Őszre elkészül a Facebook-adó

Ősszel kerülhet a brüsszeli döntéshozók asztalára a visegrádi négyek javaslata a nagy nemzetközi internetes cégek adóelkerülésének megszüntetéséről - mondta Deutsch Tamás, a Digitális Jóléti Program miniszterelnöki biztosa.

A fideszes politikus, európai parlamenti képviselő az InfoRádió Aréna című műsorában arról beszélt, az unióban eddig csak "szócséplés" volt az ügyben, most már "végre cselekedni kell", mert

ezek a vállalkozások eurómilliárdokat vagy -tízmilliárdokat nem fizetnek így be,

miközben az infokommunikációs hálózatok fejlesztéséhez sem járulnak hozzá.

A mindennapokban Facebook- vagy Google-adóként emlegetett közteherrel kapcsolatban azt a példát hozta Deutsch Tamás, hogy a legtöbb tagállamban fizetni kell az autópálya-használatért, ahogy magáncégek is használhatják a vasúti pályát, de nem ingyen.

Deutsch példája szerint a legtöbb tagállamban fizetni kell az autópálya-használatért, ahogy magáncégek is használhatják a vasúti pályát, de nem ingyen Fotó: Polyák Attila - Origo

Az ország digitális felkészültségéről szólva a politikus arról beszélt, "Magyarország a közepesnél valamivel jobb összmutatóval rendelkezik", de míg a hálózatfejlesztésben Európa élmezőnyének végéhez, addig a digitális kompetencia terén az utolsó harmadba tartozunk.

Deutsch Tamás megemlítette: június 30-ra elkészül a stratégia, az általános, a középfokú és a felsőoktatás, valamint a felnőttképzés digitális oktatásának átalakításáról, célként említve, hogy 2018-ra vagy 2020-ra minden ilyen intézményben elérhető legyen a szélessávú wifiszolgáltatás.

A kormánypárti politikus tragikus adatnak, a magyar gazdasági fejlődés egyik komoly korlátjának nevezte, hogy noha hat-hét éve a pályakezdők legjobban fizetett szakmáinak élén állnak az informatikusok, 22 ezer informatikai álláshely betöltetlen.

Szólt arról is:

január 1-jén 27-ről 18 százalékra csökken az internetszolgáltatás áfája,

valamint bevezetnek egy olyan alapcsomagot, amely lehetővé teszi, hogy mindenki használhassa a világhálót; megjegyezte, míg a nem internetezők 30 százaléka kompetenciahiánnyal, 14-15 százaléka az árral magyarázza, miért nem él ezzel a lehetőséggel.

Mint mondta, a cél az, hogy a jelenlegi 63-70 százalékról az uniós átlagot jelentő 80 százalékra, vagy annak közelébe emelkedjen a rendszeresen internetezők aránya.