Az Origo több forrásból úgy értesült, és többen is jelezték kommentekben, hogy vannak helyek, ahol nem adták oda automatikusan a népszavazási lapot, hanem úgy indult, hogy "a népszavazási lapot is kéri?", vagy "ezt is kéri?" - és ha igennel válaszolnak, akkor adták át.
A törvény szerint ez így nem szabályos, mivel automatikusan adniuk kellett volna ezeket az íveket a szavazatszámláló bizottságban ülőknek. Az állampolgárok ezt követően azt elfogadhatják vagy elutasíthatják.
Frissítés:
Cikkünk megjelenése óta több megkeresést kaptunk az olvasóinktól, hogy a Sopron 31-es szavazókörben sem automatikusan, hanem csak kérdés után adták ki a népszavazási szavazólapot. Ugyanezt tapasztalták Vas megyében, Jákon, az 1-es számú szavazókörben és a budapesti 5. választókerület 6. sz. választókörében is olvasóink. Kállósemjénből is hasonló esetről számolt be az egyik olvasónk.
Budapest IX. kerület, 021. számú szavazókörből is hasonló hírt kaptunk, miszerint megkérdezték kérik-e a népszavazási szavazólapot. De ezt csinálták a VI. kerületben, a Vörösmarty utcai iskolában levő szavazókörben is.
A szavazatszámláló bizottságoknak a névjegyzék aláíratását és a szavazólapok kiadását mindkét választástípusban semlegesen kell megtenniük -
hívta fel a Nemzeti Választási Iroda (NVI) vasárnap. Vasárnap több szavazókörben is előfordult, hogy a szavazatszámláló bizottságok megkérdezték a választópolgárt, mindkét választás - az országgyűlési és a népszavazási - szavazólapját fel kívánják-e venni.
Az NVI felhívta a jegyzők figyelmét:
a szavazatszámláló bizottságoknak kérés nélkül kell biztosítaniuk a választópolgároknak, hogy mindkét választástípus névjegyzéki rovatát aláírhassák. A szavazólapokat pedig az aláírásnak megfelelően kell átadniuk a választópolgárnak.