A Fővárosi Ítélőtábla jogerősen helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék – megismételt eljárásban – hozott döntését, amely a Klubrádió keresetét első fokon teljes egészében elutasította.
Az ügyben eljáró bíróságok most jogerősen is egyhangúan rögzítették, hogy a Klubrádió kártérítési igénye alaptalan, ugyanis különös szakértelem nélkül is megállapítható, hogy a keresetben megjelölt számítási módszertan alapjaiban hibás és irreális, továbbá a Klubrádió azt sem tudta bizonyítani, hogy a bevételeinek csökkenése bármilyen összefüggésben állt volna a médiatanáccsal kialakult jogvitával
A médiatanács megjegyezte, a jogerős ítélet külön is kiemeli, hogy bár a bíróságot nem terhelte kitanítási kötelezettség, azonban a Fővárosi Törvényszék számos alkalommal felhívta a Klubrádió figyelmét arra, hogy a keresetében megjelölt számítási metodika már a kiinduló pontjában is hibás, a Klubrádió azonban még a bírósági figyelmeztetés után sem pótolta az alapvető hiányosságokat.
A Klubrádió a keresetét egyfelől arra alapozta, hogy a médiatanács késedelmesen kötötte meg vele az ingyenes frekvenciára (92,9 MHz) vonatkozó szerződést, így ezen idő alatt médiaszolgáltatási díjat kellett fizetnie egy másik kereskedelmi jellegű frekvencián (95,3 MHz), továbbá állítása szerint a médiaszolgáltatási jogosultsággal összefüggésben kialakult jogvita miatt 1,2 milliárd forinttal csökkent az árbevétele
– közölte a testület, hozzátéve, a Klubrádió a kártérítési igényét továbbá arra alapozta, hogy az üggyel kapcsolatos sajtónyilatkozatok sértették a jó hírnevét.
A médiatanács felelevenítette azt is, az ügyben először 2016-ban született részítélet, amelyben a bíróság 103 millió forint médiaszolgáltatási díj visszafizetésére kötelezte a médiatanácsot, továbbá nem vagyoni kárként 1,7 millió forintot ítélt meg a Klubrádió javára. Ezen összegeket az NMHH természetesen határidőn belül megfizette a Klubrádió részére, így a Klubrádió 2011 és 2021 között – a magyar rádiós piacon egyedüliként – médiaszolgáltatási díj megfizetése nélkül használhatta a rádiós frekvenciát.
A testület tájékoztatása alapján az 1,2 milliárd forint elmaradt vagyoni előny tekintetében a médiatanács pernyertes lett, de a másodfokú bíróság új eljárásra kötelezte az elsőfokú bíróságot, és további bizonyítást rendelt el.
Ennek a megismételt eljárásnak az eredményét hagyta helyben a Fővárosi Ítélőtábla szeptember 24-ei ítéletével, amelyben a Klubrádió keresetének teljes elutasítása mellett a médiatanács javára összesen közel harmincmillió forint perköltség megfizetésére is kötelezte a rádiót – tették hozzá.
A bíróság úgy ítélte meg, hogy a Klubrádió nem jogosult arra az 1,2 milliárdos kártérítési igényre a Nemzeti Média és Hírközlési Hatósággal szemben, amit annak ürügyén indított, hogy még 2011 és 2013 között a hatóság magatartása miatt ekkora összegű bevételtől estek el
- minderről már Trinn Gábor ügyvéd beszélt az Origónak. Az ügyvéd emlékeztetett arra, hogy
a Klubrádió a beadványában arra hivatkozott, hogy az ideiglenesség miatt nem jutottak ekkora bevételhez, azonban a keresetük több ponton ellentmondásos állításokat tartalmazott.
Arra hivatkoztak, kizárólag az ideiglenes sugárzási állapot miatt estek el jelentős bevételektől, azonban már 2008-2010 között is évente 200-200 millió forinttal csökkent az árbevétele a rádiónak. Ráadásul a 2008-as gazdasági válságot követően alapvetően átalakult a rádiós hirdetési piac, ami gyakorlatilag az összes hazai frekvenciát negatívan érintette - mondta Trinn Gábor. 2008 óta folyamatosan csökkent a rádió árbevétele.
Az ügyvéd szerint azzal, hogy a Klubrádió az elmaradt bevételeit kizárólagosan az ideiglenességgel magyarázta, saját magát hozta nehéz helyzetbe. Ez akkor vált világossá, amikor a rádió által indítványozott, kirendelt médiapiaci szakértő mondta el a bíróság előtt, hogy a bevételek csökkenését nagymértékben meghatározhatta a megváltozó piaci környezet, például a legnagyobb hirdetők elmaradása.
Az ügyvéd szerint a bíróság végül is azért döntött így, hogy elutasítja a keresetet, hiszen a kártérítés két alapvető feltételét a felperes nem tudta bizonyítani.
Rögzítette a törvényszék azt is, hogy egyébként a felperes ezt nyilvánvalóan nem megfelelő metódussal kísérelte meg, másrészt nyilvánvalóan nem nyert igazolást, hogy semmi más ok, csak az ideiglenesség okozhatott neki árbevétel-kiesést, ha pedig a kártérítés négy feltételéből akár egyet is nem tud bizonyítani a felperes, akkor a keresetét el kell utasítani.