Továbbra sincs felelőse a legnagyobb magyar ökokatasztrófának

2017.02.06. 16:42

Hét éve történt Magyarország legsúlyosabb ökológiai katasztrófája, 2010-ben a Mal Zrt. Ajka melletti tározójából egymillió köbméter mérgező, maró hatású vörösiszap ömlött ki. Három település: Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely került iszap alá, vált gyakorlatilag vörössé. A katasztrófában tíz ember halt meg, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált. A történteknek továbbra sincs felelőse. 

Egy anya karjaiból egyéves kislányát ragadta el az áradat, a szülők és a baba testvérei is súlyosan megsérültek a maró lúgban. A csecsemő mellett másik kilenc ember halt meg. Többségük az otthonában, de volt, aki az utcán. A maró hatású szer megégette őket. Minden pillanatok alatt történt. 

Fotó: Origo

Ami történt, az egész országot megdöbbentette. A katasztrófa után óriási összefogás alakult ki. A kormány egy kármentő alapot hozott létre, amelyben összesen 1,5 milliárd forint gyűlt össze. 

A legfontosabb kérdés egyelőre megválaszolatlan

A katasztrófa után rengeteg per indult. A legfontosabb persze az volt, hogy megállapítsák, hogy ki és miben hibázott. Kié a felelősség a tragédiáért. Noha a katasztrófa óta hét év eltelt, arra, hogy jogerős döntés szülessen, továbbra is várni kell. 

A másodfokon eljáró bíróság ugyanis ma hatályon kívül helyezte a korábbi elsőfokú ítéletet. A mostani eljárásban az ügyész azt mondta, a Mal Zrt. Ajka melletti tározójának voltak tervezési, kivitelezési és külső ellenőrzési hiányosságai, azonban ma már a személyi felelősök nem állapíthatók meg. De ha a vállalat vezetői időben beavatkoztak volna, akkor a katasztrófa nem vagy nem így történik meg.

Az ügyész a katasztrófa okaként a X-es számú tározó északi falának megsüllyedését, a tározóban lévő víz mennyiségének növekedését, a gát külső falain jelentkező piros foltokat és a gátszakadás előtti utolsó két órában megnövekedett szivattyúteljesítményt nevezte. 

A vád szerint a vádlottak  

nemcsak a karbantartást nem végezték el, de a rendőrséget, a katasztrófavédelmet, a mentőket és a polgármestereket sem értesítették azonnal. 

Pedig, ha ezt megteszik, az ügyész szerint kisebb lett volna a katasztrófa. 

Fotó: Origo

Senki sem vállalja

A tárgyaláson az összes vádlott védője az elsőfokú ítélet helyben hagyását kérte, álláspontjuk szerint ugyanis a korábban eljáró Veszprémi Törvényszék mindennek eleget tett, az ítélet pedig megfelelt a törvénynek. Ez persze nem meglepő, hiszen az elsőfokú ítélet a védenceiknek kedvez, bűncselekmény hiányában felmentette mind a 15 vádlottat. A korábbi döntés szerint a katasztrófa oka az altalaj stabilitásvesztése volt. 

Az elsőfokú eljárásban több szakértő személyes véleményét is megkérdezte a bíró, amit nem tehetett volna meg.  Egyes esetekben nem jelölték meg a szakértői vizsgálat tárgyát, összekeveredtek az önálló és egyesített szakértői vélemények. Más esetekben a szakértőivélemény-kiegészítésre szánt felkészülési idő nem állt rendelkezésre, és többször nem az összefüggő szakvéleményt vették figyelembe – mondta most a másodfokon eljáró bíró. 

Fotó: Origo

Azt is mondta, részletesen foglalkozott a szakértők kirendelésével a bíróság korábban, de egyes esetekben nem követhető, hogy mely szakértő milyen álláspontra került, az ellentmondásos szakértői megállapításokkal kapcsolatban pedig nem határozták meg, hogy az ellentéteket hogyan oldották fel.

A bíróság mostani döntése azt jelenti, hogy az eljárás újra elölről, vagyis első fokról folytatódik. Persze ebben az esetben a bíróság hivatkozhat korábbi vallomásokra, szakértői véleményekre, nem kell mindenkit újra meghallgatni, 

de az eljárás így is minimum hónapokig elhúzódhat. 

Az ott meghozott döntés pedig nem valószínű, hogy jogerős lesz. Ahhoz, hogy az ítélet jogerős legyen, az ügyésznek, a vádlottaknak és az ügyvédeiknek is el kellene fogadniuk, azaz nem fellebbeznék meg. Ez pedig – vagyis, hogy olyan döntés szülessen, amely mind a három félnek megfelelő – szinte kizárt. 

Fotó: Origo

Így a megismételt elsőfokú eljárás minden bizonnyal másodfokon folytatódik, ami szintén hónapokig eltarthat. Vagyis nagy kockázatvállalás nélkül kijelenthető, hogy a 2010 októberében történt katasztrófa 7. évfordulója előtt szinte biztosan nem születik jogerős döntés.