Ursula von der Leyen továbbra is a nemzetállamok ellen dolgozik

Második alkalommal tartotta meg az Európai Unió helyzetéről szóló értékelő és programadó beszédét Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Az Európai Parlament plenáris ülésén elhangzó beszédében a német politikus jelentős hangsúlyt fektetett az Európai Bizottságnak a koronavírus-járvány elleni védekezésben betöltött szerepére, az elért eredményekre. Az Alapjogokért Központ elemezte a beszédet, és a várható lépéseket a bizottság részéről.

Kovács István, a jogi elemző intézet stratégiai igazgatója szerint az Alapjogokért Központ (AK) véleménye teljesen eltér a Leyen-féle iránytól. Az AK úgy látja, a bizottság fényezte magát, és

a már-már propagandisztikus helyzetjelentés természetesen nem tért ki az Európai Bizottság koronavírus-járványra adott késedelmes reakciójára, a vakcinabeszerzés anomáliáira és az azt körüllengő korrupciós gyanúra, az ideológiai alapon diszkriminált keleti vakcinák ügyére, vagy éppen a vakcinák szétosztásában és a vakcinaútlevél bevezetésében tapasztalható problémákra.

Kovács szerint

az európai gazdaság helyreállítása kapcsán von der Leyen szintén pozitív képet festett az uniós helyzetről. Az elmúlt időszakban az uniós testületet, és személy szerint őt ért kritikák miatt a Bizottság elnöke szintén igyekezett a vélt eredményekre koncentrálni a beszédben.

Kovács István stratégiai igazgató és Kovács Attila projektvezető az Alapjogokért Központ legújabb elemzését bemutató sajtótájékoztatón Forrás: Alapjogokért Központ

Ráadásul Von der Leyen egy erősen föderalista beszédet tartott az Európai Parlamentben. Már a koronavírus-válság kapcsán is a gazdasági kormányzás szorosabbra vonásának lehetőségét említette, de a beszéd későbbi részében mind a szociális pillér, mind az adózás kapcsán a tagállamok kompetenciáit korlátozó elképzeléseket vázolt fel. Nyilvánvalóvá vált, hogy a Bizottság a koronavírus-válságra olyan lehetőségként tekint, melynek apropóján a közös európai uniós fellépést, a brüsszeli intézmények szerepét tovább erősítheti a tagállamok rovására.

A migráció kapcsán a Bizottság változatlanul a migránsok tagállamok közötti szétosztását propagálja. Von der Leyen álláspontja szerint most jött el az európai migrációkezelési politika ideje. Tehát európai, és nem tagállami megközelítést javasol, mely szintén élesen szembemegy a magyar nemzeti érdekkel. 2015 óta mindig bebizonyosodott, hogy kizárólag a tagállami megoldások működnek és működtek az illegális migráció feltartóztatása terén.

Ugyan genderkérdéseket kifejezetten nem érintett von der Leyen a beszédben, szólt a nők
elleni erőszakkal szembeni fellépés fontosságáról, valamint egy rövid, áthallásos utalásban –
„szerethetjük, akit akarunk" – mégis behozta a genderügyet a beszédébe. Az elmúlt egy év
eredményeit bemutató bizottsági dokumentum ennél bőbeszédűbb: az Uniónak élen kell járnia a nyitottság és sokszínűség propagálásában.

Kovács Atila, a központ uniós projektvezetője elmondta, hogy a Bizottság által meghirdetett „demokráciavédelmi"csomagra utalva von der Leyen szólt a tájékoztatás és a média helyzetéről.

Brüsszel, 2021. május 24. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke érkezik az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos találkozójára Brüsszelben, 2021. május 24-én. MTI/EPA/Olivier Hoslet Forrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet

A jövőben egy médiaszabadságról szóló törvényt is előterjeszt majd az uniós testület, mely félő, hogy jogalapot kíván teremteni a brüsszeli liberális fősodorba nem illeszkedő médiatársaságok tulajdonviszonyaiba és szerkesztési gyakorlatába történő beleszóláshoz, ez által áttételesen a tagállami belpolitikába, adott esetben választási kampányokba történő beavatkozáshoz.