Meghalt pénteken 72 éves korában Bencze Izabella, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának a tagja – tudatta a család szombaton.

Bencze Izabella 2007–2010 között a Magyar Rádió Közalapítvány ellenőrző testületének az elnöke, 2010-től a magyar közszolgálati médiumok tulajdonosi testületének, a Közszolgálati Közalapítványnak az Országgyűlés által választott kurátora volt - írja a Magyar Nemzet.

Alapító tagja volt a nemzeti értékeket képviselő Civil Összefogás Fórumnak (CÖF). A CÖF az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében méltatta, hogy Bencze Izabella fáradhatatlanul küzdött a közjóért.

„A szovjet csapatkivonás gazdasági háttértárgyalásainak vezető jogásza volt. Feltárta a magyarországi rablóprivatizáció körülményeit. Székelyföld villámcsapástól megsemmisült atyhai templomának újjáépítését szervezve is szolgálta Isten országát" – írták. 

Publicisztikáit emberek tízezrei várták és olvasták. Szavait, mondatait, amelyekkel mindenkor az Isten, a haza és a szeretet parancsának követésére hívta a magyarságot, megőrizzük" – írta a szervezet.

Bencze Izabella jogi szakvizsgáját 1978-ban szerezte. Nagyvállalatoknál főosztályvezető jogtanácsosként, majd a rendszerváltozás után a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában, a Honvédelmi Minisztériumban, az Állami Fejlesztési Intézetben, valamint a Pénzügyminisztériumban dolgozott osztályvezetőként, főosztályvezetőként, kodifikátorként. Öt évig, 1998-tól 2003-ig, az ország legnagyobb állami vagyonkezelő szervezetének, a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak a vezérigazgató-helyettese volt. Ebben az időszakban több állami nagyvállalat igazgatósági, illetve felügyelőbizottsági tagjaként vállalt feladatot. 2007–2010 között a Magyar Rádió Közalapítvány ellenőrző testületének az elnöke, 2010-től a magyar közszolgálati médiumok tulajdonosi testületének, a Közszolgálati Közalapítványnak az Országgyűlés által választott kurátora lett.

Neve számos, a nemzeti vagyonnal kapcsolatos szakkönyv, tanulmány szerzőjeként vált ismertté. 2007 és 2010 között számtalan publikációja, televízió- és rádiófelvétele, saját televízióműsora foglalkozott a magyar nemzeti vagyon védelmével, a magyar privatizáció visszaéléseivel. Munkásságáról Haza(ki)árulás címmel könyv is megjelent 2009-ben. Több dokumentumfilmben szerepelt, melyek közül legismertebb a szintén 2009-ben készült Háború a nemzet ellen című dokumentumfilm Jelenczki István rendezésében.

Kurátorrá történő megválasztását követően csak korlátozott mértékben publikált, vagy szerepelt médiumokban, de több alkalommal résztvevője volt a magyar rendszerváltozás kérdéseit feldolgozó televíziós sorozatnak, a Szabadság tér '89-nek. Többször jelentek meg írásai napilapokban, témái többnyire a nemzeti vagyonnal, a rendszerváltás kérdéseivel, a migráció, valamint a multikulturalizmus kérdéseivel foglalkoztak.