Kásler Miklós: Az egészség megőrzése a legfontosabb cél

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának volt a vendége hétfőn. Azt nyilatkozta, hogy az egészség megőrzése a legfontosabb cél, ezért ennek érdekében dolgozták ki a nemzeti egészségügyi programokat. Kifejtette, hogy a programokat annak érdekében dolgozták ki, hogy az emberek minél hosszabb ideig legyenek egészségesek, a betegségek minél később alakaluljanak ki, és ha esetleg ki is alakult, akkor is korai stádiumban legyenek felismerve.  

Kásler Miklós elmondta, hogy az öt egészségügyi és a Népegészségügyi Program célja, hogy az emberek minél hosszabb ideig éljenek egészségben, a betegségek minél később alakuljanak ki, és korai stádiumban legyenek felismerve.

Kiemelte, hogy

ezek a megelőzést szolgáló programok széleskörűek, hiszen a gyermekkortól az időskorig minden korosztályt érintenek.

A miniszter szerint új egészségkultúra küszöbén állunk, amely elsősorban a megelőzésére, a betegségek elkerülésére, az egészségben töltött évek meghosszabbítására épül.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere. Forrás: MTI/Kovács Attila

Folyamatosak a fejlesztések az ágazatban

A miniszter kiemelte, hogy a kormány 2010 óta 11,5 ezer milliárd forintot fordított az egészségügyre, ebben az évben ez az összeg 1700 milliárd forint lesz, és számos fejlesztés történt és történik folyamatosan az ágazatban.

Kásler elmondta, hogy az elmúlt két-három hétben is több fejlesztést adtak át az országban, például:

• Zalaegerszegen új kardiológiai és szívsebészeti centrum avatására került sor,
• Szombathelyen onkológiai ellátást fejlesztő beruházás valósult meg,
• Salgótarjánban új onkológiai központ épül 13 milliárd forintból,
• a mai napon pedig új CT-készüléket adnak át a törökbálinti Tüdőgyógyintézetben.

Közölte, hogy a méhnyakszűrés 1994-es bevezetését 2002-ben követte az emlőszűrés, az első Orbán-kormány idején, és a negyedik Orbán-kormány alatt, 2018 novemberében vezették be a vastag-végbélszűrést.

Széleskörű vastagbélszűrési program

A tavaly ősszel indult vastagbélszűrésről Kásler Miklós elmondta, eddig 220 ezer meghívólevelet juttattak el a lakosokhoz, több mint kétezer háziorvos vesz részt a programban, akik közül eddig 1652 háziorvossal együttműködési megállapodást is kötöttek, és 63 ezer mintát küldtek be a laboratóriumokba minden megyéből és a fővárosból.

A folyamatban lévő vizsgálatok során eddig 32 korai stádiumú daganatot fedeztek el.

A következő két év alatt 2,5 millió 50-70 év közötti ember szűrését tervezik.

A "Három generációval az egészségért" prevencióra ösztönző programban felnőttek és/vagy gyermekek ellátását végző háziorvosi praxisok, illetve ilyen praxisokat működtető önkormányzatok társulásai pályázhattak 5,4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra. Mint mondta, közel 200 pályázat érkezett be, és 81 praxisközösség nyert átlagosan 67 millió forintot.

Az egészség érték, amelynek megtartásáért tenni kell

A miniszter a műsorban arról is beszélt, hogy szeretnék az emberekkel megértetni, hogy az egészség érték mind az egyén, mind a család, mind a társadalom számára. Hangsúlyozta, hogy

az embereket rá kell vezetni az egészségtelen életmód elkerülésére, arra, hogy a károsító tényezők, mint például a túlsúly, a dohányzás, a drogok, az alkoholfogyasztás elkerülésével életéveket nyerhetünk.

Megjegyezte, az életmód, az életkörülmények nagyban meghatározzák az életminőséget, ehhez az egészségügy csak tizenegynéhány százalékban járul hozzá.

A magyar védőoltási rendszer világszinten is elsőrangú

A magyar védőoltási rendszerről szólva kifejtette, Magyarország a védőoltások tekintetében "világhatalom", a szeptemberben bevezetendő bárányhimlő elleni vakcina lesz a tizenkettedik, amelyet beemelnek a kötelező védőoltások közé. Ez utóbbira 1,3 milliárd forint a költségvetési forrás, a kötelező vakcinákra évente nagyjából 10 milliárd forintot költ az állam - mondta Kásler Miklós.