A virág sem takarja a bevérzéseket

A nemzetközi nőnap nem cuki gesztus, hanem kőkemény figyelmeztetés: az asszonyok sok szempontból ma is másodrendű állampolgárok – figyelmeztetnek a Nane és a Patent jogvédői. Közel kétszázezer magyar nő annak is örülhet, ha ma nem kap pofont, nemhogy virágokat. 

Ja, csak nekimentem az ajtófélfának.”

„Igaza volt, én sem szeretem hidegen a levest.” „Megütött, de most tényleg nagyon ki van borulva szegény, nemrég halt meg a nagypapája.”

Baljós mantra

Nők tízezrei mantráznak hasonló élethazugságokat maguknak vagy ismerőseiknek – ha még nem váltak egy elszigetelő kapcsolat foglyává.

A bántalmazott nők a háborús túlélőkhöz hasonlóan poszttraumatikus stressz szindrómát élnek meg Forrás: Thinkstock

Ők azok, akik hosszú ujjú ruhát viselnek a túlfűtött irodában is, és le sem veszik az arcukat eltakaró napszemüveget. Csendesek, de pánikba esnek, ha valamilyen ok miatt fel kell rúgniuk a napirendjüket, és a megszokottnál később érhetnek haza – otthon pedig

a legkisebb hibáért is verés, de minimum lelki terror jár.

Beszélő nyomok

A kapcsolati erőszak poszttraumatikus stressz szindrómát okoz, nyomai jól észrevehetők:

• az áldozat szorong, önértékelése alacsony;
• szégyell a problémáiról beszélni;
• folyamatosan a partnere érzéseivel, várható reakciójával foglalkozik;
• a testén gyógyuló és új sebek láthatók, azokra homályos magyarázatot ad;
• társaságban a bántalmazó semmibe veszi, vagy éppen teljesen kisajátítja őt;
• az áldozat a verésekért is magát hibáztatja.

A macsóstílushoz szokott társadalmi többség viszont gyakran észre sem veszi, vagy „jobb a békesség” alapon és különböző előítéletek miatt figyelmen kívül hagyja a baljós jeleket, akkor is, ha a szomszéd lakásban csattannak a pofonok.

A falon túli terror már nem ránk tartozik? Forrás: AFP

Inkább passzolják

A passzivitás az igazságszolgáltatásra is jellemző, mondja Wirth Judit, a NANE jogvédő egyesület munkatársa.

Judit maga is sok olyan esettel találkozott, amikor a kihívott járőr nem ajánlotta fel a feljelentés lehetőségét – a sértett viszont azt hitte, hogy a telefonhívással már automatikusan megkezdődött az eljárás.

Máskor az elfelejtett orvosi látlelet miatt csuklóztatják a láthatóan megvert bejelentőket,

vagy a bíróság és a rendőrség pingpongozik velük az illetékesség hiányára hivatkozva.

Száz vagy százezer?

Ennek is betudható, hogy nők elleni erőszak alig jelenik meg a hivatalos statisztikákban –

száz bántalmazási esetből jó, ha egyet regisztrálnak.

Wirth elmondta, a Belügyminisztériumtól kapott adatok alapján a NANE úgy tudja, 2013 óta hivatalosan 538 kapcsolati erőszakot tartanak nyilván, ebből 462 esetben nő az áldozat.

A NANE, a Patent és a női jogokat képviselő más csoportok épp ezért csak önbevallásra, szociológiai felmérések eredményeire támaszkodhatnak, amikor a bántalmazott magyar nők körét akarják felbecsülni. A számok pedig elképesztőek.

Fogságban nem szaporodunk – üzenték a tüntető nők a kormánynak 2012-ben, a Kossuth téren Forrás: MTI/Kallos Bea

Az EU Alapjogi Ügynöksége legfrissebb, 2014-ben kiadott felmérése szerint a 15 évnél idősebb magyar nők 28 százaléka szenvedett el már fizikai és/vagy szexuális erőszakot. Az esetek 21 százalékában a jelenlegi vagy korábbi partner a tettes.

A felmérés idején

több mint 200 ezer nő élt Magyarországon állandó fizikai és szexuális fenyegetettségben,

az ügynökség jelentése szerint több mint 35 ezer lányt érhet szexuális erőszak 15 éves kora előtt. Mindez kihat a hazai gyilkossági statisztikákra is, civil felmérések szerint Magyarországon hetente egy nőt öl meg valamelyik hozzátartozója.

Nem simogatás

A nemzetközi nőnap ezért is fontos alkalom arra, hogy a civil jogvédők a bántalmazásra figyelmeztessenek. Március 8. nem a gálánsan átadott virág és a buksisimogatás napja, hanem

kőkemény figyelmeztetés,

mondja Wirth Judit: a nők számos társadalomban ma is másodrendű állampolgárok, karrierépítésüket, politikai szerepvállalásukat üvegplafon akadályozza, szavuk és fizetésük sem ér feltétlenül annyit, mint férfi társaiké.

Így van ez Magyarországon is, ahol a miniszterelnök meg is magyarázza, hogy miért nem kerülhet nő miniszteri székbe, és ahol a feleségét súlyosan megverő Balogh József Fülöpháza polgármestere maradhat – ugyanakkor a nők jogait hatékonyabban védő isztambuli egyezmény még mindig nem lépett életbe.

Fülöpháza polgármestere Forrás: Origo

Lerombolt otthon

A családon belüli erőszak köréből csak nagy bátorsággal lehet kitörni, és a sértett fél mindent elveszíthet – egzisztenciát, az otthonát, sőt a gyermekeit is. Mintha egy évek munkájával felépített házat egy perc alatt az alapokig pusztítanának, ráadásul sokszor az áldozatot hibáztatják a pusztításért.

Láthatásról rabolt gyereket

Így járt Gráf Ildikó is, aki a Női Érdek keddi konferenciáján mesélt tapasztalatairól. „Szabályosan menekültem két lányommal a bántalmazó férjem elől, de sikerült neki, elrabolta tőlem a gyerekeket – egy láthatásról vitte el őket, a bíróság pedig neki ítélte a felügyeleti jogokat. Hiába lenne nekem is jogom a láthatáshoz,

egy éve nem engedte hozzám a lányokat!

– mondta a sírással küszködő asszony.

Bombázni kell!

Ildikó azonban nem hagyta annyiban, addig bombázta fellebbezésekkel, levelekkel az illetékes hivatalokat, hogy az ügye Egerből Budapestre került, és most már minisztériumi szinten vizsgálják felül.

Szerinte a titok csak ennyi: nem szabad leállni, nyomás alatt kell tartani a passzív vagy éppen az anyával szemben ellenséges intézményrendszert – ezt ajánlja a Facebook-oldalán annak a közel száz nőnek is, akik most hasonló helyzetben küzdenek a jogaikért.

Ez nem család?

A hátrányos megkülönböztetést nemcsak a bántalmazott nők, de a gyermeküket önállóan ellátó anyák is érzik – erről már a miskolci Holdam Egyesület tagjai meséltek a konferencián. Rácz Linda szerint csak Borsod megyében 36 ezer, gyermekét egyedül nevelő nő él, és a csonka család vezetőjeként

• nem kapnak tankönyvre, étkezésre kedvezményt,
• teljes árú belépőt kell venniük családi helyett,
• munkáltatójuk nem tartja őket stabil munkaerőnek.

A Holdam jobb híján önsegítő csoportban próbálja támogatni az egyedül maradt borsodi nőket: a tagok itt rendszeresen összejárnak, kirándulásokat szerveznek, kölcsönös segítséggel szervezik meg a gyerekfelügyeletet, de a rászorulóknak pihenőpontot és tiszta pelenkázóhelyet is biztosítanak.