Áder János: 2050-re több műanyag lehet a tengerekben, mint hal

A Szépművészeti Múzeum kiállításával nyílik meg a teljes körűen felújított és kibővített komáromi Csillagerőd. A Liget Budapest Projekt keretében megvalósult beruházással egy új, több mint 7000 négyzetméteres kulturális központ jött létre, ahol a Szépművészeti Múzeum hányatott sorsú gipszgyűjteményének többszáz jeles darabja hét évtized után talált végre méltó otthonra.

Tíz másodpercenként egy kamionnyi műanyagszemét kerül a tengerekbe és óceánokba, az ENSZ becslése szerint ez 2050-re oda vezethet - a túlhalászással kiegészülve -, hogy több műanyagszemét lesz ezekben a vizekben, mint hal - mondta Áder János köztársasági elnök szerdán a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Az államfő a Budapesten november 29. és december 5. között sorra kerülő Planet 2021 fenntarthatósági expó alkalmából tartott interjúsorozatát folytatva ezúttal a tengerek, óceánok védelmének fontosságát hangsúlyozta.

Kiemelte, a Föld népességének harmada a tengerekből és óceánokból nyeri ki a fehérjeszükségletét, a sós vizek halbősége ezért döntő fontosságú az egyre nagyobb népesség élelmezése szempontjából.

A tengerek és óceánok védelme emellett azért is kulcsfontosságú, mert az ott élő fitoplanktonok több szén-dioxidot kötnek meg, mint a bolygó valamennyi erdeje együttvéve

- mondta Áder János.

Fotó: Polyák Attila - Origo

A köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy az emberiség ugyanakkor műanyaghulladékokkal, valamint kőolajjal és különböző vegyi anyagokkal is szennyezi a tengereket, majd hozzátette, a tengerekbe jutó műanyaghulladékok nemcsak esztétikai okokból jelentenek problémát. Az uv-sugárzás hatására úgy darabolódnak fel, hogy bekerülnek a tengeri táplálékláncba és így előbb-utóbb megjelenhetnek az emberek szervezetében is.

A tengerek szennyezésének csökkentése mellett sokat kell változtatni a tengeri halászaton is, amely mögött ugyanakkor nagyon komoly lobbi áll, és globálisan mintegy 20 milliárd dollár állami támogatást kap

- mondta az államfő.
Áder János aláhúzta, mindenképpen meg kell szüntetni a túlhalászást, meg kell változtatni az óriási károkat okozó halászati módszereket, továbbá a - szárazföldek mintájára - növelni kell az óceánok, tengerek természetvédelmi területeit.

Úszkáló teknős a műanyag-hegyek felett a tengerben. Forrás: Shutterstock

Utóbbi még nem éri el a 10 százalékot sem, a cél pedig az, hogy a védett területek aránya 30 százalékra emelkedjen

- tette hozzá.

Az államfő felhívta a figyelmet arra is, hogy a tengeri halak fogyasztása kiváltható lenne Magyarországon tenyésztett édesvízi halakkal.

Elő kell venni a régi recepteket, a néhány száz évvel ezelőtti recepteket, amikor tényleg bőviben voltunk halnak

- mondta.
Áder János szólt arról is, hogy Magyarország elsősorban folyói tisztán tartásával, valamint jó minőségű halak termelésével tudja segíteni a tengerek, óceánok védelmét szolgáló nemzetközi összefogást.

Magyarországnak emellett támogatnia kell a tengeri védett területek kialakítását, a védett halfajok számának növelését, valamint a vonóhálós halászat betiltását

- hangsúlyozta a köztársasági elnök.