A baloldalnak fogalma sincs arról, hogy mennyibe is kerülne az ingyenpénz, vagyis a feltétel nélkül járó alapjövedelem és a minimumjövedelem – ezt a Párbeszéd gazdasági szakértője, Karácsony Gergely egykori főtanácsadója vallotta be egy interjúban. Szolomayer Balázs, az Alapjogokért Központ elemzőjének írása az Origónak.

A Párbeszéd újra előállt régi ötletével: ingyenpénzt osztogatna az embereknek. Első körben ugyanis bevezetnék a minimumjövedelmet, mely utat nyitna később a feltétel nélkül járó alapjövedelemnek. A két juttatás között óriási szakadék húzódik. Míg a minimumjövedelem azt jelenti, hogy akinek egy bizonyos szintet nem éri el a jövedelme, annak azt az állam kiegészíti egy bizonyos szintig, addig a feltétel nélkül járó alapjövedelem azt, hogy minden egyes állampolgár egy meghatározott összeget kapna az államtól, tekintet nélkül arra, hogy van-e munkája, mekkora a keresete vagy éppen nyugdíjas-e.

A két koncepció abból indul ki, hogy a létbiztonság alapvető emberi jog, ezért minden embert megillet egy bizonyos alapvető jövedelem, amely ezt biztosítja. Ezt a „létpénzt" pedig természetesen az államnak (tehát az adófizetőknek) kellene kifizetnie. A minimumjövedelemmel és a feltétel nélkül járó alapjövedelemmel is az a lényeges probléma, hogy növelnék azok arányát, akik segélyből élnek, mivel – szemben a mostani magyar szociális rendszerrel és a közmunkaprogrammal - nem ösztönöz munkára.

Ennél is rosszabb a helyzet, ha azt nézzük, hogy ezek az emberek akár tartósan is kieshetnek a munkaerőpiacról, vagyis megint generációk nőhetnének fel úgy, hogy nem látják a szüleiket dolgozni menni, ahogy ez a rendszerváltás utáni két évtizedben történt, annak számos nagyon káros szociális-társadalompolitikai hatásával. Emellett pedig, növelné a feketemunkát is, hisz semmilyen garancia sincs arra, hogy ha valaki kap egy alapvető juttatást az államtól, nem fog feketén munkát vállalni. Ez megint csak szembe menne azzal a 2010 utáni elvvel, ami radikális adócsökkentés mellett minden munka utáni jövedelmet, így a minimálbért is adózás alá vonta. Ezzel pedig felszámolta azt az adórendszerből százezreket kivonó gyakorlatot, hogy a munkavállalók fizetésük egy részét adómentes minimálbér formájában vették fel, az afeletti részét pedig feketén. Nem meglepő, hogy a 2010-es évek adóreformjai következtében nemcsak közel egymillió új adózó jelent meg az adórendszerben, hanem sok százezer bejelentett új munkahely is létrejött a magyar munkaerőpiacon.

Tehát számolni kell azzal is, hogy nemcsak kevesebb ember dolgozna, és ezáltal csökkennének az adóbevételek, hanem kevesebb adózónak kellene több embert eltartania. Ezeken az aggályokon túlmenően felmerül a kérdés, hogy mégis ki fogja mindezt kifizetni? Mert ne legyenek kétségeink: ingyen levest még senki nem evett. Ezekről a kérdésekről beszélgetett Szabó Tímea, a Párbeszéd politikusa és Büttl Ferenc, Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölti tanácsadó testületének tagja, aki jelenleg a Párbeszéd pártalapítványát vezeti, és az alapjövedelem egyik legnagyobb hazai támogatója.

Az interjúban Büttl Ferencet, a neves közgazdászt arról kérdezte a műsorvezető, hogy ugyan mennyibe is kerülne, ha bevezetnék a feltétel nélküli alapjövedelmet, a szakértő pedig a következő választ adta: Van számítás, ezeket a számításokat évről évre kellene frissíteni, itt van egy kis restanciánk. 2020-ban ennek még nem készült el a frissítése.  Vagyis, fogalma sincs a pontos összegről. Az újságíró arról is megkérdezte, hogy ha csak a minimumjövedelmet vezetnék be, vagyis az „olcsóbb" alapjövedelmet, az miből jönne ki: Hát, most ez nem lesz egy precíz dolog, amit mondani fogok, a garantált minimumjövedelem azt gondolom, hogy nagyjából ma Magyarországon 2-3 millió embert érintene, és nagyjából ezer, ezer pár száz milliárd lehet, amit a költségvetésből erre fordítani kellene.  Vagyis, erről sincs Büttlnek pontos számítása. Amiről azonban volt fogalma a Párbeszéd szakértőjének, az az, hogy az új ingyenpénzhez bizony szükség lenne a személyi jövedelemadó drasztikus növelésén túl a vagyonadó és az ingatlanadó bevezetésére. Tehát komoly terheket rakna a középosztályra.

Ha még nem lett volna elég kínos önmagában az, hogy a Párbeszéd gazdasági szakértője úgy hebegett-habogott az interjúban, mint egy, a felelésre fel nem készült gimnazista, az interjú következő alanya a szintén párbeszédes Szabó Tímea volt, aki ugyanezekre a kérdésekre magabiztosan állította, hogy a mi kalkulációink szerint, amit közgazdászok végeztek el, meg is van a (minimumjövedelem) fedezete. A probléma ugye, csak az volt mindezzel, hogy előtte fél órával mondta el a saját közgazdászuk, hogy nem tudják mennyibe kerülne, de nagyon sokba.

Bár nem tudtuk meg, hogy pontosan mennyit kóstálna a minimumjövedelem vagy a feltétel nélküli járó alapjövedelem, az mindenesetre újfent kiderült, hogy a „szakmaiság bolsevista trükk". Ahogy az is, hogy Gyurcsánynak a baloldali közgazdászokkal kapcsolatban igaza volt, hogy „amikor számolni kell, elfogy a tudomány". Ennél azonban súlyosabb, hogy ha a baloldal hatalomra kerülne, a munkaalapú gazdaságot azonnal felváltaná a segélyezési rendszer kiterjesztése. A baloldal – 2002-höz hasonlóan – felélné az ország tartalékait, és épp ugyanolyan gazdaságsági válságba sodorná az országot, amilyen örvénybe belevezette a Medgyessy-Gyurcsány kabinet. Mindezt pedig, ebben az esetben is végső soron a magyar dolgozó embereknek kellene kifizetniük. Bízzunk benne, hogy egy örök életre megtanultuk a baloldali kormányok ámokfutásából, hogy nincs ingyenebéd, helyette vannak azonban inkompetens baloldali közgazdászok és felelőtlen baloldali politikusok.

SZOLOMAYER BALÁZS, Alapjogokért Központ