Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a schengeni rendszer jelenlegi formájában nem képes megfelelő megoldásokat kínálni a bevándorlási válságra – mondta Szánthó Miklós. Úgy látja, a probléma kezelésére egyelőre rossz válaszok születtek: a tagállamok többsége nem a külső határokat erősítette meg, hanem a belső határellenőrzéseket állította vissza.
Ezzel veszélybe került az unión belüli, határellenőrzés nélkül történő szabad mozgás.
Ez az EU egyik legfontosabb vívmánya, tehát a schengeni rendszer „megmentése” valójában az EU „túlélésének” is az egyik garanciája. Ehhez azonban a „kevesebb több” elvét szükséges alkalmazni, azaz az unió nemzetek feletti döntéshozói szintjéről vissza kell adni a tagállami szintnek a határvédelmi és migrációs kérdésekben történő döntés jogát – mondta a szakértő.
Szánthó szerint ennek lényegében az Európai Bizottság hatáskörcsökkentésével szükséges együtt járnia, kiemelten a testület jogalkotás-kezdeményezési lehetőségének megszüntetésével.
Ahogy a határok védelme, úgy az is politikai akarat, illetve döntés kérdése, hogy mindez a jelenlegi schengeni rendszer átalakításával vagy az alapszerződések módosításával érhető-e el.
A helyzet tehát világos: elérkezett az idő a reformra. Elvi szinten természetesen valóban két megoldás lehetséges: a brüsszeli központi döntéshozatal további erősítése, vagy – a fentiek szerint – új alapokra helyezni a migrációs ügyek kezelését. A közelmúltban ez a két opció konkrét javaslatokban is megjelent, kiemelten Emmanuel Macron francia elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök részéről – ismertette Szánthó.
Macron kezdeményezése úgy foglalható össze, hogy ha nem sikerül a jelenlegi keretek között politikai kompromisszumot elérni, akkor a bizottságot még több hatáskörrel kell felruházni a schengeni térség „irányításának” ügyében is.
Ez az út azonban meglehetősen kockázatos, ugyanis a brüsszeli intézmények a bevándorlás kérdésében eddig sem tudtak jó válaszokat találni.
A magyar javaslat ezzel szemben az, hogy
mivel a bizottság nem tudta megfelelően ellátni az eddigi feladatait, ezért éppen az uniós közösség érdekében meg kell csonkítani a testület egyes hatásköreit.
Mivel napjaink folyamatai abba az irányba mutatnak, hogy egyébként is alapvetően át kell gondolni az egész EU működését, az EP-választások után megkerülhetetlen lesz a schengeni rendszer felülvizsgálata is – véli Szánthó Miklós.
A teljes elemzést itt olvashatják.
Mint arról korábban beszámoltunk, éppen a schengeni rendszer és az uniós határvédelem gyengesége miatt, migránsok tízezrei tervezik, hogy a következő hetekben útnak indulnak Törökországból, illetve Görögországból Németországba. Szinte kivétel nélkül mind szír migránsok. A törökországi „remény karavánja” elnevezésű, a közösségi médiában indított kezdeményezéshez
közel 40 ezer, főként szír állampolgár csatlakozott, akik a rossz életkörülmények és a magas, 60 százalék körüli munkanélküliség miatt költöznének Nyugat-Európába.
A konvoj létszáma persze akár a többszörösére is duzzadhat a családtagokkal, mivel az ingyenes szervezés és a nemzetközi humanitárius szervezetek által biztosított kíséret különösen vonzóvá teheti az utat.
Ezzel párhuzamosan egy Görögországban rekedt migránsokból álló karaván is szerveződik. A Migrációkutató szerint 2015-ben egy hasonló kezdeményezés eredményezte az Európai Unió felé induló tömeges migrációt. A szervezőket az isztambuli székhelyű, körülbelül 50 szíriai civil szervezetet tömörítő Minbar al-Jamʻiyyat al-suriyya (Szíriai Egyesületek Fóruma) képviseli.
A karaván célja az, hogy a jobb életre vágyó szíriaiak egy konvoj segítségével kijussanak Törökországból Európába.
Az indulással megvárnák a török helyhatósági választásokat, 2019. március 31-ét.
A migránsok persze nemcsak Európa külső határait veszélyeztetik, hanem az unión belül is folyamatos a mozgás a hatóságokat megkerülve. Jó példa erre, hogy a Svéd Bevándorlási Hivatal adatai szerint minden idők harmadik legtöbb tartózkodási engedélyét 2018-ban adták ki (132 696 fő).
Szíria, India, Afganisztán, Thaiföld, Eritrea, Irak, Kína, Pakisztán, Irán és Szomália volt az első tíz helyen a befogadottak kiindulási országát tekintve.
A schengeni határ megerősítését indokolja az is, hogy egy, az Európai Parlament által újonnan elfogadott dokumentum lehetőséget ad az Afrikából érkezett illegális migránsok számára, hogy legalizálják a státuszukat Európában. Az Alapjogokért Központ közösségi oldalán megjelent hír szerint az Európai Parlamentben óriási többséggel elfogadott dokumentum
„felhívja a bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsanak biztonságos és legális lehetőségeket az unióba belépni kívánó migránsok, menekültek és menedékkérők számára”.
A dokumentum tehát kifejezetten pártolja a gazdasági migrációt. A határozatot Meszerics Tamás volt LMP-s, illetve Niedermüller Péter és Molnár Csaba DK-s EP-képviselők is megszavazták.
Mindezzel kapcsolatban Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője arról beszélt az Origónak, hogy ezzel a pszichológiai hadviseléssel akarnak megágyazni annak a most már e dokumentumban is nyíltan vallott célnak, hogy nemcsak a menekültek, de valamennyi migráns, tehát a gazdasági bevándorlók számára is meg kell teremteni a legális bevándorlás lehetőségét. Az Alapjogokért Központ vezetője szerint a politikai korrektség jegyében újra érzékenyíteni akarják az európai társadalmat.
