helyzetben van az, aki beosztott.

Ez így van, de mi egy igazi családbarát munkahely vagyunk, és ez nem csak rám vonatkozik. Két férfi kollégámnak is nemrég szült a felesége, és már a várandósság utolsó két hetében sem volt muszáj bejárniuk. A baba születése után pedig két hétig otthon voltak a családdal. Az is igaz, hogy nem futószalag mellett kell állniuk, és nem kell feltétlenül az irodában ülniük, otthon is dolgozhatnak.

Dobrev Klára harmadik közös gyermekét várja Gyurcsány Ferenccel Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

Az nyilatkozta, hogy csak 2-3 hónapig nem dolgozik majd, és lesz olyan időszak, amikor a férje lesz otthon a babával. Én abból indulok ki, ha valaki 40 év felett vállalkozik egy újabb gyermekre, akkor minden percét ki akarja élvezni, vagyis nem siet vissza a munkába. Elképzelhető, hogy ha majd a kezében tartja a babát, másképp fogja gondolni?

Abban egészen biztos vagyok, hogy ki fogom élvezni a babázást. De nem csak én fogom élvezni Marcit (már eldőlt, hogy ez lesz a neve), szóval Marci egy olyan családba születik, ahol négy testvéréből három velünk él, már felnőttek, és teljesen be vannak zsongva a kistestvér miatt. Ők is szívesen vigyáznak majd rá. Ráadásul az édesanyám is velünk egy házban, bár külön lakásban él. De mi az olyan családban hiszünk, amelyikben a férfi és a nő együtt neveli a gyerekeket.

Azt azért nehezen tudom elképzelni, hogy Gyurcsány Ferenc hónapokig otthon dödökézik a babával. Nem egy otthonülő típus. Arról nem is beszélve, hogy szoptatni még ő sem tud.

Valóban, szoptatni azt nem tud. De a babázást is rugalmasan fogjuk kezelni. Előre tudom, hogy szeptembertől mikor kell majd 2-3 napra külföldre utaznom, és Ferinek úgy kell majd alakítania a programját, hogy vagy otthon marad, vagy ha lehet, viszi magával a babát.

Ez persze nagyon jó. De sokan nem engedhetik meg maguknak, mert nem rugalmas a munkaidejük, a kismama gyakran elveszíti a munkáját, a férfinak pedig ugye pénzt kell keresnie.

Nekem többszörösen is könnyebb a helyzetem, mert például a munkám visszavár. Látom ugyanakkor, hogy a legtöbb munkaadó a kisgyerekes anyát megbízhatatlan munkaerőnek tartja, mert a magyar családi munkamegosztás szerint a gyerekkel kapcsolatos szervezési feladatok, programok főleg a nőre hárulnak, és ha megbetegszik, biztos az anyának kell otthon maradnia, az apa ugyanis jobban keres.

A férfiak ugyanazért a munkáért több pénzt kapnak, tehát nehogy az ő munkáját veszélyeztessük. És így a kígyó a saját farkába harap, mert a kisgyerekes anya, ha egyáltalán kap munkát, kevesebb bérért veszik fel, mert megbízhatatlannak tartják, és ez az egész így megy tovább. Voltam egy kerekasztal-beszélgetésen, ahol egy kórházigazgató azt mesélte, szerette volna a kisgyerekes szülők számára rugalmasabbá tenni a munkaidőt, de a kollégák kikeltek ellene.

Azt mondták, nehogy már kivételezzünk valakivel, mert kisgyereke van. Ez rossz attitűd. A hétköznapokban, boltban, bankfiókban, munkahelyen nem annyira gyerekbarát a magyar társadalom, mint azt szeretjük magunkról gondolni. De még Feri szimpatizánsai is másképp gondolják, mint mi. Egy fórumon, amikor felvetette, hogy a gyes, gyed időszakában a férfiak is maradjanak otthon egy hónapig, a nők maguk mondták; dehogy bízom én a férjemre a gyereket, azt se tudja, melyik a gyerek eleje és a vége. Pedig ahogy én látom, abból még sosem volt nagy dráma, ha egy férfi pelenkázott.

Gyurcsány Ferenccel a DK európai parlamenti választási kampánynyitó nagygyűlésén Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Komolyan gondolja, hogy Gyurcsány Ferenc gyesre megy majd?

Nem fogjuk igénybe venni az állami támogatásokat, de ettől függetlenül Feri ki fogja venni a részét a babázásból. Biztos vagyok abban, hogy szívesen teszi majd, hiszen együtt döntöttünk arról, hogy szülessen még egy gyermekünk.

Önt hallgatva olyan érzésem van, mintha a Fidesz családpolitikusainak akarna üzenni.

Legutóbb akkor futottam bele ebbe, amikor Lévai Anikó főztjét neveztem kicsit zsírosabbnak, Feri ugyanis könnyedebben, modernebben főz. De nem üzengetek. Mi így élünk, és nem azért élünk így, mert egy politikai kiskáté szerint működtetjük a családot, hanem mert ilyenek vagyunk.

Politikai PR-szempontból nem rosszkor fogant ez a gyerek? Lehet, hogy a választások környékére kellett volna időzíteni a szülést.

Egyik fontos szempont volt a baba születése kapcsán, hogy legyünk túl a kampányon, mert akkor a legelején nem lett volna apja.

Anyja se nagyon.

Én mostanában kevesebbet foglalkoztam politikával. De a kampányidőszak úgy néz ki, hogy Feri elmegy hétfőn reggel hétkor, és szombat este tízkor jön haza.

Ez most a választások után egy nyugis időszak?

12 éve mondom magamnak, hogy majd a következő év nyugisabb lesz. Most is ebben reménykedem. Régóta szerettünk volna még egy gyereket, de elég mozgalmasra sikeredett az életünk. Aztán eljön az a pillanat, amikor az ember ránéz a személyi igazolványára, és rájön, hogy lassan kifutunk az időből.

Dobrev Klára 1972. február 2-án született Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

Milyen volt a nem nyugis időszak? 2006 szeptembere, az őszödi beszéd kiszivárogtatása, és 2009 márciusa, a férje lemondása között hogy képzeljem a család hétköznapjait? Egymást érték a Gyurcsány-ellenes tüntetések, fenyegetésekben is volt részük. Golyóálló mellényben ültek a vacsoraasztal körül?

2006. szeptember 18. után volt egy olyan hét, amikor nem nagyon tudta senki sem felmérni, hogy merre megy a dolog. Akkor a gyerekek nem mentek gyalog az iskolába. Értük mentek. De ez nem tartott sokáig.

Félt?

Amúgy is szinte mindenen tudok aggódni, persze, hogy aggódtam. De nem úgy kell elképzelni az életünket, ahogy azt a média bemutatta. Azon az egy héten kívül alig ért bennünket atrocitás. Nyugodtan jártunk vásárolni, moziba, akkor is, amikor a Feri miniszterelnök volt. De ha előre meghirdetett sajtóesemény volt, először megjelent a Hír Tv kamerája, akkor már tudtam, na, itt megint balhé lesz, majd megjelent egy csapat ember, akiket egy idő után arcról ismertem, és akkor indult az őrület, amiről aztán a sajtó is rendre beszámolt. A hétköznapok szintjén azonban teljesen normális életet tudtunk élni.

Nem voltak balhéik az utcán?

Mindössze két durvább jelenetet éltem meg. Valamikor 2006. november elején elmentünk kettesben moziba, és mivel hamarabb érkeztünk, sétáltunk egy kicsit a környéken. A mozi utcájában egymás mellett voltak a turulos, mélymagyar egyesületek. A harmadik ilyen egyesületi portál mellett elhaladva egyszer csak kijöttek páran hagyományőrző íjaikkal felszerelkezve, és azt ordibálták, hogy itt van ez a hazaáruló, mocskos zsidó, libsi, komcsi, és még hosszú volt a lista. Végül nem mentünk be a moziba, mert nem tudtuk, hogy vajon ki tudunk-e jönni.

2008 vagy 2009 nyarán kicsit későn szóltunk az őrezrednek, hogy megyünk a melegfelvonulásra, a Pride-ra. Ők persze nem örültek az ilyen programoknak, de Feri állandóan ilyenekre jár, nem lehet vele mit kezdeni, szóval egy szervezési baki miatt egyszer csak az ellentüntetők kalitkájában találtuk magunkat. Na, ott minden volt, de hadd ne idézzem…

Ezt most olyan kedélyesen meséli, pedig nem vicces.

Irtózatos volt megélni. Szerencsére a gyerekeinknek ilyenben soha nem volt részük. Egyébként már pici koruk óta sokat beszélgettünk velük politikáról is. Azt akartuk, hogy értsék, miről szól ez az egész.

Itthon járnak gimnáziumba?

Igen, általános iskolába is itthon jártak. Gimi alatt egy-egy évet voltak külföldön. Bálint (Gyurcsány Ferenc korábbi házasságából született egyik fia - a szerk.) itthon jár egyetemre. Anna és Tamás továbbtanulása még a jövő zenéje. Szeretném, ha legalább az egyetem első éveiben itthon lennének. Egyébként békében nőttek fel. Az emberek nagy többsége szerintem normális. Mindegyik gyerekemnek volt olyan tanára, aki nagyon nem szimpatizált Feri nézeteivel, de ebből sosem volt konfliktus.

Az utcán is csak azok jönnek oda hozzánk, akik szimpatizánsok, ez néha már fárasztó is. Aki a háta közepére se kíván bennünket, az lehet, hogy morog, vagy a hátunk mögött tesz egy megjegyzést, de nem jön oda konfrontálódni. Azt feltételezem, hogy Orbán Viktor is ugyanezt éli meg. Még akkor is, ha a TEK nélkül mozdulna ki. Egy miniszterelnöknek egyébként többet kell tudnia elviselni.

Később, már a bukás után számoltak azzal, hogy a családfőt egyszer csak bilincsben fogják elvinni?

Igen, erre is felkészültünk. Feri ezt a politikai küzdelem részének tekintette, és bár iszonyatosan zavart, időnként azt éreztem, hogy ez sincs ellenére. Ha harc, hát harc – mondta. Ha nem ilyen magabiztos és erős, akkor talán valóban letartóztatták volna.

Sukoró-ügyben?

Bármilyen ügyben. Tudom, hogy például az Állami Vagyonkezelő korábbi vezetőit azzal tartották sakkban, hogy végre valljanak Gyurcsány ellen. De nem volt miről vallaniuk. Ennek ellenére számoltam azzal, hogy Ferit elviszik.

Dobrev Klára pénzügyi jogból doktorált az ELTE-n, de van közgazdasági diplomája is Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

Mondta a férjének 2006-ban vagy 2007-ben, hogy Feri, most már mondjál le, ennek így nincs értelme?

Nem, soha! Miért?

Mert nem élvezte az ország bizalmát. Volt értelme?

Volt, aki támogatta, volt, aki nem. Ilyen ügyben nem egységes az ország. A küzdelmének meg szerintem volt értelme. Amit megpróbált felépíteni és összerakni, az éppen azt szolgálta, hogy az a borzalom, ami itt van most, az ne történjen meg. Hogy ez nem sikerült, annak sok oka van, de szerintem, ha a Feri nem mond le 2009-ben, akkor nincs Fidesz kétharmad 2010-ben. 2009-ben az MSZP kiment mögüle, egy miniszterelnök pedig nem tud kormányozni párt nélkül.

Nem én vagyok az első, aki arra emlékezteti, hogy baloldalról sokak szerint elsősorban Gyurcsány Ferenc felel a szocialisták 2010-es bukásáért, a Fidesz kétharmadáért, és a szélsőségesek utcai masírozásért is. Ebben azért lehet igazság, nem?

Szerintem nincs benne igazság. Érdemes lenne most már kitanulnunk a Fidesz taktikáját, hogy ha karrakteres figura jelenik meg ezen az oldalon, abban a pillanatban egy összehangolt karaktergyilkosság indul meg ellene. Ettől egyébként nem kell megijedni, ez a politika sajátossága. Szerintem nem azokkal van a baj, akik beleállnak a küzdelembe, és harcolnak, a baj az, hogy lassan tényleg az európai Magyarország víziója esik szét. Nem hiszem, hogy olyan emberekre van szükség, akik langyosan azt mondják, hogy ejnye-bejnye.

Úgy beszél, mintha a Gyurcsány kormányok alatt túlszárnyaltuk volna önmagunkat, például gazdaságilag. Ha azt tudná felmutatni, hogy bezzeg akkor mennyire jó volt…

Igen, jobb volt. Nem beszéltek bele, hogy ki mit gondol. Megtartották a nyugatos politikát. Csökkent a szegénység mértéke. Építettek autópályát, iskolát, kórházat. Nyilván nem vagyok független politikai elemző, de mindig bosszant, amikor elhangzik, hogy mennyire rossz volt abban a nyolc évben is a kormányzás. De amikor az ember visszakérdez, akkor már kevés konkrétum hangzik el.

Az egészségügy helyzete például a Gyurcsány-kormányok alatt egy jottányit sem javult, sőt.

Fele olyan hosszúak voltak a várólisták, mint most. A háromszáz forintos vizitdíj rendet teremtett volna, de kicsinyes politikai önérdekből megölte a reformprogramot a Fidesz egy szerintem alkotmányellenes népszavazással. Szóval volt egy szerintem jó koncepció, de nem volt elég politikai erő. Nem a miniszterelnökben, még csak nem is a miniszterben, hanem abban a politikai közösségben, ami ezt támogatásával meg tudta volna valósítani.

Nyilván sokan órákig tudnának vitatkozni, és megcáfolni önt a korábbi kórházi várólistákról, a vizitdíj létjogosultságáról, vagy például arról, hogy mennyi iskola épült akkor, és mennyi most. A politikai kinyilatkoztatásoktól elszakadva egy tévés példával élnék. Mi úgy szoktuk mondani, hogy nem lehet a képernyő aljára kiírni, hogy mi minden miatt nem lett jó a műsor. Jól megcsináltuk volna, ha megcsináltuk volna, de nem csináltuk meg. A magyarázkodás, az egymásra mutogatás a nézőt nem érdekli.

Ebben van igazság, de olyan áron átalakítani erőből az országot, ahogyan manapság teszik, nem szabad. Akkor inkább bukjon a reform. És akkor nézzünk egy másik példát. Az elmúlt huszonvalahány évben soha nem volt akkora konszenzus a felsőoktatás átalakításában, mint ami 2006-2007-ben volt. A teljes magyar felsőoktatási elit támogatta a koncepciót. De amikor ki kellett állni, akkor magam is tapasztaltam, hogy a rektorok, dékánok azt mondták, nagyon igazatok van, de ezt én nem merem elmondani, mert akkor tönkremegyek.

Ugyanez történt az egészségügyben is. Van egy jobboldali közösség, ami néha ész és értelem nélkül, de hittel és iszonyú erővel kiáll a saját politikai hitéért, érdekéért. Kórházigazgatók, tanárok, színészek. Mindez a másik oldalról nem valósul meg. A jobboldal rendelkezik azzal a bátor, néha vak közeggel, ami szükséges a sikeres politikai küzdelemhez. Ehhez képest a liberálisok, a baloldaliak jelentős része sokszor gyávának, tehetetlennek tűnik.

Dobrev Klára 2002-ben Medgyessy Péter kabinetfőnöke volt Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

Azt mondja, hogy a baloldalon még akkor sem lelkesedtek eléggé, amikor nekik állt a zászló?

Igen, mert van egy apolitikus ethosz, mert lenézik a politikát. Dúl a politikaellenes populizmus. A nagy hagyományokkal rendelkező „szakértő” kormányzás kilúgozott hite, mítosza. De az félreértés, vagy rosszabb esetben öngyilkos hazugság.

Van némi alapja annak, hogy aki Magyarországon politikusnak áll, azt elsősorban a haszonszerzés, a hatalom szeretete és az exhibicionizmus hajtja, és annak is, hogy aki részt vesz benne, az bekoszolódik.

Aki bekoszolódik, az menjen el. De nem a politikát kell leváltani, hanem azokat az embereket, akik bekoszolódnak. Az a helyzet, hogy sokkal kisseb a szolidaritás ezen az oldalon. Az elmúlt mondjuk 10 évben sokan jelentek meg a mi oldalunkon aktuális üstökösként. És mi történik? Az első adandó alkalommal, amikor egy félreérhető mondatot mond, nem jól hangsúlyoz, hibázik, akkor a saját oldala keményebben kritizálja, teszi tönkre, mint az ellenfél. Amíg a demokrata oldal jobban tudja utálni egymást, mint a politikailag szembenállókat, addig nem lesz változás.

Ha nem lett volna széthúzás a baloldalon, ha nem ért volna korrupció korrupciót, ha nem lettek volna Zuschlag-ügyek - csak hogy az egyik legismertebb példával éljek -, akkor érteném, hogy miért nem fogadja el a bizalmatlanságot.

2002 és 2010 között olyan törvényeket hoztak, részben a Gyurcsány-kormány idején, amelyek lebuktathatóvá tették a korrupciós ügyeket. Ilyen volt például az üvegzsebtörvény, ami arról rendelkezett, hogy bizonyos összeg fölött minden közbeszerzést nyilvánosságra kellett hozni. A Fidesz eltörölte ezt a törvényt. Teljes csöndben múlt ki az a 2007-es törvény, ami megtiltotta vezető politikusoknak és családtagjaiknak, hogy európai uniós támogatásban részesüljenek.

Az Orbán-kormány első dolga volt ezeket a jogszabályokat eltüntetni. Németországban is van korrupció. A legfontosabb kérdés az, hogy a hatalmon lévők tesznek ellene, olyan törvényeket hoznak, amivel ezt megnehezítik, mint 2010 előtt próbálkoztak, vagy éppen a parlament, kormány, ügyészség együtt támogatja a köz meglopását.

A végeredmény tekintetében majdnem mindegy, hogy mikor volt/van több lopás, amelyeket persze bizonyítani is kell, nem?

Az a kérdés, hogy olyan kormány van-e, ami látja az anomáliákat, és törvényi úton megpróbálja megszüntetni, vagy olyan kormány van, ami olyan törvényeket hoz, amelyek könnyebbé teszik ezt a rabló világot.

Dobrev Klára a Gyurcsány Ferenccel közösen alapított Altus Zrt. ügyvezetője Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

A férje úgy nyilatkozott, hogy ő a DK kulcsfigurája, de egyben a gátja is. Miért nincsenek önök körül olyan fiatalok, akik előbb-utóbb vezető figurák lehetnének?

Vadai Ági fiatal? Molnár Csaba fiatal? Vagy Kerék-Bárczy Szabolcs? De az is igaz, hogy amíg hiányzik ezen az oldalon a szolidaritás, amíg ijesztő, hogy odamegyek az első vonalba, kiállok a színpadra, lehet, hogy csetlek-botlok, és aztán akik mögöttem vannak, azok vágják belém először a nagy kést, addig nem lesz változás. Ráadásul amíg a jobboldal által egzisztenciájában van fenyegetve mindenki, aki a demokrata oldalon kezd el politizálni, kirúgják őt, vagy a családtagjaikat a munkahelyükről, addig nehéz kiállni. Nem a levegőbe beszélek, tele vagyunk konkrét sztorikkal.

Ön politikailag mindig is igen aktív volt. Gondolt arra, hogy átveszi a férjétől a stafétabotot? Lehet, hogy jót tenne vele. Clintonéknál bevált.

Lehet, hogy vele jót tennék, de magammal biztos nem. Erős közéleti ambícióim vannak, a véleményemet szeretem megmondani, de politikai vezetői ambícióim nincsenek, talán pont azért, mert látom, hogy ez milyen képességeket és terhelést igényel. Szeretek küzdeni, azzal sosem volt bajom, ha például a szélsőjobboldali őrülettel kellett szembe mennem, de politikai funkcióra nem vágyom.

Gyurcsány Ferencből jobb miniszterelnök lenne 2018-ban?

Azt hiszem, igen. De ez szinte mindenkire igaz. Ja, nem, Orbán Viktorra nem érvényes, ő pont az ellenkezőjét tanulta meg. Feri biztos, hogy lassabb, türelmesebb lenne. Nem árt néha megjárni a poklot, hogy az ember tudja, mi mennyit ér. Bölcsebb, visszafogottabb lenne, és stabilabb politikai hátteret teremtene.

Úgy tűnik, a miniszterelnökség még nagyon nem aktuális.

Igen, ez a veszély még nem fenyegeti.

A hírek szerint februárban Magyarországra jön Putyin orosz elnök. Találkoznak majd a férjével vele?

Nem.

Utoljára 2006-ban járt nálunk hivatalos látogatáson. Akkor a házukban vacsorázott. Majd 2009-ben, amikor a férje már nem is volt miniszterelnök, önök magánúton jártak Moszkvában a Putyin házaspárnál. Az élet szomorú fintora, hogy akkor pont egy ukrán étteremben vacsoráztak négyesben. Úgy tűnt, igen jóban vannak.

Bizony így volt. Putyinával, aki akkor még a felesége volt, külön is találkoztam. Zárkózott asszony, de jóban voltunk. Az orosz nyelvet népszerűsítő alapítványi munkájában is részt vettem. De visszatérve Putyinra, vannak nagy csalódások, és Putyin egy ilyen nagy csalódás nekem. Egy rendkívül karizmatikus és intelligens ember. Az a típus, aki ha belép a szobába, azt rögtön észre lehet venni. De a 2011 előtti és a 2011 utáni Putyin teljesen más. Nagyjából olyan, mintha az 1994 előtti és utáni Orbán Viktort hasonlítanánk össze.

Az a Putyin, akit mi megismertünk, és akivel izgalmas beszélgetéseket lehetett folytatni, az rendszeresen találkozott a NATO vezetőivel, a nagy orosz medvét lassan és óvatosan próbálta tolni a modern világba. A 2011-es parlamenti és a 2012-es elnökválasztás, amiket nagy valószínűséggel elbukott volna, ha tiszta, demokratikus szabályok szerint játszódik, gyökeresen megváltoztatta ezt az embert. Szembemegy mindennel, amit előtte képviselt. Az óvatos demokratizáló vezetőből az önkény embere lett. A nyugatos Putyinból keleties despotává vált. Ezzel a Putyinnal már nem szívesen találkoznék. Akkor nem éreztük, hogy politikai kompromisszumot kellene kötni, mert egy asztalnál ülünk.

Gyurcsány Ferenc 2008. február 28-án közös sajtótájékoztatót tartott a Déli Áramlatról Vlagyimir Putyinnal a Kremlben Forrás: MTI/Mihail Klementyev

Ön szerint most miért jön ide Putyin?

Szerintem neki most úgy kell ez az Európai Uniós tagország, mint egy falat kenyér, hogy lám-lám, ők is a mi politikánkat folytatják. Dráma, hogy letesszük a garast az illiberálisok mellett. De ha pávatáncot járunk, az is ugyankora tragédia. A rémforgatókönyvem az, hogy Putyin feltételezett álma, a nagy Eurázsiai Unió felé akar minket nyomni. Remélem, hogy Orbán rájön, hogy mi sokkal erősebben kötődünk Európához.

Visszatérve a közös vacsorákhoz, az átmenetei baráti kapcsolatokhoz. Nyilatkozta, hogy volt önöknél Navracsics Tibor, korrekt viszonyban volt Rogán Antallal, Dávid Ibolyával, a férje által menesztett egészségügyi miniszterrel, Horváth Ágnessel. Gyakran változnak a vacsoravendégek? Profánul leegyszerűsítve, egy politikusfeleség életének velejárója, hogy csak alkalmi szövetségesek és ellenfelek vannak?

Nem, van egy nagyon stabil, régi baráti társaságunk. Az pedig a mai állapotokat nézve már inkább meglepő, hogy korrekt viszonyunk volt olyan emberekkel, akik például Feri miniszterelnöksége alatt az ellenzék színeiben politizáltak. Az, hogy korábban nálunk vacsoráztak, utána pedig emberileg is teljesen elzárkóznak, az nem biztos, hogy minket minősít, hanem például a Navracsicsot. Ez is egy teljesen nonszensz része a magyar politikának, hogy a jobboldaliak, miután kormányra kerültek, az emberi kapcsolatok tekintetében sem hajlandók kommunikálni a másik oldalon állókkal.

Amikor miniszterelnök-feleség voltam, rengeteg jótékonysági eseményen vettem részt, és most is. A szervezők akkor rendszerint meghívták Dávid Ibolyát, Mádl Dalmát, Antall Józsefnét. Ültünk egy asztalnál, és minden rendben volt. Az egyetlen ember, aki soha, még egy párhuzamos interjúra sem vállalkozott velem, az Lévai Anikó volt. Ha gyermekszegénységről, méhnyakrák, mellrák elleni kampányról volt szó, akkor is teljes emberi elzárkózást tapasztaltam. Akkor nem értettem, hogy miért, hisz ezeknek az ügyeknek nincs közük a politikához. Ma már tudom, hogy abban az ostromlott vár világképben, amelyben a fideszesek élnek, csak az működik, hogy emberileg is elzárkóznak.

Dobrev Klára oltásra várakozókkal a III. Európai Méhnyakrák-megelőzési Hét rendezvényén 2009-ben Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Lehet, hogy Lévai Anikóval kapcsolatban ezt túlgondolja.

Nem hiszem. És hát itt vannak a tények. És tény, hogy nem lehet megmagyarázni az emberi kapcsolatok ilyen fokú hiányát. És elfogadni sem. Én nem ilyen országot akarok.

Neki is van sok karitatív munkája, ő is tanít, van öt gyereke. Lehet, hogy csak a saját útját akarja járni.

Egyikőnk útja sem magánút. Közszereplőként példát mutatunk. És nem jó példa, ha emberileg is hátat fordítunk egymásnak a legfontosabb ügyekben is, csak azért, mert a férjeink politikai ellenfelek. Szerintem ez abnormális.

Bosszantja Lévai Anikó elzárkózása?

Ugyan! Ez nem személyes ügy. Van elég sok barátom. Évek óta, havonta találkozó könyvklubot tartunk fenn például vagy tizenöt barátnőmmel. Nem barátságra vágyom jobboldali politikusokkal, vagy politikusfeleségekkel. Miért tenném? Csak azt gondolom, hogy ebben a zaklatott országban abba kellene hagyni az élet-halál harcot. Mi lenne, ha egyszerűen normálisak lennénk? Mert az normális, ha mást gondolunk a világról, az meg nem, ha emiatt emberileg is szembefordulunk egymással.