Szinte minden képzési területen a nemzetközi élvonalban van Magyarország

Pályázz a Campus Mundi ösztöndíjprogramra: ez jelenleg a legrugalmasabb feltételeket biztosító külföldi tapasztalatszerzést támogató lehetőség a felsőoktatási hallgatók számára.

Magyarország versenyképességének kulcsa a felsőoktatás korszerűsítésében és az egyetemközpontú innovációban rejlik - jelentette ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára a Magyar Nemzetnek. Hankó Balázs szerint szinte minden képzési területen a nemzetközi élvonalban vagyunk.

A helyettes államtitkár a február 15-ei felsőoktatási jelentkezési határidő apropóján az egyetemi modellváltás eredményeiről, a legnépszerűbb képzésekről, a magyar intézményeknek a nemzetközi rangsorokban elfoglalt helyéről és a diplomaszerzés felértékelődéséről is beszélt a Magyar Nemzetnek.

Megújult, fokozatot váltott a felsőoktatás. A világ 28 ezer egyeteme közül 11 magyar a legjobbak irigylésre méltó felső 5 százalékába tartozik és ezekbe az intézményekbe jár a hallgatók kétharmada, vagyis szinte minden képzési területen a nemzetközi élvonalban vagyunk

-mondta.

Idén 300 alapképzés és 400 mesterképzés indul Fotó / 123RF

A gazdaság igényeire nyitottabbá, gyakorlatorientáltabbá vált a magyar egyetemi képzés - jelentette ki Hankó Balázs, aki szerint a gazdaság fejlődésének egyik kulcsa a diplomások számának emelése. A magyar felsőoktatásból kikerülők gyorsan munkába tudnak állni, magas jövedelemmel.

Idén 350 alap- és 400 mesterképzést hirdettek meg 48 városban.

A modellváltásról a helyettes államtitkár elmondta, hogy 3 szakaszban 21 intézmény került alapítványi fenntartásba.

Rugalmasabb, versenyképesebb, szabadabb, nagyobb autonómiát biztosító működési formára szerettek volna átállni az egyetemek, hiszen a nemzetközi és hazai környezettel is versenyezniük kell. Ennek megfelelő jogszabályi keretrendszert, intézményi profilokat és jelentős forrásokat biztosítottak, az egyetemek finanszírozása átlagosan a két és félszeresére nőtt.

Hankó Balázs szerint akkor jó bármilyen átalakítás, ha az intézmények és a fiatalok egyformán profitálnak belőle.

Az egyetemisták helyzete egyértelműen javult: 10 éve a hallgatók 70 százalékát vették fel állami ösztöndíjas helyre, tavaly ezzel szemben 81 százalékukat.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy idén már a GDP 1,9 százalékát fordítjuk a felsőoktatásra, ezzel egész Európában kevesen büszkélkedhetnek. Ezenfelül tervezik az egyetemek 2700 milliárd forintos összértékű fejlesztését, az intézmények saját igényei alapján újítják meg az oktatási infrastruktúrát, valamint tudományos parkok rendszerét építik ki.