Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Február 9-én megkezdődött a 13. havi nyugdíj postai kézbesítése egymillió embernek, és minden más érintettnek is megtörtént az utalás a bankszámlájára. A rendes havi nyugellátással együtt érkező 13. havi nyugdíjat az öregségi nyugdíjasok mellett a nyugdíjszerű ellátásban - így például rokkantási ellátásban, ideiglenes özvegyi nyugdíjban - részesülők is megkapják, továbbá dupla összeg érkezik az árvaellátásból is, amellyel a kormány 56 ezer gyermek nevelését segíti.
Orbán Viktor még 2020. áprilisban jelentette be, hogy a család- és nyugdíjasvédelmi program keretein belül négy részletben visszaépítik a 13. havi nyugdíjat, amit még 2010 előtt a baloldali kormányok vettek el az idősektől.
Az eredeti tervek szerint négy év alatt, négy részletben, minden évben plusz egy-egy heti nyugdíj folyósításával építették volna vissza a juttatást, azonban tavaly novemberben a kormányfő azt jelentette be, hogy idén kifizetik a 13. havi nyugdíj teljes összegét, az eredetileg tervezett kétheti juttatás helyett.
Zsigó Róbert családokért felelős államtitkár kedden a 13. havi nyugdíjról azt mondta:
A kormány ezzel visszaadja az időseknek azt az egyhavi nyugdíjat, amelyet a Gyurcsány-Bajnai-kormány elvett tőlük, és újabb 371 milliárd forinttal támogatja az időseket.
Ezekben a napokban kapták kézhez a dolgozók az idei első bérüket. Több mint egymillió munkavállalóhoz először érkezik meg a januártól jelentősen emelt minimálbér és szakmunkás minimálbér is.
A kormány azt szeretné, hogy a dolgozók is minél nagyobb mértékben részesüljenek a gazdasági növekedés eredményeiből.
Idén januártól így közel ötödével, 200 ezer forintra nőtt a minimálbér, és már 260 ezer forint a szakmunkás bérminimum.
A kötelező legkisebb keresetek a 2009-es szintjükhöz képest gyakorlatilag háromszor nagyobbak 2022-ben.
Januártól magasabb a minimálbér, mint a Gyurcsány-Bajnai korszakban az átlagbér volt.
A béremelés közvetlenül több mint egymillió magyar munkavállalót érint: tavaly minimálbérért mintegy 250 ezren, szakmunkás bérminimumért hozzávetőleg 750 ezren dolgoztak Magyarországon. A bérminimumokkal együtt a magasabb bérkategóriákban is nőnek a fizetések. A reálkeresetek közel kilenc éve töretlenül emelkednek hazánkban, az utóbbi időszakban még a járványhelyzet ellenére is. Egyre jobban megéri tehát dolgozni: a magyar munkavállalók az elmúlt években átlagosan egy-egy havi keresettel többet vihettek haza.
A kormány a kezdetektől világossá tette, hogy a minimálbér emelése nem veszélyeztetheti a hazai kis- és középvállalkozások működőképességét. A magasabb fizetések kigazdálkodásában a kormány a munkát terhelő adók éves szinten 750 milliárd forint összértékű csökkentésével támogatja a magyar cégeket.
Zsigó Róbert, a családokért felelős államtitkár korábban arról beszélt, hogy a minimálbér-emelkedésnek köszönhetően több családtámogatás összege is emelkedett. Az államtitkár elmondta, hogy januártól bruttó 280 ezer forintra emelkedett a gyed (gyermekgondozási díj) maximális összege, ami egyébként a 2010-es összeg 2,5-szerese. Továbbá bevezették és folyamatosan emelik a diplomás gyedet. Az alapképzésben részt vevő hallgatóknak ez bruttó 140 ezer forintot, a mesterképzésben részt vevőknek bruttó 182 ezer forintot jelent.
Korábban beszámoltunk róla, hogy idén január 1-től a 25 év alattiak az átlagbérig mentesülnek a 15 százalékos személyi jövedelemadó megfizetése alól, vagyis februárban már nagyjából 300 ezer fiatal kapja készhez az első szja-mentes fizetését.
Mindez azt jelenti, hogy a 25 év alattiak februári fizetése mintegy 65 ezer forinttal is magasabb lehet a korábbinál.
A 25 év alattiaknak az adókedvezmény nemcsak a munkabér után jár, hanem például a táppénz, a megbízási díj, az őstermelői és az átalányban megállapított jövedelem és a vállalkozói kivét után is. Az első házasoknak járó adókedvezmény sem veszhet el az adómentesség miatt.
Ha két 25 év alatti összeházasodik, akkor a fiatalok az első házasoknak járó adókedvezményt nem az esküvőt követő hónaptól vehetik igénybe, hanem 25 éves koruktól számított 24 hónapon keresztül. A 25 év alattiak számára bevezetett kedvezmény a diák munkavállalókat is érinti, akiknek túlnyomó többsége ebbe a korosztályba tartozik. Az iskolaszövetkezetek keretében végzett diákmunka esetében a bruttó béreket eddig is csupán az szja terhelte, így a munkát vállaló tanulók nettó bére jelentősen emelkedhet.
Az Emmi korábban arról számolt be, hogy elkötelezett a kulturális dolgozók megbecsülése és munkájuk elismerése mellett, ezért a kormány által 2021. decemberben elfogadott kormányhatározat alapján, februárban kézhez kapják a 20 százalékos béremelést a kulturális területen dolgozók.
A korábbi években egyébként több olyan intézkedés történt, melyek segítették a kulturális területen dolgozók pályán tartását, illetve elősegítették, hogy a kulturális szféra a fiataloknak is vonzó pályát jelentsen, életpályát, hivatást tudjanak találni a különféle kulturális intézményekben, célt és elhivatottságot adva ezzel a kezükbe.
Ezeket a célokat szolgálta a 2017-ben bevezetett kulturális illetménypótlék, amely a közgyűjteményi és közművelődési dolgozóknak 1 százalékos bérpótlékot jelent. Ez az illetmény azóta is folyamatos.
Magyarország Kormánya kiemelt feladatként tekint a kultúra megerősítésére, ezt bizonyítja, hogy a kulturális célú kiadások a GDP-hez viszonyított arányt tekintve Magyarország negyedik éve az első helyen van az Európai Unió tagállamai között. Örömömre szolgál, hogy a kormány elismerését ezzel nagymértékű béremeléssel is kifejezhetjük - mondta korábban Kásler Miklós.
Megírtuk, hogy február 5-én már megérkezett a tíz százalékkal megemelt illetmény a hivatásos rendvédelmi dolgozók számláira, február 10-én pedig elutalták a fegyverpénzt is, amely hathavi illetménynek felel meg.
Magyarország Kormánya ezzel a jelentős, egyszeri juttatással is elismeri a hivatásos szolgálatot ellátók hazánk kiegyensúlyozott közrendje és közbiztonsága, határaink védelme és a koronavírus-járvány elleni védekezés érdekében végzett elkötelezett munkáját.
A "fegyverpénzt" a Belügyminisztérium és irányított szervei 58 054 hivatásos állományú tagjának utalták át.
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kiemelte, hogy a kormány két intézkedése azt jelenti, hogy a hivatásos állomány idén közel 197 milliárd forinttal több pénzt visz haza, mint 2021-ben, mert "Magyarország előre megy, nem hátra".
Február első napjaiban megérkezett az idei első emelt bér az egészségügyi dolgozóknak; az átfogó béremelési programok keretében az ápolók bére újabb 21 százalékkal, az orvosoké pedig átlagosan 28,5 százalékkal emelkedett.
A béremelés 85 ezer szakdolgozót és több mint 18 ezer orvost érint, és a kormány emellett a háziorvosi és fogorvosi praxisokban dolgozók béremelését is támogatja.
A kormány 2010 óta több ütemben emelte az ápolók és az orvosok bérét,
az idei egészségügyi béremelésekre 257 milliárd forintot fordít.
Az ápolók bére az elmúlt években több ütemben emelkedett, amelynek köszönhetően átlagosan több mint a háromszorosát keresik annak, mint a 2010-es kormányváltás előtt - emlékeztettek.
