Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Számos baloldali politikus és közéleti szereplő szerint az Alaptörvény és a teljes jogrendszer megváltoztatására van szükség, még abban az esetben is, ha jövőre nem szerzik meg az ehhez szükséges kétharmados többséget.
A napokban Kis János filozófus, az SZDSZ egykori elnöke beszélt arról, hogy milyen lehetőségei lennének az alkotmányozásra a baloldalnak, a kellő többség híján.
Kis szerint egy semmisségi törvény elfogadásával a sarkalatos törvényeket hatályon kívül helyezhetne egy baloldali többségű, de kétharmaddal nem rendelkező parlament. Ezzel kapcsolatban Gulyás Gergely hangsúlyozta, egy jogász ilyet nem mondhat, mivel ez képtelenség.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt csütörtöki Kormányinfón azt mondta:
világos szabályai vannak az alkotmány, illetve a törvények módosításának, amiket be kell tartani, akik viszont nem törvényes keretek között változtatnák meg az alkotmányos rendet, azok súlyos bűncselekményt követnek el.
Szomorú, hogy bő három évtizeddel ezután a rendszerváltás során elévülhetetlen érdemeket szerző Kis János jogi csűrés-csavarással próbálja megindokolni, hogy a választásokon reményei szerint győztes koalíciónak miért is szabad, sőt szükséges megszegnie a törvény - írta Kónya Imre Kis János felvetéseire a Mandineren. Az MDF volt frakcióvezetője szerint, ha a Kis által vágyott „elsöprő erejű népmozgalom" valóban megszületik, miért kell kormányzati pozícióból jogi csűrés-csavarással, „semmisségi törvénnyel" a jogrendet felforgatni, s miért nem lehet egy új választáson a „népmozgalomra" támaszkodva a kétharmados többséget megszerezni?
Kizártnak tartom, hogy Kis János nem tette fel magának ezt a kézenfekvő kérdést. De hogy, hogy nem, mégsem az egyetlen logikus választ adja a kérdésre, tudniillik azt, hogy a parlament feloszlatja magát – ehhez elég az egyszerű többség – és az új választáson a koalíció az „elsöprő erejű népmozgalomra" támaszkodva megszerzi az alkotmányozó többséget.
Vagy az elsöprő erő nem a szavazati többségben jelenik meg, hanem valami másban? Vajon miben? Csak nem az ellenfél szavazói ellen feltüzelt tömeg lenne ez az „elsöprő erejű népmozgalom?" – tette fel a kérdést Kónya.
