A semmiből a semmibe jutott a baloldal

2015.12.29. 08:56

2015 nem vonul be a magyar baloldal sikeresztendei közé. Az MSZP és a DK nagyrészt egymás kiszorítására összpontosított, ráadásul a szocialista párton belül egyre nagyobb az elégedetlenség, mert egyre távolodik a 2018-as győzelem. 

2015-ben is elmaradt a nagy baloldali áttörés. Bár idén januárban minden azt mutatta, hogy mind az MSZP, mind a Demokratikus Koalíció számára jelentős tér nyílik a kormányzati hibák miatt, mégsem sikerült kihasználni a lehetőségeket. A két vezető baloldali erő idén gyakorlatilag csak egymás rovására tudott erősödni, ebből pedig Gyurcsányék kerültek ki győztesen. 

MSZP-s belháborúk

Az utóbbi hetekben többször is elhangzott, hogy a baloldal számára az egyetlen remény, hogy az Antall-kormány hasonló időszakában is olyan helyzetben voltak, mint ma, mégis sikerült megnyerniük az 1994-es választást. A fő probléma, hogy bár a baloldali pártok támogatottsága együttesen jelenleg is magasabb, mint a Jobbiké, mégis a széttagoltság miatt a radikálisok is megelőzik az MSZP-t. 

Míg a DK-ban Gyurcsány Ferenc pozíciója megingathatatlan volt 2015-ben is, addig az MSZP háza táján már sokkal nagyobb az elégedetlenség. A szocialisták köreiben főleg az év második felében a romló közvélemény-kutatási adatok láttán egyre többen vetették föl, hogy előbbre kellene hozni a 2016-os tisztújítást. Tóbiás Józsefnek végül sikerült visszavernie a támadásokat, mindenki a helyén maradt a pártban, és csak jövőre lesz új választás az MSZP-ben. 

Tóbiás József számára nem lesz egyszerű a 2016-os évFotó: M.Schmidt János – Origo

Civilek diktáltak 

Strukturális válságban is van a magyar baloldal részben amiatt, hogy Gyurcsány Ferencék MSZP-ből való 2011-es távozása óta egyfajta háziverseny zajlik a baloldal vezetéséért – erről már Kiszelly Zoltán beszélt az Origónak. Egyrészt van egy verseny a nagyobb baloldali erők, valamint a kisebb liberális pártok és a nagyok között – mondta a politológus. 

Mivel a következő parlamenti választás még viszonylag messze van, a verseny jövőre is folytatódni fog.  A szereplők tudják, hogy 2018-ra össze kell fogniuk, mivel a választási rendszer erre kényszeríti a kormányváltást akaró pártokat. 2015 elején a parlamenten kívüli civilek próbálták diktálni a tempót, legfőbb kezdeményezésük a március 15-én bejelentett rendszerbontó népszavazás volt. Mivel a pártok nem álltak teljes mellszélességgel a referendum mögé, várható volt a bukása – mondta Kiszelly. 

Tavasszal még népszavazást kezdeményeztek a civilek, de elfogyott az erejükFotó: Bielik István - Origo

Közlekedőedény

A szakember szerint a menekültügy részben azért jelentett előnyt a kormánynak, mert a baloldal meglehetősen későn reagált az eseményekre. Érthető módon az ellenzék az év elején megkezdett kampányát folytatta, ami a kormány számára népszerűtlen témák napirenden tartását jelentette, a menekülttömegek megjelenése azonban  leszorította a képernyőkről a baloldal témáit. 

Míg a baloldali pártok az előző Orbán-kormány hasonló periódusában részben képesek voltak új szavazókat maguk mellé állítani, addig 2015-ben csak egymástól veszik el a szavazókat. Úgy kell elképzelni az egészet, mint a közlekedőedényeket. Amikor az egyik párt mondjuk két százalékot erősödik, akkor a legfőbb riválisa két százalékot gyengül – magyarázta Kiszelly Zoltán. 

Programok és új arcok

2016 a baloldali pártvezetők nyilatkozatai alapján a programadás éve lesz, míg a közös indulás kérdéseit 2017-ben próbálják majd rendezni. Gyurcsány Ferenc az Origónak adott interjúban is beszélt arról, hogy a Demokratikus Koalíció már szinte beérte az MSZP-t, és nemcsak megelőzni akarja, hanem a legerősebb párttá válna. Mint mondta, februárban hirdeti majd meg a DK új programját. Tóbiás József is az alternatívaállítást nevezte meg az egyik legfontosabb feladatnak. „Mindezek azt mutatják, hogy még rengeteg feladat áll a baloldal előtt, hogy 2018-ban sikerrel vegye föl a küzdelmet a Fidesszel” – mondta Kiszelly Zoltán. 

Gyurcsány Ferenc egyelőre csak az MSZP-től tudott szavazókat elcsábítaniFotó: M. Schmidt János - Origo

A válságból való kilábalás egyik jó útja lenne, ha új arcok jelennének meg a baloldalon, mivel jelenleg nem rendelkeznek olyan személyiséggel, aki komoly tömegeket tudna maga mögé állítani. A megújulás egyik útja lenne az a forgatókönyv, ami Spanyolországban valósult meg. Mint ismert ott a hagyományos baloldalt az új erők szorították ki a politika élmezőnyéből, de ennek Magyarországon egyelőre nincsenek meg a feltételei – fogalmazott a politológus. 

Kiszelly Zoltán szerint a magyar politikai porondon csak erős infrastrukturális háttérrel lehet sikeresnek lenni. A baloldal ezen a téren nagyon erős volt még tíz évvel ezelőtt, de mostanra nagyon komoly amortizáció történt. Érthető módon mind az MSZP, mind a DK ezen a téren erősítene. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK