"A történelmünk olyan volt, hogy többször bravúr kellett a megmaradásunkhoz – de valahogy mindig sikerült" - nyilatkozta Boross Péter, aki több történelmi példával illusztrálta a nehéz pillanatokat. A volt miniszterelnök szerint fájdalmas, hogy száz év után változatlanul nagy magyar tömegek élnek idegen fennhatóság alatt az "oktrojált szerződés" miatt. Ugyanakkor úgy látja, hogy a magyar kormány ebben a helyzetben következetesen azt teszi, ami "egyedül lehetséges,"
megpróbálja a magyarság létét, pozícióit megerősíteni a Kárpát-medencében, a térségben.
Boross visszautasítja azt a baloldali narratívát, miszerint Magyarországnak az első világháborút megelőző nemzetiségi politikája ütött vissza. "Egész Európában durva erőszakkal nyomták el a nemzeti kisebbségeket, jelentős részüket beolvasztva. (...) Magyarországon ehhez képest számbelileg is gyarapodtak a kisebbségek, virultak a nemzetiségi kultúrák, széleskörű nyelvhasználatot élveztek.
Egy szó sem volt igaz a külső és belső ellenségeink által terjesztett erőszakos magyarosításból
- magyarázta.
A politikus párhuzamot vont a Trianon előtti és mostani belpolitikai helyzet között, szerinte most is hasonló folyamatok zajlanak, mint száz évvel korábban. "Sok egyetemi karon ugyanaz az álliberális, nihilista, bomlasztó szellem uralkodik, mint a Galilei Körben annak idején.
A száz évvel ezelőtt megszületett pusztító felfogás mindig is itt lappangott körülöttünk, most pedig megint előretört
- fogalmazott, kiemelve a "hatalmas, civilnek beállított, felülről vezérelt szervezetek" szerepét a bomlasztó folyamatban.
A rendszerváltás utáni második magyar miniszterelnök aktuálpolitika kérdésekben is elmondta a véleményét. Szerinte a mostani ellenzék némi leegyszerűsítéssel a Rákosi-korszak vezetőire emlékeztet, akik a magyarság iránt mérhetetlen ellenszenvvel viseltettek.
Külön kitért Karácsony Gergelyre, akit úgy jellemzett, hogy "tétova, bizonytalan tartása, mozdulatai alapján lerí", hogy alkalmatlan a főpolgármesteri pozícióra.
Magyarország nemzetközi megítélésével kapcsolatban pedig úgy fogalmazott, hogy "Nyugaton az váltja ki ellenünk az egyik legnagyobb rosszallást, hogy a magyar kormánynak van arculata, önálló akarata és kétharmados többsége, amelynek révén nem kell a baloldali pártokkal koalícióra lépnie."
Boross kifogásolta, hogy nemzetközi szinten nem igazán foglalkoznak Soros György ügyeivel. "Mert az alapítványainak, illetve
szervezeteinek a támadásai, pressziói révén úgy tűnik, mindenütt eléri Nyugaton hogy a többség rákényszerüljön olyan magatartások támogatására, amelyek minden polgári demokráciában társadalomellenes devianciának minősülnek
- mondta Boross Péter.