Gyurcsány Ferenc gátlástalan hatalomvágyának következménye: a 2006-os rendőrterror

Budapest, 2006. október 24. Rendőrök könnygázgránáttal oszlatják a tömeget a Ferenciek terén. MTI Fotó: Honéczy Barnabás

2006 őszén a rendszerváltás óta elsőként és egyedüliként a Gyurcsány Ferenc vezette kormány erőszakot alkalmazott saját népével szemben. Civilek és békés tüntetők is elszenvedték a véres 2006-os rendőrterrort. Hátborzongató látni a vérző emberekkel, a földön fekvőket csoportosan rugdaló rendőrökkel teli képsorokat. Döbbenetes volt szembesülni olyan eseményekkel, amelyekről akkor azt gondolták a magyarok, hogy egy demokráciában nem fordulhatnak elő, de legalábbis nem maradnak büntetlenek. A legdurvább rendőrterror éppen az 1956-os forradalom 50. évfordulóján, 2006. október 23-án volt. 

Bár a 15 évvel ezelőtt elhangzott őszödi beszéd előtt soha nem látott jólétet ígért Gyurcsány Ferenc a választóknak, 2006. június elején az általa okozott tragikus gazdasági helyzet miatt brutális megszorító csomagot jelentett be.

A dilettáns gyurcsányi megszorítások újabb tragédiát okoztak, hiszen 2010-re a csőd szélére került az ország.

A bukott kormányfő "legnagyobb eredménye" többek között az volt, hogy

több ezer orvost, ápolót és tanárt rúgtak ki, a munkanélküliség 12 százalékra emelkedett, fizetős lett az óvodai és iskolai étkezés, a tankönyvek ára az egekbe emelkedett.

Gyurcsány: "Elk*rtuk!"

Gyurcsány Ferenc Balatonőszödön elmondott beszéde akkor még csak az MSZP- és az SZDSZ-frakció tagjai előtt volt ismert, de 2006. szeptember 17-én az ország nyilvánossága is tudomást szerzett róla. Mindezek ellenére már júniusban világos lett mindenki előtt, hogy

Gyurcsánynak a 2006-os kampányban elmondott ígéreteiből egy szó sem volt igaz.

Ezt így ismerte be egy titkos beszédben:

A Gyurcsány-féle megszorítások

2006 júniusára a Gyurcsány-kormány kidolgozta az „Új egyensúly 2006-2008" programot, amely cinikus nevével egy durva megszorító csomagot próbált elrejteni és Gyurcsány-csomag néven vonult be a köztudatba. Gyurcsány 2006. június 10-én az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén közölte, hogy

augusztustól átlagosan harminc százalékkal emelkedik a háztartási gáz és 10-14 százalékkal a villamos energia ára. A nyereséges vállalkozások és a hatmillió forint feletti éves jövedelemmel rendelkező magánszemélyek négy százalék szolidaritási különadó fizetésére lettek kötelezve.

Gyurcsány akkor azt is közölte, hogy a korábban megígért adócsökkentési programot elhalasztja, viszont több elvonás mértékét emeli. Bejelentette, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kulcsát október 1-jével 15 százalékról 25 százalékra növeli a kormány. A munkavállalók által fizetendő egészségbiztosítási járulék szeptember 1-jével négy százalékról hat százalékra emelkedett, valamint a munkavállalói szolidaritási járulék egy százalékról 1,5 százalékra. 2007-től pedig a munkavállalók egészségbiztosítási járuléka tovább nőtt, hat százalékról hét százalékra.

A Gyurcsány-kormány 2008-tól az átlagos értéket meghaladó lakó- és üdülőingatlanokra ingatlanadót tervezett bevezetni.

Balatonőszöd, 2006. május 26. A Gyurcsány Ferencet szállító gépkocsi megérkezik Balatonőszödön a kormányüdülőbe, ahol megkezdődött a Magyar Szocialista Párt frakciójának kétnapos ülése Forrás: MTI/Beliczay László

Tönkretették az egészségügyet

A gyurcsányi megszorítások nem értek véget 2006 nyarán.

A minimálbér reálértékét nem emelték, a növekedésnél magasabb volt az infláció.

Az egészségügyi dolgozók bérének reálértékét sem emelték, több ezer orvos és ápoló hagyta el a pályát vagy az országot. Hagyták leromlani a kórházakat és az orvosi rendelőket.

3000 orvost és 6000 egészségügyi szakdolgozót rúgtak ki, hagyták elavulni a kórházak eszközállományát, és nem gondoskodtak a munkaerő utánpótlásáról.

Jelentősen nőtt a kórházak adóssága, mivel csökkentették a finanszírozást, 600 milliárd forintot vontak el az egészségügytől.

Egy vizitdíjról szóló orvosi nyugta. Forrás: Origo

A megszorításokat főként a családok érezték meg

A Gyurcsány-kormány eltörölte a családi adókedvezményt az egy- és kétgyermekes családok esetében, a háromgyerekesekét 60 százalékkal, nevetséges mértékűre csökkentették.

Mindezek mellett elvettek egyévnyi gyest.

Eltörölték a támogatott forinthiteleket, ezzel devizacsapdába kergették a magyar családokat. Oktatási reformnak nevezték el azt, hogy az egekbe emelték a tankönyvek árát, a nyereséges Nemzeti Tankönyvkiadót privatizálták.

A baloldal 2 év alatt (2007-2008) több mint 14 000 tanárt tett utcára, és több mint 100 iskolát zárt be. További 748 iskolát szüntettek meg, azokat beolvasztották más intézményekbe. Ezzel 1000 településen szűnt meg a helyi iskola.

283 óvodát zártak be, 1191 óvónőt rúgtak ki. Ezzel egy időben csökkentették a diákok utazási kedvezményét 17,7 százalékkal, és 28 vasúti mellékvonalat zártak be 942 kilométer hosszan. Fizetőssé tették az óvodai és bölcsődei étkeztetést.

Az önkormányzatokat sem kímélték

Gyurcsányék 1300 milliárd forintra növelték az önkormányzatok adósságát, mivel elvonták tőlük a pénzt, de a feladatokat nem, sőt újabb feladatokat adtak át megfelelő finanszírozás nélkül. 251 milliárd forint adósságot hagytak hátra csak Budapesten 2010-ben. Leállították a MÁV fejlesztését, a MÁV adóssága 2010-re 300 milliárd forintot tett ki. Eladták a nyereséges szállítmányozási üzletágat (MÁV Cargo).

80 milliárd forint adósságot halmoztak fel a BKV-nál, ezzel a vállalat hitelképtelen lett, a fejlődés is leállt.

167 milliárd forintot loptak el a 4-es metró beruházáson az OLAF jelentése alapján, az építkezést be sem fejezték. 159 százalékkal emelték 8 év alatt a jegyek és a bérletek árát. Gyurcsány bevezette az egyetemi tandíjat, amit csak a 2008-as sikeres népszavazással sikerült eltörölni.

5,9 százalékról 11,3 százalékra nőtt a munkanélküliek aránya Gyurcsány megszorításai következtében.

A saját népére támadt rá

2006 őszén a Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde után kialakult helyzet – az általános felháborodás, az emberekben addig egyéb okból is felgyülemlett társadalmi elégedetlenség párosulva a hazugság titkos beszédben történő cinikus elismerésével – tömeges megmozdulásokban nyilvánult meg.

Könnygázgránátot lőttek ki a tüntetőkre a Károly körúton Forrás: MTI/Kovács Tamás

Gyurcsány 2006. szeptember 17-én kiszivárgott őszödi beszéde után komoly tüntetéssorozat kezdődött Budapesten és az ország más településein is. A tüntetők a lemondását követelték. A társadalmi feszültség október 23-ig még inkább emelkedett, és ebben a helyzetben történt meg az, hogy a Parlament környéki, előre be nem jelentett tüntetés résztvevőit a rendőrség a Bajcsy-Zsilinszky úton keresztül az Astoriához üldözte, ahol a Fidesz ünnepi nagygyűlése éppen véget ért. Az így felduzzadt és összekeveredett tömeget a rendőrség váratlanul brutálisan verni kezdte.

Lovasroham, könnygáz, gumibot, vipera, gumilövedék, vízágyú volt a rohamrendőrök eszköze, akik sok esetben nem viseltek azonosítószámot.

A Balsai-jelentésből azóta már tudjuk, hogy terrorcselekmények történtek 2006. október 23-án Budapest belvárosában - ezt Balsai István korábbi miniszterelnöki megbízott hozta nyilvánosságra a 2006. őszi utcai zavargássorozat körülményeit vizsgálva. Balsai szerint "megalapozottan feltehető", hogy a rendőrség nem gondatlanságból, hanem tudatosan tűrte el a túlkapásokat. Balsai szerint a rendőrök "legfelsőbb politikai utasításra", vagyis Gyurcsány Ferenc parancsára cselekedtek.

A demokráciát megszégyenítő módon, vadállati hévvel ütötték-verték, kardlapozták az embereket, fejekre céloztak könnygázgránáttal és használaton kívüli, elavult gumilövedékkel, szemeket lőttek ki, szemet károsító könnygázt vetettek be.

A tiltakozó tömeget csőcseléknek, a békés megmozdulást pedig zavargásnak nevezték.

A rohamrendőrök könnygázt fújnak a tüntetőkre az Alkotmány utcában Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Több tüntetőt meglőttek, volt, aki azon az éjszakán vakult meg, mert egy lövedék eltalálta a szemét, másnak pedig a keze sérült meg.

Nagyon sokan súlyosan és maradandóan megsérültek, köztük olyanok is, akik még csak nem is a tüntetésre vagy a nagygyűlésre érkeztek, csak szerettek volna hazamenni.

Gyurcsánynak el kell tűnnie a politikából

A Nézőpont Intézet kutatása szerint 2020 októberében a magyarok hatvanhárom százaléka vélte úgy, hogy Gyurcsány Ferencnek vissza kellene vonulnia a politikától, és csupán húsz százalékuk ellenezte ezt. Arra a kérdésre, hogy Magyarország büszke lehet-e a rendőrségére, most már hatvankét százalék felelt igennel, és csak huszonöt százalék nemmel.

Jól mutatja ez, hogy az emberek pontosan tisztában vannak azzal, hogy Gyurcsány a felelős a rendőri erőszakért.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egyébként kitartott amellett, hogy egy csőcselék vonult végig Budapesten.

Ugyanez az ember még most is csőcseléknek tartja ugyanazokat, akiket akkor annak tartott. A magukat liberálisnak tartó újságírók többsége pedig a mai napig, változatlanul csőcselékként emlékszik vissza azokra, akik a tömeges rendőri brutalitás áldozatai lettek

– mondta korábban Morvai Krisztina, akit saját bevallása szerint azóta is felkavarnak a 2006-os véres estéken készült felvételek.

Forrás: MTI/Kovács Tamás

Az LMP alapítója, Schiffer András 2006-ban a TASZ képviseletében dolgozó ügyvéd volt. Szerinte

Azok, akik naponta kongatják a vészharangot, hogy vége a demokráciának, azt felejtik el, hogy a jogállamban még a rendbontókat is megilleti az emberi méltóság. (...) Az, aki 13 év távlatából csőcselékezi a tömeget és ezzel akarja a rendőrterrort igazolni, az egész egyszerűen nem nevezheti magát demokratának

- mondta Gyurcsány Ferencre utalva még 2019-ben.

Forrás: MTI/Kovács Tamás

A felelősség

A Balsai-jelentésben a későbbi alkotmánybíró egyebek mellett megállapítja, hogy

elképzelhetetlennek tartom, hogy a helyszíni parancsnokok az egyes rendőrök jogsértéseit, bűncselekményeit ne látták, hallották vagy tapasztalták volna.

Balsai szerint

megalapozottan feltehető, hogy a tömegoszlatást vezető rendőri vezetők nem gondatlanságból vagy egyszerű szakmai tévedésből, hanem magatartásuk következményeit előre látva annak a tudatában cselekedtek.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat jelentésében Morvai Krisztina azt írta a 2006-os eseményekről, hogy

Gyurcsányék 2006-ban hosszú távra kívánták megsemmisíteni a gyülekezési jogot, a véleménynyilvánítási szabadságot, a szabadsághoz és emberi méltósághoz való jogot, a tisztességes büntetőeljáráshoz való jogot, a kínzás, a kegyetlen, embertelen bánásmód tilalmát. A jogállam helyébe ismét az önkény, a hatalommegosztás és fékek–ellensúlyok rendszerének helyébe a totális hatalomkoncentrációt, a bírói függetlenség helyébe a végrehajtó hatalmat kritikátlanul kiszolgáló, annak alárendelt „tisztviselő-bíráskodást" kívánták (vissza)állítani.

A 2006-os kormányzat által megengedett karhatalmi visszaéléseket, az emberi jogok tömeges lábbal tiprását nem szabad, nem lehet elfelejteni. Mindig arra kell törekedni, hogy soha többé ne fordulhasson elő hasonló, hogy Gyurcsány ne térhessen vissza.