Két évre elegendő üzemanyag van a Paksi Atomerőműben

2018.06.07. 10:02

Exkluzív sajtóbejárás keretében mutatták be az üzemanyag-kazetta útját a Paksi Atomerőműben. A sajtó munkatársai bejárhatták a Paksi Atomerőmű két blokkját, valamint a kiégett kazetták átmeneti tárolóját is megtekinthették. Nézze meg az atomerőművet belülről, ahogy eddig még nem látta!

Kattintson a képre a galéria megtekintéséhez!Fotó: Mudra László - Origo

Európa legjobbjai között a Paksi Atomerőmű

A Paksi Atomerőmű négy blokkja a hazai villamosenergia-termelés 40-45 százalékát biztosítja. Az atomerőmű és a nukleáris erőművek nem bocsátanak ki CO2-t magukból, ugyanakkor az üzemanyag - ebben az esetben az urán - ára nem képez jelentős tételt az atomerőmű villamos energiájának árában. Csökkenti az importfüggőséget, ugyanis az üzemanyag több helyről is beszerezhető, valamint és mindössze 10-20 százalékát jelenti a teljes költségnek, amely jelentős hazai hozzáadott értéket tartalmaz. Vagyis ha bármilyen okból olyan helyzet adódna, hogy Oroszországból nem jut Magyarországra az üzemanyag, akkor a világ más részéről is be lehet szerezni, többek között Kanadából, Ausztráliából vagy a Közel-Keletről. Erről beszélt többek között Dr. Kovács Antal, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs igazgatója a keddi sajtóbejáráson.

Mindenkor két évre elegendő üzemanyag van az erőműben, így bármely kedvezőtlen külső hatás mellett is legalább két évig el tudja látni a teljes magyar lakosságot, iskolákat, közüzemeket, kórházakat. Mindemellett szakértői vizsgálatok szerint Európa egyik legbiztonságosabb erőműve. Fukusima után, az úgynevezett „stresszteszt” kifejezetten azt vizsgálta, hogy az atomerőmű miként viseli a rendkívüli behatásokat (földrengés, árvíz, egyéb természeti katasztrófák). A vizsgálat megállapította, hogy a Paksi Atomerőmű ebből a szempontból is Európa legjobbjai között van.

Dr. Kovács Antal, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs igazgatója köszöntötte a sajtó munkatársait

A képre kattintva galéria nyílik
Fotó: Mudra László - Origo

Új üzemanyagtípus kifejlesztésén dolgoznak a magyar kutatók

A kutatókat leginkább foglalkoztató kérdések közé tartozik jelenleg, hogy a kiégett kazettákat hol és hogyan lehet a legbiztonságosabban véglegesen elhelyezni. Folyamatosan zajlanak ezzel kapcsolatban kutatások, mivel a tárolásért minden olyan ország, amely atomerőművel rendelkezik, saját maga felel. Magyar és orosz kutatók a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének módja mellett jelenleg a karcsúsított üzemanyagtípus kifejlesztésén dolgoznak, ami kevesebb uránt tartalmaz. A fejlesztés során kedvezőbb geometriájú, jobb hőleadási képességgel bíró üzemanyag készül, ezáltal hatékonyságnövelés történik, ennek eredményeként pedig költséghatékonyabban üzemelhet a paksi atomerőmű. Ezt a típusú üzemanyagot 2020-tól használhatják, és 3,8 százalékos megtakarítást várnak tőle.

„Az üzemanyag-kazettáknak a teljesítménynövelése már a kezdetektől, a '80-as évek eleje óta folyamatos fejlesztés alatt van, a C15-ös üzemanyagként ismert kazettatípushoz a fejlesztési ötleteket a mi fizikusaink találták ki.

220 kilogramm egy ilyen kazetta

A képre kattintva galéria nyílik
Fotó: Mudra László - Origo

Jelenleg egy újabb üzemanyag-karcsúsító fejlesztésen dolgoznak az oroszokkal közösen. Ebben nagyon sok magyar know-how és egy olyan erős fizikus gárdánk van, akik a hasonló típusú erőművek között a legerősebbnek számítanak. Nagy tekintélyünk van, amit most tudnunk mutatni annak jelentős része saját fejlesztés, ez külön büszkeségre ad okot” – mondta Dr. Kovács Antal, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs igazgatója a keddi sajtóbejáráson.

Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. jogelődjét, a Paksi Atomerőmű Vállalatot 1976. január 1-jén hozták létre. A cég megalapítása egy új iparág megjelenését jelentette Magyarországon, az atomenergia alkalmazását villamos energia előállítására.

Az üzemidő-hosszabbítási program eredményeképpen az atomerőmű 1. és 2. blokkja további 20 évig, a 3. blokk 2036-ig, a 4. blokk 2037-ig üzemelhet továbbra is biztosítva az energiatermelés kedvező feltételeit.

A 2014. január közepén bejelentett orosz-magyar kormányközi megállapodás szerint a Paksi Atomerőmű telephelyén két új, egyenként 1200 megawatt elektromos teljesítményű blokk épülhet –Paks 2-, amelyek várhatóan a 2020-as évek végén kezdik meg az energiatermelést.

 A Paksi Atomerőmű mind a négy blokkjában új, 12 helyett 15 hónapos ciklusban üzemeltethető kazettákat fejlesztettek ki 2016-ban. A 15 hónapos üzemeltetési ciklus bevezetése jelentős változásokat hozott a főjavítások ütemezésében. Az 1-4. blokkok üzemanyag-átrakásai 2016-tól kezdődően negyedéves ritmusban követik egymást. Négy éven keresztül csak évi 3 főjavítás van, minden ötödik évben pedig az összes blokk leáll. Így a leállások az év során egyenletesen oszthatók el, két egymást követő leállás között nagyjából két hónap szünetet tartva. A C15 bevezetését követően a leállások számának csökkenésével arányosan csökkent a főjavítási munkamennyiség, ezáltal a főjavítások költségei is csökkentek. Ennek eredményekénta korábbi 4,2 százalékos helyett 4,7 százalékos átlagdúsítású üzemanyag-kazettákkal évi 2 százalékkal növelhető a megtermelt villamos energia mennyisége.

Dohóczki Csaba csoportvezető ismerteti az üzemanyag-kazettát és az üzemanyag működését

A képre kattintva galéria nyílik
Fotó: Mudra László - Origo

Az üzemanyag-kazetták működéséről Dohóczki Csaba csoportvezető beszélt az újságíróknak.

A 2,5 méter hosszú üzemanyag-kazettákban – melynek súlya 220 kg, ebből 100 kg az urán - 126 fűtőanyagpálca van elhelyezve, ezekben a pálcákban találhatóak a 9 mm hosszú, 4 gramm tömegű uránpasztillák. Két kis pasztillában annyi energia található, hogy egy család éves villamosenergia-fogyasztását biztosítaná. Mivel a több tízezer fűtőelempálca egyenkénti cseréje nem megoldható, a fűtőelemeket kötegekbe foglalják. Egy üzemanyag-kazetta 3-5 évig üzemel. A blokkokban az aktív zónát a 312 darab üzemanyag-kazetta, a 37 darab szabályozórúd, melyhez további 37 üzemanyag-kazetta tartozik, tehát összesen 349 üzemanyag-kazetta van egy reaktorban. Összesen egy reaktorban 42 tonnányi urán található – ismertette a reaktor működését Dohóczki Csaba csoportvezető.

Az atomerőműben négy nyomottvizes reaktorblokk működik, amelyek két zárt vízkörből, a primer és a szekunder körből állnak. A nyomottvizes reaktortípus jellegzetessége, hogy a primer köri víz nagy nyomás alatt áll - 123 bar -, ennek köszönhetően a vízkörben áramló közeg 300 Celsius-fok körüli hőmérsékleten sem forr el. A primer kör legfőbb feladata a nukleáris alapú gőztermelés, a meghatározó nyomás- és hőmérsékleti viszonyok fenntartása, és annak megakadályozása, hogy a hőhordozó kijusson a környezetbe. A szekunder kör legfőbb feladata az áramló gőz energiájának átalakítása forgómozgássá, ami biztosítja a turbinák és a generátor meghajtását.

A nyomottvizes reaktorblokkok működését magyarázza el a sajtónak Dohóczki Csaba csoportvezető

A képre kattintva galéria nyílik
Fotó: Mudra László - Origo

Az atomreaktor által megtermelt 1485 MW hőmennyiséget a zárt rendszerben keringő tisztított víz szállítja el a gőzfejlesztőkbe, ahol a primerköri-víz hőátadó csöveken keresztül gőzt fejleszt egy újabb zárt vízkörben 46 bar nyomáson és 260 Celsius-fokon. A termelt gőzmennyiség óránként 2940 tonna, amely két egymástól független, nagyméretű berendezést, a turbinákat tartja mozgásban percenként 3000 fordulattal.

Ez a forgómozgás mechanikai kapcsolódásokon keresztül a generátorokban 15750 volt feszültségű villamos áramot termel a mágneses indukció elvén. A villamos energia kapcsolóberendezéseken és transzformátorokon kerül az országos hálózatba 120 és 400 kV feszültségszinten. A főberendezésekhez technológiai segédrendszerek tartoznak, amelyek biztonsági feladatokat látnak el, javítják az erőmű hatásfokát, és folyamatosan tisztítják a vízköröket. A munkáját elvégző „fáradt gőzt” a Duna hűtőhatását felhasználva ismét vízzé alakítják. Ez a vízkör nyitott, a Dunából másodpercenként kiemelt 100 köbméter víz átlagosan 8 Celsius-fokkal felmelegedve visszatér a folyóba.

A képre kattintva galéria nyílikFotó: Mudra László - Origo

Kilencezer kazetta az ideiglenes tárolóban

A Paksi Atomerőműből évente átlagosan 400 darab elhasznált üzemanyag-kazetta kerül ki. 1989 és '98 között ezek egy részét visszaszállították a gyártóhoz, de idővel ez a gyakorlat egyre bizonytalanabb lett, ezért szükségessé vált egy átmeneti tároló létesítése. Így kezdte meg működését 1997-ben a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója, vagyis a KKÁT.

A létesítmény 50 évig biztosítja ideiglenesen a kazetták tárolását, 24 kamrában összesen 9300 kazetta befogadására képes. A lezárt kazettákat a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség plombával látja elé, a tárolóteret kamerával is ellenőrzik.

Az ideiglenes tárolás folyamata a hűtéssel kezdődik. A kiégett fűtőelem aktivitása ugyanis olyan nagy, hogy hűteni kell, nehogy a bomlások során felszabaduló hőtől megolvadjon. Ezen kívül az intenzív sugárzást el kell szigetelni a környezettől. A két feladatot egyszerre oldja meg a pihentető medence, melyben az üzemanyag-kazetta 3-5 évig pihen. Ezt követően az elhasznált üzemanyag-kazettákat robusztus konténerekben átszállítják a kiégett KKÁT-hoz, ahol elhelyezésük 2047-ig biztosítva van.

A KKÁT belülről

A képre kattintva galéria nyílik
Fotó: Mudra László - Origo

Végleges elhelyezésnél a fő szempont, hogy az elhasznált üzemanyagot és a nagy aktivitású hulladékot úgy kell elhelyezni, hogy hosszú ideig megbízhatóan el legyen zárva minden élőlénytől, környezeti hatástól és talajvíztől. Erre a célra olyan talajvízmentes geológiai képződmények alkalmasak, amelyek földtörténeti korokon keresztül változatlanok maradtak. Magyarországi lehetséges megoldás a Boda község környékén található agyagkőben való elhelyezés. A végső elhelyezéskor is érvényesül a reaktoroknál használatos „mélységi védelem” elve. A kazettákat többszörös túlbiztosítással helyezik el a földkéregben kialakított mélységi tárolóban. A lehetséges telephely kutatására szakmai program indult.

A megújuló energia egyelőre nem helyettesítheti az atomerőművet

Arra a kérdésre, hogy a megújuló energia kiválthatja-e az atomerőművet Magyarországon, Dr. Kovács Antal úgy nyilatkozott, hogy ez egyelőre nem megoldható.

Sugárkapuk ellenőrzik a dolgozókat

A képre kattintva galéria nyílik
Fotó: Mudra László - Origo

„Nem szabad őket szembeállítani, mindkettő alacsony szén-dioxid kibocsátású energiatermelési mód, ugyanakkor teljesen más karakterisztikával bír. A hazai adottsággal számításba jöhető megújulók a szél, nap, biomassza nem tudnak alaperőműként üzemelni. Alacsony rendelkezésre állás, nehezen tervezhető, hektikus termelés és költséges tartalék energiaforrás rendelkezésre állás biztosítása jellemzi. A megújuló energiák belátható időn belül nem tudják helyettesíteni az atomenergiát, még nagyon drágán sem. A megújulók és az atom együtt tudja csak teljesíteni a klímavédelmi célokat.- fogalmazott az MVM Paksi Atomerőmű Ztr. kommunikációs igazgatója.

Hamvas István a Paksi Atomerőmű vezérigazgatója a sajtóbejárás végén újságírói kérdésre válaszolva megerősítette a hírt, miszerint nyugdíjba vonul, és közölte, hogy heteken belül várja az erről szóló döntést.