A csúcson volt, most merre tart a Fidesz?

Parlamenti ülésnap 2015 március 30.-án

Alapvetően alakult át a politikai közhangulat az elmúlt egy évben Magyarországon a legutóbbi országgyűlési választás óta. Akkor úgy tűnt, a Fidesz-KDNP még hosszú ideig domináns lesz a hazai politikában. Októbertől kezdve azonban a kormánypártok hibát hibára halmoztak, így három évvel a legközelebbi megmérettetés előtt az ellenzék ismét reménykedhet a kormányváltásban.

Egy év telt el a Fidesz-KDNP 2014-es választási győzelme óta, a mögöttünk hagyott hónapok egyáltalán nem voltak szokványosak. A kormánypártok tavaly áprilisban a szavazatok 44,87 százalékával szereztek 133 mandátumot a 199 fős parlamentben, így megmaradt a kétharmados többségük. A parlamentbe rajtuk kívül az MSZP, a Jobbik, az LMP, a Demokratikus Koalíció és az Együtt-PM jutott be, de az utóbbi kettő nem tudott frakciót alakítani.

2014-ben többszőr is örülhettek a Fidesz szimpatizánsai Fotó: Szabó Gábor - Origo

Szocialista összomlás

Talán a közelgő EP-választás miatt is a harmadik Orbán-kormány a rendszerváltás óta a leghosszabb idő után alakult meg. A kormány csak június 6-án lépett hivatalba. A május 25-i EP-választás is a Fidesz–KDNP elsöprő győzelmét hozta, míg a legnagyobb vesztes az MSZP lett. A szocialistákat a Jobbikon kívül a Demokratikus Koalíció is majdnem megelőzte, míg Budapesten csak a negyedik helyen végeztek.

A nyári hónapokban a kormány nem zúdította a döntések tömegét az országra, miközben a balliberális ellenzék a belső vitákkal volt elfoglalva az önkormányzati választás előtt. A politikai erősorrendben október 12-ig nem is történt jelentős változás, így a kormánypártok az önkormányzati voksolást is nagyon simán megnyerték. Fájó pont talán csak a zuglói és a békéscsabai polgármesteri poszt elvesztése volt számukra.

Háromszor tarthatott győzelmi beszédet Orbán Viktor miniszterelnök Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Lassú elszakadás

Az elmúlt egy év legnagyobb konfliktusának a gyökere azonban már a nyári-kora őszi hónapokban kezdett láthatóvá válni. Orbán Viktor megkezdte a lassú elszakadást Simicska Lajos médiavállalkozótól, akinek a csatornáin egyre több kormánykritikus vélemény jelent meg. Összességében a helyhatósági választás előtt a felek tűzszünetet kötöttek, így a konfliktus nem rontott a Fidesz választási esélyein.

A Fidesz választási győzelme után sokan azt gondolhatták, hogy a már évek óta ígért konszolidáció érkezik el, ehelyett október 12-ét követően jelentősen megváltozott az addigi politikai folyamatok iránya. A kormány a választást követően jelentette be az internetadó tervezett bevezetését, valamint ezzel egyidőben robbant az amerikai kitiltási botrány is.

André Goodfriend, az USA budapesti nagykövetségének korábbi ügyvivője sok fejfájást okozott a kormánynak Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

Lejtőn

Láthatóan zavar alakult ki a kormánypártban a több tízezres tüntetések láttán, és elemzők szerint a kitiltási ügyet sem sikerült a megfelelő módon kezelni, így a magyar-amerikai politikai kapcsolatok 1989 óta nem látott mélypontra estek. A kormánypártok veszítettek népszerűségükből. Első komoly választási vereségüket Ózdon könyvelhették el, ahol a megismételt polgármester-választáson a Jobbik jelöltje közel kétharmados támogatottságot szerzett.

A választási vereségekben nem volt megállás, november végén a Kiss Péter halála miatt kiírt időközi országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP húsz százalékponttal kapott ki a szocialista jelölttől, miközben 2014 tavaszán csak öt százalékponttal győzött Kiss. Nemcsak a választásokon, a közvélemény-kutatások szerint is százezrek pártoltak el a Fidesztől, miközben az ellenzéki erők közül csak a Jobbik tudott profitálni a helyzetből.

Több tízezeren tüntettek az internetadó ellen Forrás: Origo/Bielik István

A robbanás

A kormány megítélését tovább rontotta az útdíj kiterjesztésének előkészítetlensége, valamint a kötelező drogteszt bevezetésének ötlete is. A kapkodás miatt a kormánypárti frakción belül is nőtt az elégedetlenség, de a többség inkább értetlenkedett, amiért három megnyert országos választást után számukra értelmezhetetlen politikába kezdett a Fidesz.

Januárban úgy tűnt, hogy Orbán Viktornak és a Fidesznek sikerül konszolidálnia a helyzetét, és elsimítani a konfliktusokat, de február 6-án robbant a Simicska-bomba. A médiavállalkozó és a kormányfő konfliktusa a napnál is világosabbá vált, amikor a Magyar Nemzet, a Hír Televízió és a Lánchíd Rádió vezetői egyszerre mondtak föl. Simicska alpári szavakkal illette a miniszterelnököt és azt ígérte, hogy felveszi a kesztyűt egykori katonatársával szemben.

Simicska Lajos és Orbán Viktor küzdelmének a kimenetelét nem lehet még felmérni Fotó: Bielik István - Origo

Csalóka állapot

A konfliktus lehetséges hatásai ma egyelőre felmérhetetlennek, de annyi biztos, hogy Simicska Lajos jobboldali médiabirodalma megingott, aminek a hatása a Fidesz szavazókra sem lebecsülendő. A viszály a Fidesz veszprémi időközi országgyűlési választási eredményére is hatással lehetett, a párt elveszítette a kétharmados parlamenti többségét, Kész Zoltán, a baloldal által támogatott független jelölt a vártnál jóval könnyebben győzött.

Egy évvel az országgyűlési választások után a felmérések szerint még mindig a Fidesz–KDNP a legnépszerűbb politikai erő, de legalább egymillió szavazót elveszített. A párt szerencséje, hogy a baloldali ellenzéki térfélen nem indult meg az egységesedési folyamat, érdemben a baloldali erők sem tudták növelni a támogatottságukat. Most úgy tűnik, hogy a Jobbik a második erő, de ez csalóka, mivel biztosra vehető, hogy a baloldali pártok nem fognak külön indulni a 2018-as választásokon.

Sokat erősödött a Jobbik Fotó: Polyák Attila - Origo

Sok van hátra

Áprilistól októberig a Fidesz egyértelműen a pozícióját próbálta tartani az ellenzékkel szemben. Ebben sikeres is volt, azonban ezt követően jól láthatóan irányt tévesztett a kormánypárt, amiért súlyos árat kellett fizetnie. Egyrészt elveszítette a tematizációs monopóliumát, másrészt jó alkalmat adott az ellenzéknek, hogy a választási vereségeket követően ne saját problémáival foglalkozzon, hanem a kormánypolitikáját tudta élesen támadni.

A Fidesz elmúlt egyéves tevékenységéből azonban nem érdemes túlságosan messzemenő következtetéseket levonni, főleg nem a 2018-as választás eredményére következtetni. Tény, hogy a kormánypárt rengeteg szavazót vesztett, és a belső ellentétek is felszínre törtek a pártban, mégha ezeket megpróbálják a szőnyeg alá is söpörni. Másrészt a Fidesz–KDNP az előző, vagy éppen az 1998-2002 közötti ciklusban volt már sokkal rosszabb helyzetben.