Nem arról van tehát szó, hogy az Orbán-kormány aláássa a demokratikus rendet, hanem arról, hogy azt illiberális, a keresztyén szabadság elvein alapuló irányban változtatja meg
- mondta Szánthó Miklós a Mandinernek. Az Alapjogokért Központ igazgatója szerint helyesen mutat rá Varga Judit, hogy egyes kérdésekben óriási köztünk a szakadék: Európa keresztyén gyökerei, nemzeti identitás és kultúra, család – egyáltalán a „család" definíciója – vagy migráció és multikulti kapcsán.
Persze hogy nem tetszik a nyílt társadalom híveinek, ha egy országban alkotmányos rangra emelkedik a keresztyén kultúra és alkotmányos önazonosság védelme, ha a házasságot férfi és nő kapcsolataként definiálják, vagy ha rögzítik, hogy senkinek nem jár menedékjog, csak annak, akinek valóban az az ország az első biztonságos ország.
Szánthó szerint a 90-es évek utolérési lázában égő régiónk országai privatizálták a stratégiai szektoraikat a nyugati cégek előtt.
Az uniós csatlakozást megelőzően előkészíttették a piacok liberalizálását is, mely meg is történt 2004 után. Pénz és tudás is érkezett, persze, számos előnnyel járt nekünk is a munkaerő, a tőke, a személyek és a szolgáltatások szabad áramlása, de a nyugati tagállamok is piacokat szereztek, szellemi és fizikai munkásokat szívva el a csatlakozó országokból.
Az ide áramló uniós támogatások legalább fele végül nyugati cégeknél landol. Szóval végső soron forrásmegvonással saját maguknak okoznának kárt, aminek szerintem a német vállalatok annyira nem örülnének. Persze lehet izmozni és fenyegetőzni, de az valóban az unión belül már meglévő szakadékok mélyüléséhez járul csak hozzá - mondta az Alapjogokért Központ igazgatója, aki hozzátette: mivel az EU is csak egy ember alkotta képződmény, valamikor meg fog szűnni, és amikor majd a miértekre keresik a választ, majd azt is megnézik, a „jóemberkedők" mennyire voltak valójában jó emberek. Régi bűnnek ugyanis hosszú az árnyéka.