Világossá vált, a börtönbiznisz az álcivilek és a Soroshoz köthető ügyvédek üzlete

Budapest, 2015. március 16. Egy zárka a Budapesti Fegyház és Börtönben 2015. március 16-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A Magyar Helsinki Bizottság egy, az uniós bírósághoz benyújtott beadványában azon háborgott, hogy a kártérítési összegeket nem lehet közvetlenül az ügyvédi letéti számlákra utalni, ezért az ügyvédek elesnek ettől a pénztől, és így nem vállalnak majd ilyen ügyeket. Tehát világossá vált, amit korábban a kormány mondott, miszerint a börtönbiznisz az álcivil jogvédők és az esetek jelentős részében egyértelműen a balliberális oldalhoz, illetve a Soros-szervezetekhez kötődő ügyvédek üzlete - mondta Völner Pál az Origónak adott interjújában.

Mivel a koronavírus-járvány miatt nem lehetett megtartani a nemzeti konzultációt, módosítani kell a börtönkártérítések kifizetésére vonatkozó törvényt – indokolta a kedden benyújtott, erről szóló javaslatot az Origónak Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.

Eredetileg június 15-ig tartott volna a kártérítések felfüggesztésének a határideje, és a korábbi tervek szerint a konzultáció eredményeként döntött volna az Országgyűlés az új szabályokról

– tette hozzá. A héten benyújtott törvényjavaslat alapján a kormány december 31-ig meghosszabbítja a kifizetések felfüggesztését. Szintén februárban fogadták el azt a törvényt, amely előírta a kormánynak, hogy a konzultáció eredménye alapján dolgozzon ki „a bűncselekményekből származó károk enyhítéséről szóló és a bűncselekmények áldozatainak érdekeit érvényre juttató új szabályozási rendszert" május 15-ig. Ezt a határidőt most október 31-re módosítanák – mondta Völner Pál.

A miniszterhelyettes arról is beszélt, hogy

az áldozati sérelmek orvoslása kapcsán a korábbi tapasztalatokra akarnak építeni majd az új szabályozásban. A kifizetések felfüggesztése előtt ugyanis a teljes kártérítési összeg 70 százaléka ügyvédi számlákra került, az állam által kifizetett 8,6 milliárdos összegnek pedig csupán a 12,55 százaléka jutott el a sértettekhez

– húzta alá Völner.

Világossá vált, amit korábban a kormány mondott, miszerint a börtönbiznisz az álcivil jogvédők és az esetek jelentős részében egyértelműen a balliberális oldalhoz, illetve a Soros-szervezetekhez kötődő ügyvédek üzlete Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Újabb Soros-akció

Ezt nehezményezte a nemrég a járvány miatt a fogvatartottak kiengedéséért lobbizó Magyar Helsinki Bizottság, amely április 20-án az Európa Tanács egyik szervezetéhez fordult az ügyben – hívta fel a figyelmet az államtitkár.

A Soros-szervezet beadványában azon háborgott, hogy a kártérítési összegeket nem lehet közvetlenül az ügyvédi letéti számlákra utalni, ezért az ügyvédek elesnek ettől a pénztől, és így nem vállalnak majd ilyen ügyeket. Tehát világossá vált, amit korábban a kormány mondott, miszerint a börtönbiznisz az álcivil jogvédők és az esetek jelentős részében egyértelműen a balliberális oldalhoz, illetve a Soros-szervezetekhez kötődő ügyvédek üzlete.

Ez egyértelműen kiderült ebből a beadványból – mondta az államtitkár. Szerinte jól mutatja az egész kártérítési kezdeményezések bizniszjellegét, hogy volt olyan ügyvéd, aki 400 ügyet vitt egyszerre.

Józan ésszel nehezen lehet elhinni, hogy képes valaki ennyi ügyet ellátni teljes szakértelemmel

– hívta fel a figyelmet. A kormány célja, hogy megállítsa a több milliárdos iparággá váló börtönbizniszt, amely visszaélés az európai uniós és a magyar jogszabályokkal – emlékeztetett Völner.

A beadványban a Helsinki Bizottság egyébként több javaslatot is megfogalmaz, így például, hogy a magyar kormány enyhítsen a szigorú büntetőpolitikáján, illetve, hogy folytathassák a monitorozást a börtönökben. Ennél még felháborítóbb a Soros-szervezet azon javaslata, hogy akkor is járjon kártérítés a fogvatartottaknak, ha teljesülnek a megfelelő alapterületre vonatkozó szabályok

– hangsúlyozta a miniszterhelyettes, hozzátéve, hogy a Helsinki a börtönkórházban töltött időre is kompenzációt fizetne a raboknak.

Ez a beadvány nyilván azért is született, hogy a gazdájuk megsimogassa a buksijukat, hasonlóan a tranzitzónás ügyekhez

– fogalmazott Völner Pál.

Völner Pál: Változatlanul hagyják azt a szabályt, amely szerint szeptember 30-áig biztosítani kell, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek átlagos kihasználtsága ne haladja meg a száz százalékot. Fotó: Mudra László - Origo

Ügydömping várható

Az Origo kérdésére kifejtette: a kártérítési ügyek elbírálása az elmúlt hónapokban leállt, év végére 8-10 ezer eset is feltorlódhat. Jelenleg nem zajlik ítélkezés, így ha véget ér a járványhelyzet, akkor várható egy jelentős ügydömping – tette hozzá.

Ugyanakkor a mostani időszak remek lehetőséget kínál arra, hogy a sértetti igényeket összegyűjtsük, így később megvalósulhat az a jogalkotói szándék, hogy a kártérítési összegek végre azokhoz jussanak el, akiket megillet

– húzta alá az államtitkár. Völner Pál arról is beszélt, hogy a kártérítések felfüggesztésére vonatkozó módosítással ellentétben változatlanul hagyják azt a szabályt, amely szerint szeptember 30-áig biztosítani kell, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek átlagos kihasználtsága ne haladja meg a száz százalékot.