Nagyon komoly felhatalmazást ad a kormánynak minden idők második legnépszerűbb Nemzeti Konzultációja

Kecskemét, 2020. június 15. Biró Albert postás nemzeti konzultációs kérdőívet tartalmazó levelet dob postaládába egy kecskeméti társasházban 2020. június 15-én. Ezen a napon Kecskeméten megkezdődött a nemzeti konzultációs kérdőívek kézbesítése, amely várhatóan egy hónapig tart. A posták a mintegy 7,8 millió küldeményt ütemezetten kapják meg. MTI/Ujvári Sándor

Nagyon komoly felhatalmazást adhat a kormánynak minden idők második legnépszerűbb Nemzeti Konzultációja, ugyanis közel 1,8 millió ember mondta el a véleményét a járvány elleni védekezésről és a gazdaság újraindításáról. Ez a fajta legitimáció pedig nagyon sokat érhet a fertőzés második hullámához érve, amikor Magyarországot ismét támadni kezdték, amiért az emberek egészségét és a munkahelyek megvédését előtérbe helyezve, a külföldről behurcolás elkerüléséért ismét lezárta a határokat.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára Facebook-oldalán jelentette be, hogy a kilencedik, a koronavírusról és a gazdaság újraindításáról szóló kérdőívet

1 millió 793 ezren töltötték ki, amivel a második legnépszerűbbé vált az eddigi konzultációk közül.

Az államtitkár mindenkinek megköszönte a részvételt és a véleménynyilvánítást, ami azért fontos a kormánynak, mert ennek tudatában alakíthatja a koronavírussal szembeni védekezést. A közel 1,8 millió válaszoló pedig egyértelmű legitimitást és felhatalmazást ad a későbbi intézkedéseknek.

A baloldal minden eszközzel akadályozta az emberek válaszadását

A radikális baloldal, köztük Hadházy Ákos, Szél Bernadett és Fekete-Győr András, a Momentum elnöke is mindent bevetett, hogy megakadályozzák az embereket az egyik legalapvetőbb joguk, a szabad véleménnyilvánítás gyakorlásától. Híveiket például arra szólították fel, ne a kormánynak, hanem nekik küldjék meg a kérdőíveket, ehhez az akcióhoz csatlakozott később az összes baloldali párt, így a Gyurcsány-féle DK, a Jobbik és az LMP is.

Ez a fajta szabotolása a járvány elleni közös védekezésnek ráadásul nagyon komoly jogi aggályokat is felvet, ugyanis a személyes adatok tiltott gyűjtésére is használhatták a kérdőívek beszerzését. A legmélyebbre akkor süllyedt a baloldal, amikor az egyik ismert szolnoki aktivistájuk az emberek postaládájából lopkodta ki a kérdéssort tartalmazó borítékokat. Debrecenben egy ismeretlen motoros adott át kitöltött és lezárt kérdőíveket a helyi momentumosoknak, erről fényképek is készültek, a levelek végül a kukában landoltak. Mezőtúron pedig úgy varázsoltak maguk elé 60-80 kitöltött kérdőívet a baloldali aktivisták, hogy előtte senki sem vitt nekik, így itt is felmerült a gyanú, hogy összelopkodhatták.

Ez különösen akkor lehet fontos, amikor a kormány döntéseit támadják. Erre legutóbb amiatt került sor, mert a drámaian növekvő külföldi, elsősorban európai fertőzés miatt a kabinet úgy döntött: az emberek egészségének és munkahelyeinek megóvása érdekében korlátozza a határátlépést a külföldieknek. Ennek szabályai pénteken váltak teljessé.

A legnagyobb veszélyt most a vírus behurcolása jelenti, ugyanis a legtöbb európai ország közel sem tudott olyan jól védekezni a COVID-19-cel szemben, mint Magyarország.

Számos uniós tagállamban már június elején új erőre kapott a terjedés, miközben idehaza volt olyan nap, amikor csak 1 új beteget regisztráltak.

Biró Albert postás nemzeti konzultációs kérdőívet tartalmazó levelet dob postaládába egy kecskeméti társasházban 2020. június 15-én. Forrás: MTI/Ujvári Sándor

Orbán Viktor miniszterelnök korábban úgy határozta meg a konzultációk szükségességét, hogy

mi, magyarok 2010-ben úgy határoztunk, hogy minden fontos kérdést megbeszélünk egymással, mielőtt döntéseket hozunk.

Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi polgári kormány a baloldallal ellentétben az emberekkel együtt, a véleményüket kikérve szeretné kormányozni Magyarországot.

A mostani kérdőív több témában is kereste az emberek véleményét:

Az első kérdésnél több választási lehetőséget is találtunk. A kormány azt kérdezte:

A járvány újabb hulláma esetén Ön az alább javasolt intézkedések közül melyiket támogatná?

A megjelölhető válaszok pedig a következők voltak: kijárási korlátozás bevezetése, távolságtartás elrendelése, maszkviselés elrendelése, országhatárok lezárása, oktatási intézmények bezárása, áttérés digitális oktatásra, rendezvények korlátozása, a 65 éven felüliek külön vásárlási sávjának fenntartása, a védekezéshez szükséges eszközök kivitelének korlátozása és az ingyenes parkolás.

Ezenfelül további hat igennel vagy nemmel megválaszolható kérdést is feltett a kormány, e szerint :

• Ön egyetért-e azzal, hogy a járványügyi készültséget mindaddig fenn kell tartani az egészségügyben, amíg fennáll a járvány visszatérésének kockázata?
• Ön szerint szükség van arra, hogy tovább erősítsük az idősotthonok járványügyi védelmét?
• Ön egyetért azzal, hogy a kormánynak arra kell törekednie, hogy a védekezéshez szükséges felszereléseket Magyarországon lehessen előállítani, így csökkentve a kiszolgáltatottságunkat?
• A járvány időben való észlelése és a védekezésre való felkészülés érdekében Ön szerint szükség van állandó magyarországi járványügyi figyelőszolgálatra, így csökkentve a kiszolgáltatottságunkat?
• Ön szerint a járvány elleni védekezés idején a bankok és multinacionális vállalatok is járuljanak hozzá a védekezés költségeihez?
• Ön szerint a kormánynak a járvány elmúltával is fenn kell tartania a munkahelyvédő és -teremtő programokat?

Az ezekre a kérdésekre visszaküldött 1 millió 793 ezer válasz pedig egyértelműen azt jelzi, hogy az embereknek határozott véleménye van a világjárványról és annak gazdasági hatásairól, és az ezzel kapcsolatos intézkedésekhez legitimitást szeretnének adni a kormánynak.

Az eddigi legnépszerűbb kérdőív egyébként a Soros-tervről szóló Nemzeti Konzultáció volt 2017-ben, amelyet postai és elektronikus úton több mint 2 millió 300 ezren küldtek vissza kitöltve. A Fidesz-KDNP frakciója az év szeptemberében döntött a kérdéssor összeállításáról, ugyanis a migránsválság csúcspontján az uniós intézmények fel akarták gyorsítani az állandó bevándorlási mechanizmus elfogadását, a Soros-terv részeként

• évente egymillió illegális bevándorlót akartak Európába hozni,
• a migránsok kötelező, felső korlát nélküli szétosztását erőltették,
• a megépült és biztonságot nyújtó határzár elbontását követelték,
• illetve szorgalmazták a bevándorlók fejenkénti 9 millió forintos anyagi támogatását is.

Így alakult az eddigi kilenc konzultáció, amelyekről bővebben itt írtunk:

Elnevezés	Év	Kérdések száma	Visszaérkezett kérdőívek száma
Nyugdíjakról és támogatásról szóló nemzeti konzultáció	2010		200 000
Alaptörvényről szóló nemzeti konzultáció	2011	12	920 000
Szociális konzultáció	2011	10	1 143 308
Gazdasági konzultáció	2012	16	674 176
A bevándorlásról és a terrorizmusról szóló nemzeti konzultáció	2015	12	1 000 254
"Állítsuk meg Brüsszelt!"	2017	6	1 680 933
Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció	2017	7	2 332 755
Családok védelméről szóló nemzeti konzultáció	2018	10	1 382 000
A koronavírusról és a gazdaság újraindításáról szóló nemzeti konzultáció	2020	13	1 793 000