Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő megállapodott Angela Merkellel, az unió soros elnöki tisztét betöltő Németország kancellárjával az európai uniós költségvetéssel kapcsolatos vitás kérdésekről. Így, ahogy megírtuk, Orbán Viktor a győzelem esélyével utazott Brüsszelbe. Arról is beszámoltunk, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kedden Varsóban azt mondta: Magyarországnak és Lengyelországnak jó esélye van a győzelemre az európai uniós költségvetési vitában, a közösségi források kifizetéséhez fűzött feltételrendszer ügyében. Most azon van a sor, hogy a németeknek el kell fogadtatni a megállapodást azokkal a tagállamokkal, amelyek ragaszkodtak a politikai feltételekhez, és akiknek ez a megállapodás kudarc.

Az Origo forrásai szerint az elmúlt hetekben több lengyel-magyar-német tárgyalás zajlott, melyek során a magyar és lengyel fél következetesen ragaszkodott ahhoz, hogy a két ország nem hagyja magát megzsarolni sem politikai, sem bevándorlási, sem genderkérdésben.

Ennek eredményeként a megállapodás

NEMCSAK POLITIKAI, DE JOGI GARANCIÁT IS AD A MAGYAR ÉS A LENGYEL KÖVETELÉSEKRE.

Magyarország és Lengyelország azért ragaszkodott a garanciákhoz, mert korábban egyszer már a szóbeli ígéretek ellenére megpróbálták a kötelező bevándorlási kvótát konszenzus helyett mindössze kétharmados többséggel kikényszeríteni Brüsszelben.

Az Alapjogokért Központ értesülései szerint a következő pontok szerepelnek a megállapodásban:

  • Bármilyen eljárás megindítására csak 2022 után kerülhet sor
  • A vonatkozó rendeletet még alkalmazása előtt megvizsgálja az Európai Bíróság (amely, ha a szerződések alapján jár el, megsemmisíti azt - teszi hozzá az Alapjogokért Központ)
  • Az esetleges szankciókat a Bizottságnak, az EP-nek és a Tanácsnak is jóvá kell hagynia, vagyis az állam- és kormányfőknek is
  • Nem lehet senkit büntetni azért, mert nem hajlandó migránsokat befogadni vagy eleget tenni a genderideológiai "követelményeknek"
  • Bármilyen eljárás csak az uniós források felhasználását érintheti.

Fontos előrelépés lenne az is, amit az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen korábban már emlegetett: a szóban forgó állam az Európai Unió Bíróságán is megtámadhatná a kilátásba helyezett szankciókat, amit a végrehajtó szerv, az uniós bizottság csak az ítéletet követően alkalmazna. Ez a gyakorlatban több évig húzódó jogvitákat is jelenthet - írja a Magyar Nemzet.

Varsó, 2020. december 8. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök, Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő és a lengyel kormánypárt elnöke, Jaroslaw Kaczynski találkozója Varsóban 2020. december 8-án.Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Orbán Viktor miniszterelnök kedden Varsóban azt mondta: Budapest és Varsó között egyetértés van minden főbb témában, a két ország érdekei egybeesnek, fontosnak tartják az EU alapszerződéseiben foglaltak, a nemzeti érdekek, illetve a Magyarországnak és Lengyelországnak járó pénzügyi források megvédését.

Orbán Viktor rámutatott, hogy a konfliktushelyzet, a költségvetési vétó fenntartása nem jó Európának, ahogyan Magyarországnak és Lengyelországnak sem áll érdekében, ezért mielőbb megállapodásra lenne szükség, amely minden fél számára előnyös.

A vita nem a pénzügyi forrásokról szól, ez csak másodlagos kérdés, amiért harcolunk, az a nemzeti szuverenitás védelme – szögezte le.

Magyar és lengyel kormányzati körökben komoly sikerként értékelik a megállapodást, azt azonban még nem tudni, hogyan reagálnak minderre azok a tagállamok, akik ragaszkodtak a politikai feltételekhez, hiszen számukra ez a megállapodás kudarcot jelentene.

A kérdés tehát az, hogy a németek le tudják-e nyomni ezen országok torkán a közös javaslatot

- mondták forrásaink. 

A brüsszeli csúcs holnap kezdődik, de ma már előzetes tárgyalások lesznek.