A baloldal mindig is támadta a rezsicsökkentést és piaci árakat akart, ez több százezres pluszteher lenne a családoknak

Amennyiben megvalósulna Brüsszel és a magyarországi baloldal egyik régi követelése, és visszatérnénk a 2010 előtti piaci energiaár-szabályozáshoz, akkor egy átlagos magyar család nagyjából havi 32 ezer forinttal költene többet rezsire. Ez éves szinten – a különböző számítások szerint – 360-400 ezer forint pluszterhet róna rájuk. A baloldali képviselők néhány hete is arról beszéltek, hogy a Gyurcsány-Bajnai-korszakhoz hasonlóan liberalizálni kell az energiaárakat, és a piac után kell igazodni. Ez az általuk sokat támadott rezsicsökkentés eltörlését jelentené, következésképpen: rezsicsökkentés nélkül ugyanolyan ütemben növekednének a magyar energiaárak is, mint a nyugatiak, ez két-háromszoros emelkedést jelentene ágazattól függően. A témával kapcsolatosan az Origo összegyűjtötte a baloldali politikusoknak a rezsicsökkentést támadó korábbi nyilatkozatait.

A 2010 után hatalomra került második Orbán-kormánynak az első komoly küzdelme Brüsszellel a rezsicsökkentés körül bontakozott ki. Ezzel párhuzamosan a kormánynak Magyarországon meg kellett harcolnia az energiaszolgáltatók érdekeit körömszakadtáig védő hazai baloldali politikusokkal is, akik hallani sem akartak a rezsicsökkentésről, és folyamatosan támadták azt.

Ők ugyanis a Gyurcsány-Bajnai-korszak piaci energiaár-szabályozását támogatták, ami miatt 2002 és 2010 között brutálisan megnőtt a rezsi költsége, a gáz ára két-háromszorosára, az áramé pedig a kétszeresére ment fel.

Gyurcsány Ferenc Forrás: MTI/Mohai Balázs

Ha az Orbán-kormány nem vezeti be a rezsicsökkentést, akkor

nyugat-európai mértékben emelkedne a rezsi ára, hosszabb távon ez két-háromszor árnövekedést jelentene, a 2010 előttihez hasonlóan.

Így támadta a baloldal a rezsicsökkentést

Az alábbiakban összegyűjtöttük, hogyan támadta a hazai baloldal az Orbán-kormány rezsicsökkentését.

Gyurcsány Ferenc bukott miniszterelnök, a DK elnöke így vélekedett 2014-ben a rezsicsökkentésről egy interjúban:

Origo: „A rezsicsökkentésről például mi lesz a közös álláspont?"

Gyurcsány:

Az egy hülyeség.

Origo: „Ön ezt mondja, az MSZP viszont a parlamentben megszavazta."

Gyurcsány: „Teljesen mindegy. Április végén adott lesz egy ár, a kérdés az lesz, tovább lehet-e vinni a rezsicsökkentést. Erről kell megállapodnunk majd, ha kormányra kerülve alaposan megvizsgáltuk a helyzetet."

Szintén 2014-ben Gyurcsány a következőképpen védte az energiaszolgáltatók profitját egy szegedi lakossági fórumon:

„Még háromszor rezsit csökkentenek, aztán ők fognak fizetni, hogy hajlandók legyünk fűteni. Lehet tapsikolni, hogy letörünk minden hasznot, de akkor a végén éhen halunk, mert egy jól működő gazdaságban kell a haszon".

Az akkor LMP-s, most Momentum-közeli Szél Bernadett is ragaszkodott az áremelkedést jelentő piaci árakhoz:

Ezt a szemfényvesztést és bűvészkedést, amit a rezsivel tesznek, sokáig nem fogják tudni fenntartani, még akkor sem, ha azt gondolják most, hogy önök itt feltalálták a spanyolviaszt. Nem, kérem, a piaci áraktól nem lehet elszakadni.

Természetesen a DK-s Molnár Csaba is osztotta Gyurcsány álláspontját egy 2015-ös felszólalása alapján. A DK európai parlamenti képviselője akkor úgy fogalmazott, hogy: „a kormány rezsicsökkentése hazug, és a lakosságnak csak minimálisan volt érezhető, miközben közműszolgáltatókat tett tönkre és több tízezer ember munkahelyét számolta fel. Ezzel szemben a kőolaj és a földgáz világpiaci árának csökkenése a piaci viszonyok között tenné lehetővé a gáz és távfűtés 20-30 százalékos csökkentését."

A valóság később nem Molnár Csaba liberalizációs törekvéseit igazolta.

Idén januárban Tóth Bertalan, az MSZP elnöke piaci árszabályozást követelt, mert szerinte ettől csökkenne(!) a rezsi ára: „Az MSZP szerint, ha olcsóbban vásárolják a földgázt, akkor azt olcsóbban is kell adni!"

A nyugat-európai példák azonban szembemennek Tóth Bertalan képzelgéseivel.

Mi lett volna rezsicsökkentés nélkül?

Orbán Viktor október elején arról beszélt, hogy néhány hete is vita volt arról a Parlamentben, mi legyen a rezsiárakkal, és

a baloldal a piaci energiaárakat támogatta volna, ahogyan azt korábban a Gyurcsány-Bajnai-kormány is tette.

Orbán Viktor Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Ezt én nem fogadtam el, a kormány elutasította, megvédtük az alacsony rezsiszintet a Parlamentben is

– közölte a miniszterelnök.

Orbán Viktor egy másik videójában arról is beszélt, hogy

BÉCSBEN VAGY BERLINBEN KÉTSZER, HÁROMSZOR ANNYIT FIZETNEK AZ EMBEREK A VILLANYÉRT, A GÁZÉRT, MINT BUDAPESTEN.

Emlékeztetett arra, a 2010-ben felállt kormány egyik első küzdelme a Brüsszellel éveken át vívott rezsiharc volt, megemlítette: piaci árak esetén jóval többet kellene fizetnie a mostaninál egy átlagos magyar családnak.

Havi átlagban nagyjából 32 ezer forintról beszélhetünk. Ez évente – a különböző számítások szerint – 360-400 ezer forint többletköltséget jelentene.

A magyar kormány világossá tette, hogy

továbbra is megvédi a rezsicsökkentést.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az energiaszektorban a piaci árakat követő nyugat-európai államokban Brüsszel elhibázott klímavédelmi politikája is tehet a rezsiköltségek drasztikus mértékű emelkedéséről.

Az elhibázott brüsszeli klímapolitika elsősorban a magyar baloldal által is támogatott Frans Timmermans EU-biztos nevéhez kötődik.

A miniszterelnök erről így nyilatkozott:

Ők csináltak egy kalkulációt arra, hogy hogyan alakul majd az ár a következő időszakban egészen 2050-ig, és ahol most vannak a gázárak, meg az energiaárak, ott valahol 2035-ben kellene lennünk. Komoly szakmai hibát vétettek. Brüsszel ma a probléma, nem a megoldás

– emelte ki, majd hozzátette:

Timmermans biztos és Brüsszel logikája sokak szerint botrányos.

Azt mondják, az embereknek kevesebbet kellene autóba ülni és kevesebbet kellene fűteni. Ezért a lakossági árakat, a benzin, a villamos energia és a gáz árát meg kell emelni. A szennyező multinacionális vállalatokról már nem esik szó, az ő adóterheiket nem akarják növelni.

Orbán Viktor szerint a megoldás a következő lenne:

vissza kell vonni ezeket a lakosságot terhelő döntéseket, a klímavédelem költségeit pedig a klímaromboló nagy cégekkel kell megfizettetni.