Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A miniszterelnök azt mondta:
a 2016-os év feljogosít arra, hogy gratuláljak a gazdasági szereplőknek.
Az MKIK-ra szükség van, és a kamara az esély arra, hogy pártalapon ne lehessen sikeres gazdaságpolitikát csinálni – mondta Orbán Viktor. A gazdasághoz egységre és együttműködésre van szükség – tette hozzá.
Ha csak annyit teszünk, és úgy folytatjuk, ahogy az elmúlt hat évben csináltuk, akkor nem fogunk előrelépni – mondta Orbán Viktor. Az olimpia kapcsán azt mondta, hogy
nagy dolgok nélkül benne maradunk ebben a közepesen fejlett helyzetben.
Arról is beszélt, hogy nem véletlenül gáncsolják Brüsszelből a paksi erőműépítést és a Budapest–Belgrád vasutat. Az, hogy most biztatóan állunk, az nem óvatosságra késztet, hanem arra, hogy újabb és újabb nagy dolgokról gondolkozzunk. A következő években is központban marad a munka fontossága – tette hozzá. A kormány kitart amellett, hogy a teljes foglalkoztatottságot kell megcélozni.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az elmúlt években jelentősen átalakították a magyar államadósság struktúráját, ami azt jelenti, hogy
a külföldi kézben lévő államadósság is csökkent.
A miniszterelnök azt is mondta, hogy külföldi devizában nem biztos, hogy érdemes állampapírt kibocsátani. A nemzeti bankrendszerről pedig azt mondta, hogy a 2009-es pénzügyi válság bebizonyította, hogy a külföldi bankok hazavitték a pénzüket. Éppen emiatt fontos egy nemzeti érdekkörben lévő pénzintézeti rendszer – tette hozzá.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az alacsony adószint nem tetszik a versenytársainknak, így az osztrákok különösen fenyegető hangot ütnek meg.
Ha bármelyik országban beszüntetik a magyar munkavállalók lehetőségeit, akkor korlátozzuk a korlátlan külföldi tőkeáramlást az adott országból.
Megvédjük a saját érdekeinket – tette hozzá.
A kormányfő elmondta, sikerült elérni a segélyalapú rendszer helyett a munkaalapú rendszert. A kormányfő szerint teljességgel elképzelhetetlen, hogy munka helyett jövedelmet kapjanak az emberek.
Ha olcsó energiát akarunk, arra csak az atomenergia lehet a megoldás – mondta Orbán Viktor. Kutatás-fejlesztésre 2020-ra a GDP 1,8 százalékát költheti az állam.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy miközben versenyképesek akarunk lenni, Magyarországot föl kell értékelni. Ebben a dimenzióban kell értékelni a magyar lépéseket. Az etnikai homogenitást meg kell őrizni – mondta Orbán. A túl nagy keveredés bajjal jár – tette hozzá. Azt is mondta:
közbiztonság és terror ügyében sem fogunk engedni,
baj mindig történhet, de a fenyegetettség nem növekedhet.
Szerinte a következő években a 3–5 százalékos sávban kell lennie a gazdasági növekedésnek, 2020 után pedig az 5 százalék fölötti növekedési tartományt kell elérni. Azt is mondta:
azon a pályán kell maradni, ahol vagyunk.
Végre kell hajtani egy versenyképességi fordulatot – hangoztatta a kormányfő. Ehhez meg kell védeni a gazdaságot a fenyegető veszélyektől, amelyek például az adórendszert és a munkahelyteremtő támogatásokat érik az EU részéről – mondta.
Idén és jövőre 13-14 éve nem látott mértékben, 4 százalék felett nő várhatóan a magyar gazdaság, ez már benne van a kívánatos, 3-5 százalékos felzárkózási tartományban – mondta a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály hozzátette, a tavalyi év 2 százalékos növekedéssel "érdekes év" volt, amikor az uniós támogatási időszakok között váltás zajlott, az ipar lényegében stagnált, az építőipar 15 százalékkal esett vissza, a mezőgazdaság és a szolgáltatói szektor húzta a növekedést.
A miniszter szerint ekkor bebizonyosodott, hogy a magyar gazdaság uniós források felhasználása nélkül is képes legalább 2 százalékos növekedésre. Megjegyezte,
egyre jobb az ország külső megítélése,
és felidézte, hogy tavaly mindhárom nagy hitelminősítő befektetésre ajánlott kategóriába tette Magyarországot.
Matolcsy György jegybankelnök arról beszélt, hogy sikeresen egyensúlyba került a magyar gazdaság. Fenntarthatóvá vált a gazdaság, nemcsak egy fiskális és monetáris fordulat történt, hanem egy felzárkózási fordulat. A felzárkózás fenntarthatóságához viszont versenyképességi fordulatra van szükség, hogy a magyar gazdaság kikerüljön a közepesen fejlett országokra jellemző növekedési csapdából – mondta.
Hozzátette, ehhez szükséges egyebek mellett
a személyi jövedelemadó kulcsának csökkentése,
amely munkahelyteremtésre, munkavállalásra és a tudástőke felhalmozására ösztönöz. Fontos az adóelkerülés további mérséklése, a hozzáadott érték arányának növelése az exportban, és a kutatás-fejlesztési kiadások növelése is – mondta.
Matolcsy ismertetése szerint sikeres volt az államháztartási hiány csökkentése az elmúlt években. Az ország kikerült a túlzottdeficit-eljárásból, és sikerült elérni, hogy folyamatosan csökkenjen az államadósság ráta.
Az MNB arra törekszik, hogy tartsa az inflációs célt, de ezzel egyidejűleg a pénzügyi stabilitást és a gazdasági növekedést is megőrizze. Matolcsy György elmondta, hogy célzott programokat hajtottak végre, ilyen volt a növekedési hitelprogram is.
A fenntarthatóságot és a versenyképességet nevezte az egyensúly és a növekedés mellett a következő években a legfontosabb gazdasági célnak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Ehhez
elengedhetetlennek nevezte a bérek növekedését,
mert, mint fogalmazott, az alacsony munkabérek nem ösztönöznek a versenyképesség javítására.
Szerinte alapvetően kedvező folyamatokat lehet látni a gazdaságban, valamennyi makrogazdasági mutató pozitív irányt tükröz.
