Már a pedagógusdemonstráció másnapján lejárató cikk jelent meg az egyik felszólalóról. Egy jobboldalhoz kötődő blog a személyeskedésig menően arról írt, hogy Dávid Gyula miért nem képviselheti hitelesen a tanárok és diákok ügyét. Ez is jelzi, hogy a tavalyi netadós és a kormányzati korrupciót elítélő tüntetések után ismét komoly kihívás előtt áll az Orbán-kabinet.
A kormány ellen 2010 óta több demonstrációt is szerveztek. Az első jelentős, 2011-es megmozdulás a rendvédelmi dolgozók tüntetése volt. Azt kifogásolták, hogy
a kormány megszüntette a korkedvezményes nyugdíjat.
A demonstráció arról maradt emlékezetes, hogy a tüntetők kinyitották a tűzoltócsapokat az Andrássy úton. Ebből az elégedetlenségi mozgalomból nőtt ki az Árok Kornél és Kónya Péter vezette Szolidaritás Mozgalom. Utóbbi mára több más pártra esett szét.
A rendvédelmi dolgozók után 2012 végén a diákok mozdultak meg az Orbán-kormány ellen. Akkor az államilag finanszírozott képzési helyek drasztikus megvágása miatt vonultak ezrek az utcára. A demonstrálóknak azt is sikerült elérniük, hogy
az állami rádió élő adásban olvassa be követeléseiket.
A helyzetet az mentette meg, hogy Orbán Viktor bejelentette, nem lesz jelentős változás a felsőoktatásban. A tüntetések ezután elhaltak.
A második Orbán-kormány időszaka alatt az ellenzéki erők közül egyedül az Egymillióan a magyar sajtószabadságért egyesület (Milla) tudott komoly méretű tömeget az utcára vinni. A szervezet 2012. október 23-i gyűlésén az alsó becslések szerint is legalább 50-75 ezer ember volt a Szabadság híd pesti hídfőjénél. A mozgalom azután kezdett hanyatlani, hogy aktívan részt vett Bajnai Gordon pártjának a megszervezésében és a többi baloldali párttal való tárgyalásban. 2014-15-ben már tüntetést sem szerveztek.
Az Orbán-kormány elleni
legnagyobb demonstrációk 2014 őszén-telén voltak.
Az internetadó tervezett bevezetése és az amerikai kitiltási botrány hatására tízezrek vonultak az utcára. A kormány több kérdésben meg is hátrált. A demonstrációk a kezdeti lendület után kifulladtak, bár a szervezők még egy népszavazási kezdeményezéssel is előrukkoltak március 15-én, de ez is kudarccal végződött.
Nem valószínű, hogy a mostani demonstrációk és sztrájktervek egy leendő ellenzéki összefogásnak a kovászai lesznek – mondta Kiszelly Zoltán az Origónak. A politológus szerint amit most látunk, az
egy szakpolitikai elégedetlenségi mozgalom.
Kiszelly Zoltán szerint a fő kérdés az, hogy a követelésekből mennyit fog teljesíteni a kormány, mivel száz százalékot biztos nem.
Ha a kabinet teljesíti a tanárok követeléseinek legalább a felét, akkor a demonstráció lendülete alább fog hagyni. Ha sikerül a kormánynak kezelnie ezt a válságot, az minta lesz az egészségügyi és a más ágazatokban is meglévő feszültségek oldására is. Ha viszont nem sikerül kezelnie, akkor az a többi ágazatban dolgozók számára lesz követendő példa – mondta Kiszelly Zoltán.
Ha bármelyik ágazati szféra tiltakozásba kezd, akkor sokkal könnyebben követhetik őt más ágazatok – mondta az Origónak Reiner Roland. A Republikon Intézet munkatársa szerint tény, hogy az elmúlt években
a hátrányt elszenvedő szakmák megosztottak voltak,
és erre a kormány könnyedén rá is játszott. Éppen emiatt egy bizalomhiányos helyzet alakult ki, de ezt most meg lehet haladni, ha a különféle szakmák egyszerre mozdulnak.
A politikai következmények esetében az egyik legfőbb szempont, hogy maguk a tiltakozók sok esetében azonnal elhatárolódtak a pártoktól. Azonban a demonstrálóknak előbb-utóbb fel kell ismerniük, hogy politikai változást csak pártoktól lehet remélni – mondta Reiner Roland. Ha továbbra is csak szakmai alapon, egy-egy ügy mellett lépnek föl, akkor
mindig ugyanazzal a kormánnyal kell egyeztetniük.
Ha meghaladnák ezt a nézetrendszert, akkor később önálló politikai alternatívát is képezhetnének.
Kiszelly Zoltán szerint jelentős változást hozhat az érdekképviseletek és a kormány tárgyalásában az OECD képviselőinek Budapestre érkezése. A nemzetközi szervezet szakértői is bekapcsolódnak az egyeztetésekbe, és
új szempontokat hozhatnak az oktatás fejlesztésébe.
Az OECD szerepe azért is fontos, mert a legutóbbi kormánykonferencián a szervezet adataira hivatkoztak a kormánytagok.
Teljesen érthető az is, hogy az ellenzéki pártok megpróbálnak ráülni a demonstrációkra. Ez látható volt abban is, hogy a Facebookon a pártvezetők folyamatosan megosztották a szombati tüntetésről szóló híreket. Ám az ellenzék – bár értelemszerűen tovább foglalkozna ezekkel a témákkal – ettől még nem lesz népszerűbb. Önmagában még kevés, hogy a demonstrálók oldalán állnak, mivel versenyképes alternatívát ezzel még nem kínálnak – mondta Kiszelly Zoltán.
Reiner Roland szerint a mostani tiltakozók esetében nem nagyon van szándék arra, hogy politikai tényezővé váljanak. Azt persze nem lehet kizárni, hogy egy-egy szereplő kinőhet, és később akár köréje is épülhet mozgalom. Ez a mozgalom akár összekötő szerepet is vállalhat a pártok és a civilek között. A világ legtermészetesebb dolga, hogy a
baloldali pártok hívei nagy számban jelentek meg a szombati demonstráción
– mondta az elemző.
A politológus szerint jelenleg a kormány oldalán pattog a labda. Orbán Viktor hétfői parlamenti felszólalásának az első 20 percében nem beszélt a demonstrációról, csak az ellenzéki reakciók után tért ki az oktatásra. A miniszterelnök próbálta az egészet anyagi kérdéssé redukálni, míg a Klik működéséről nem beszélt. Alapvető kérdés, hogy a következő napokban hogyan tárgyalnak majd, de egy sztrájk mindenképpen új helyzetet hozna.