Újabb csodaszert írtak föl a baloldal válságára

A baloldalon kialakult politikai állóvíz felkavarását szolgálhatta a Republikon Intézet által felmelegített előválasztás ötlete. Az előválasztás célja, hogy a baloldali szimpatizánsok a pártok alkuja helyett saját maguk válasszák ki a legmegfelelőbb 2018-as jelölteket. Mind a pártok, mind az elemzők szkeptikusak a tervvel kapcsolatban, pedig egyre több sikeres nemzetközi példa igazolja az előválasztás értelmét.

Amerikai, francia, olasz és romániai mintára előválasztást javasolt a baloldali pártok között a Republikon Intézet. Szerintük a javaslatuk egy technikai kiutat próbál fölvázolni a mostani helyzetből, mivel a 2018-as választás előtt ismét össze kell állniuk az ellenzéki pártoknak, és az előválasztás lehet az az eszköz, amivel el lehet kerülni a hosszas vitákat az együttműködés formáiról.

Aki 200 forintot fizet, az szavazhat a baloldali előválasztáson Fotó: Origo

A Republikon úgy képzeli, a baloldali szimpatizánsok közvetlenül választanák meg nemcsak a miniszterelnök-jelöltet, de a 106 egyéni körzet jelöltjét is.

A választás nyílt lenne, hiszen bárki lehetne miniszterelnök-jelölt, aki képes tíz nap alatt ötezer aláírást összeszedni,

a képviselőjelölteknek is elég lenne 250 támogató. A jelöltek előválasztási kampányt folytatnának, majd megyénként rendeznék meg az előválasztást.

Dominancia kell?

Elhibázott gondolatnak tartja az előválasztás ötletét Boros Tamás. A Policy Solutions igazgatója szerint három évvel ezelőtt is az volt a kérdés a baloldali erők között, hogy együtt vagy külön induljanak a 2014-es választásokon. Minden formációt kipróbáltak (teljes egyesüléstől a részbeni együttműködésen keresztül a külön indulásig), de átütő eredményt egyik megoldással sem sikerült felmutatniuk.

A politikai elemző szerint

a siker egyik feltétele, hogy a baloldalon létrejöjjön egy domináns párt,

ez jelentős népszerűség nélkül egyébként is elképzelhetetlen. Ha lenne egy nagy baloldali párt, akkor annak keretein belül már jó ötlet lenne egy előválasztás lebonyolítása, így tisztázva az erőviszonyokat.

A hazai baloldalon egyelőre nincsen domináns párt Fotó: Szabó Gábor - Origo

Kivárás

Boros Tamás szerint az egymással is rivalizáló baloldali erők között tartandó előválasztás csak tovább feszítené a húrt, és nem biztos, hogy a feszültségek elsimítását szolgálná. Arra a problémára, hogy jelenleg a baloldalnak együttesen is picit kevesebb szavazója van, mint a Jobbiknak, nem ad választ az előválasztás esetleges bevezetése.

A Policy Solutions vezetője szólt arról is, hogy az előválasztás ötletét az motiválhatta, hogy az utóbbi hónapokban egyetlen nagyobb akció sem kötődött a baloldalhoz.

Az előválasztás viszont alkalmas lehet a közbeszéd tematizálására.

A probléma ezzel az, hogy ez a téma is inkább a vitatkozó és nem az összefogó baloldal képét sugározza – tette hozzá. Ehhez kapcsolódik, hogy a civilek által kezdeményezett népszavazási kérdések mellé sem sorakoztak föl a pártok, és itt is a kivárás taktikáját választották.

A civilek népszavazási kezdeményezését nem karolták föl a pártok Forrás: Origo

A piszkos anyagiak

Az előválasztás anyagi forrásait firtató kérdésünkre Boros Tamás azt mondta, sokan azt gondolják, hogy a baloldal legnagyobb erejének, az MSZP-nek kellene finanszíroznia a felmerülő költségeket. Azonban pont

a szocialisták a leginkább ellenérdekeltek abban, hogy az előválasztás megtörténjen,

mivel így például a jelenleg bőven a parlamenti küszöb alatt mért Együtt-tel és PM-mel is versenyezniük kellene.

Másrészt abból a szempontból is furcsa lenne az MSZP finanszírozói szerepe, hogy a mostani erőviszonyok mellett az előválasztás a szocialisták és a Demokratikus Koalíció közötti versenyfutásról szólna, ezt viszont Tóbiásék szeretnék elkerülni – vélekedett a politikai elemző. Szerinte a civilek számára sem lenne kedvező helyzet, ha az előválasztásokon jól szerepelnének, mivel a folyamat végén mindenképpen le kellene ülniük az általuk támadott politikai elittel.

Tóbiás Józsefékkel fizettetnék ki az előválasztási költségeket? Forrás: Origo

Az olaszok is mertek változtatni

Az Egyesült Államokban előválasztást vagy jelölőgyűlést tartanak államonként. Az utóbbin egy beszélgetés vagy előadás után küldötteket választanak, akik végül majd a konvención döntenek az elnökjelölt személyéről.

Az előválasztások többsége zárt, azaz csak a párthoz tartozó regisztrált szavazók vehetnek részt rajta,

néhány államban viszont a szabályok szerint bárki, aki a helyszínen az adott párt hívének vallja magát, részt vehet a rendezvényen és a szavazáson.

Olaszország történetében 2012-ben a baloldal miniszterelnök-jelöltjének személyéről tartottak először előválasztást. Több mint hárommillióan vettek részt az eljárásban, minden nagykorú, szavazati joggal bíró olasz állampolgár – és tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi – szavazhatott, ha előzetesen regisztrálta magát, és legalább 2 euróval támogatta a pártot.

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van az előválasztásoknak Forrás: AFP

A marosvásárhelyi modell

Franciaországban 2011-ben a szocialista párton belül az elnökjelöltről szavazhattak. Az előválasztáson részt vehetett mindenki, akit nyilvántartottak a választási névjegyzékben, magáénak vallotta a baloldal és a köztársaság értékeit, és legalább egy euróval hozzájárult a költségekhez. Kétfordulós voksolást tartottak, összesen több mint 5,6 millió szavazat érkezett.

Marosvásárhelyen október 11-én tartanak előválasztást arról, hogy ki lesz a 2016-os önkormányzati választáson a magyar pártok közös polgármesterjelöltje.

A voksoláson azok indulhatnak, akik legalább 1350 támogató aláírást és valamely magyar társadalmi szervezet ajánlását fel tudják mutatni.

Az előválasztáson való voksolást előzetes (valamely magyar pártnál, esetleg lelkészi irodában végzett, vagy az Elovalasztas.ro honlapon október 9-ig kitöltött) regisztrációhoz kötik.

Marosvásárhelyen előválasztáson dőlhet el a közös magyar polgármesterjelölt személye Fotó: Origo

A pártok sem egységesek

A Republikon Intézet előválasztási javaslatára érkezett rövid reakciók alapján

nem sok jele van annak, hogy az érintett pártok és civil mozgalmak magukévá tették volna a koncepciót.

Látszólag van csak sok idejük: ahhoz, hogy 2017-ben bármilyen formában megvalósulhasson az előválasztás, még idén meg kell születnie a politikai döntésnek, amihez számos részletkérdésben kell dűlőre jutniuk a feleknek – vélekedett a kezdeményezésről a Political Capital.

A PC szerint nyilvánvaló, hogy csak úgy van értelme belevágni, ha minden komolyan vehető szereplő beleáll, jelen erőviszonyok közepette azonban egyelőre nehéz elképzelni, hogy kellő bizalommal és lelkesedéssel dolgozzák ki a pártok az előválasztás részleteit. Az MSZP, az Együtt és a PM óvatosan támogató véleményt fogalmazott meg, a DK pedig inkább elzárkózna az előzetes megméretéstől.

Gyurcsányék annyira nem ragaszkodnak az előválasztáshoz Forrás: Marton Szilvia - Origo

Problémák

A ma még kevésbé emlegetett kihívások között szerepel a Political Capital szerint, hogy

a jelöltek és a miniszterelnök-jelölt megválasztásán túl nem világos, mi lesz a pártlisták sorsa.

A legkézenfekvőbb megoldás egy közös választási lista lenne, de még az arra való felkerülés módja is számos kérdést felvet.

Ha pedig a listák szintjén külön indulnának a pártok, kérdés, mi történik azzal a formációval, amelyiknek nem sikerül a listaállításhoz minimálisan szükséges számban előválasztási győzelmeket aratnia – ecsetelte a problémákat a politikai elemző intézet.

Nem újdonság

Az előválasztás ötlete a Mesterházy–Bajnai-vetélkedés csúcspontján is előjött a baloldalon. 2013 augusztusában Mesterházy Attila javasolta, hogy mind a 106 egyéni körzetben és a miniszterelnök-jelölt személyéről is előválasztáson döntsenek. Az Együtt-PM és az MSZP megállapodása után az előválasztás ötlete teljesen eltűnt a napirendről.