A szerzők emlékeztetnek arra, hogy folyamatosan támadja a magyarországi baloldal a kínai Fudan Egyetem Budapesten létrejövő intézményét. Elsősorban – ahogy Gyurcsányné is megjegyezte az egyik kormányellenes hírportálnak adott interjújában – azt hangoztatják, hogy nem akarják, hogy az ország „kínai gyarmat" legyen.
A Fudan a kritikák szerint egyszerűen a kínai terjeszkedés és a kommunista ideológia egyeteme. Ezzel szemben az igazság az, hogy ma a nyugati világ egyetemeinek társadalomtudományi karai azok, amelyek a legnagyobb hévvel terjesztik a marxizmust - hívják fel a figyelmet a szerzők, hozzátéve: viszont feltehető, hogy a Fudanra jellemző műszaki, üzleti, természet- és orvostudományi képzésekben kissé nehezebben tud érvényesülni a kommunista ideológia.
A Fudant nem a kommunista időszakban, hanem több mint negyven évvel előtte, 1905-ben, még a császári Kínában alapították, nem sokkal az utolsó dinasztia 1912-es bukása előtt. És a Fudan nem Magyarországra érkezik először a nyugati világban, az egyetem már régen kiépítette kiterjedt kapcsolati hálóját Európa és Amerika felé.
A Fudan tagja az Universitas 21 csoportnak.
Az együttműködésben 27 kutatóegyetem vesz részt, amelyek közös diákcsereprogramot és kutatási projekteket tartanak fenn, szorosabb az együttműködésük ezeken a területeken. Az Universitas 21-nek többek közt tagja
Németországban öt egyetemmel működik együtt a Fudan: a frankfurti Goethe-Universitättel, a berlini Freie Universitättel, a kölni Universität zu Kölnnel, a tübingeni Eberhard Karls Universitättel, és végül a Universität Konstanzcal. Ausztriában a Salzburgi Üzleti Főiskola (SMBS) a Fudan partnerintézménye, ahol az MBA-képzésen belül van cserediákprogram.
A Fudan–Goethe-együttműködés kétféle cserediákprogramból és egy közös négyhetes nyári egyetemből áll. A négyhetes programban benne van Köln is. Ennek témái: kínai társadalom és politika, kínai történelem és kultúra, kínai üzlet és gazdaság, kínai nyelv. Ez a kínai „soft power" példája.
A berlini Freién az együttműködés az Erasmus+ Worldwide programra szorítkozik. Tübingenben közös Fudan-Tübingen Science Fair program zajlik 2021-től évente, váltakozó helyszínen. Konstanz esetében 2005 óta közös Közösségi Szemináriumot tart a két egyetem különböző jogi szaktémákban, váltakozó helyszínen.
A Fudan 1995-ben hozta létre Sanghajban az Északi Központot,
ami azóta 24 skandináv egyetemmel működik együtt: öt dánnal, hat finnel, egy izlandival, hat norvéggal és hat svéddel.
A tagegyetemek kérhetnek személyre szabott kurzusokat Sanghajban, illetve küldhetnek 3-3 diákot két nyári kurzusra; emellett fizetnek kutatói helyeket Sanghajban a skandináv oktatóknak. A sanghaji campuson pedig lehet „északi tanulmányokat" hallgatni, amit minden évben másik skandináv egyetem tart.
1996-ban a Fudan menedzsmentiskolája megalapította Norvégiában az üzleti menedzsment iskoláját, melyet Európa második legnagyobb üzleti főiskolájával, a BI Norwegian Business Schoollal közösen működtetnek, és
amelyet Gro Harlem Brundtland akkori norvég kormányfő avatott fel ünnepélyesen.
Itt is közös MBA-kurzust tart a két egyetem.
A Koppenhágai Egyetemen 2013 óta működik a Fudannal közös Kína-tanulmányok Központja. Ez a központ rendezi a NEWDAY, azaz a Nansen East-West Dialogue Academy (Nansen Kelet-Nyugat Párbeszéd Akadémia) nyári egyetemet a norvégiai Lillehammerben.
Az Egyesült Államokban a Fudannak a Yale Egyetemmel is állandó kapcsolata van,
New Yorkban pedig 2008-ban létrehozta a Fudan Egyetem Oktatási Fejlődési Alapítványt.
A Fudan sanghaji campusán működik a Yale-Fudan Kulturális Szociológia Kutatási Központ, cserébe folyamatosan érkeznek kínai vendéprofesszorok a Yale-re.
2002-ben jött létre az együttműködés az amerikai St. Louis-i Washington Egyetem Olin Üzleti Iskolája és a Fudan üzleti menedzsment iskolája között, s jött létre egy közös üzleti MBA-program Kínában. A Kaliforniai Egyetem San Diegó-i alegyetemének campusán 2012 óta működik a két egyetem közös Kortárs Kína-központja.
2011-ban a Fudan csatlakozott a klímakutatással foglalkozó, 2000-ben alapított brit Tyndall Centre-hálózathoz, melynek négy brit egyetem is tagja (University of East Anglia, Cardiff University, University of Manchester, Newcastle University).
Új-Zélandon a University of Aucklanden van a Fudannak közös Óceániai Kína-tanulmányok Központja.
A globalizált világ szintén globális felsőoktatási és tudományos együttműködése tehát láthatóan kiterjed a kínai egyetemekre, és köztük a Fudanra is – miért is lenne ez másként? Mindezek fényében érdemes véleményt formálni a Fudan magyarországi terveiről is - írják a Mandiner szerzői.