Mutatjuk, hogyan küzd Magyarország a háborús infláció ellen
Az infláció valójában a pe´nz va´sa´rlo´e´rte´ke´nek rendszeres cso¨kkene´sét jelenti, tehát nem az árutermékek drágulását okozza.
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
A háború miatt a második világháború után újra megjelent a háborús infláció, drasztikusan emelkednek az energiaárak, és ez gyengíti Európát, a háború és a szankciók együtt oda vezettek, hogy az egész világon ma Európa számára a legdrágább az energia - mindezt Orbán Viktor miniszterelnök közölte az egész kontinensen elszabaduló árakkal kapcsolatban. A háborús infláció egyre súlyosabb problémát okoz Európa szerte, a Balti államokban már több mint 20 százalékos a drágulás. Magyarországon a kormány árstopokkal védekezik a háborús inflációval szemben, és ennek köszönhetően hazánkban nőtt a legjobban a kiskereskedelmi forgalom. Fontos megemlíteni azt is, hogy Magyarországon a legalacsonyabb a drágulás a visegrádi országok közül.
Magyarország és Európa határainál háború van. A háború miatt a második világháború után újra megjelent a háborús infláció.
Drasztikusan emelkednek az energiaárak, és ez gyengíti Európát. A háború és a szankciók együtt oda vezettek, hogy az egész világon ma Európa számára a legdrágább az energia. Ezért gyengül napok óta az euró a dollárhoz képest - írta Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán. A kormányfő szerint a háborús inflációra egyetlen megoldás van, a béke.
Mielőbbi fegyverszünetre és tárgyalásokra van szükség. Magyarország álláspontja kezdettől fogva világos: mi békét szeretnénk.
Az európai fórumokon is ezt képviseljük. Ma már mindenki láthatja, hogy a háború Európának árt a legtöbbet.
A háborús infláció kapcsán az is kiderült, hogy a kabinet a szerdai ülésén értékelte a magyar gazdaság és költségvetés helyzetét, a legfrissebb, májusi ipari termelési adat 9,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, szinte teljes a foglalkoztatottság, és a költségvetési bevételek is jelentősen nőnek, nagy részük valószínűleg alultervezettnek bizonyul majd - mondta Gulyás Gergely.
A Miniszterelnökség vezetője szerint a forint árfolyamát az energiaárak, elsősorban a gázár mozgatja, ezért gyengül az euró is a dollárhoz képest - mondta. Mindennek a háború a kiváltó oka, és az amiatt bevezetett szankció, amelytől egész Európa szenved. Példaként Németországot hozta, amely negatív külkereskedelmi mérleget ért el. Az inflációról szólva közölte: az egész Európát elérte, de abban Magyarország valamivel jobban áll, mint a térség országai, míg a nemzeti valuta árfolyamával valamivel rosszabbul.
Így segít a kormány
A háborús infláció kapcsán fontos megjegyezni, hogy tavaly az energia drágult, most a háború miatt már az élelmiszer is. Az emberek érzik az árdrágulást, ahogyan Nyugaton is érzik, de azt látni kell, hogy a kormány az alapvető élelmiszerek árát befagyasztotta, ami segít valamit, másrészt a nyugdíjasoknál előre hozták a kompenzációt - mondta Kiszelly Zoltán az Origónak. Nem novemberben, hanem már most kifizetik nekik a nyugdíjkiegészítést.
A kormány próbál segíteni a különböző csoportoknak, és lehetőség szerint kompenzálja a sérülékenyeket, főként a nyugdíjasokat.
Van egy érzékelt infláció, ami mindig magasabb, mint a valódi infláció, ezért a kereskedők ezt kihasználják. Ha az emberek magasabb inflációt várnak, akkor ez egy önmagát beteljesítő jóslattá is válhat, tehát gyorsabban emelik az árakat - tette hozzá.
AMÍG TART A HÁBORÚ, ADDIG VALÓSZÍNŰLEG AZ ÁRAK TOVÁBB FOGNAK NÖVEKEDNI, ÉS AZT IS LÁTNI KELL, HOGY A BRÜSSZELIEK TELJESEN LE AKARNAK VÁLNI AZ OROSZ ENERGIÁRÓL, EZ NYUGATON MÉG NAGYOBB ENERGIA-ÁREMELKEDÉST FOG HOZNI, ÉS HIÁNY IS LESZ.
Az, amit Hamburgban javasolnak, hogy csak reggel 6 és 8, valamint este 6 és 8 óra között legyen meleg víz, egyre elterjedtebb lesz Nyugaton. A hiány megjelenik. Nemcsak az infláció és a drágulás, hanem a hiány is.
Mi történik Magyarországon?
A hazai infllációs folyamatok kapcsán fontos kiemelni, hogy a szakértők idén átlagosan 11, jövőre pedig 7,7 százalékos drágulást jósolnak.
Az élelmiszerek árának havi növekedési üteme szezonális okokból némileg lassulhatott júniusban, azonban a tavalyi alacsony bázis miatt szinte biztosra vehető, hogy így is 20 százalék feletti éves áremelkedést látunk majd.
A tartós fogyasztási cikkek inflációja is tovább gyorsulhatott, és meghaladhatta a 12 százalékot is, de ugyanígy az egyéb cikkek, üzemanyagok esetében (főként a bázishatás miatt) is további drágulásra lehet számítani. Még távolabbra tekintve, várhatóan szeptember–októberben tetőzhet az infláció, csekély mértékben elmaradva a 13 százalékos mutatótól.
Nagy félelem a háborús inflációtól
Kiderült az is, hogy időközben globális szinten az infláció vált a legnagyobb lakossági félelemmé. A What Worries the World felmérésből kiderül: a megkérdezettek 37 százaléka gondolta júniusban a legégetőbb problémának az inflációt, ami három pontos emelkedést jelent május óta. Újdonság az is, hogy a korábbi 7 ország helyett most már 10-ben jött ki ez az eredmény.
Magyarországon 49 százalék említette aggodalmai között az első helyen a háborús inflációt
- derült ki az Ipsos 27 országra kiterjedő kutatásából. Belgiumban, Franciaországban és Németországban érzik a legkevésbé biztonságban a pénzügyeiket az emberek. A vizsgált nemzetek közül a lengyelek, az argentinok és a törökök tartanak a leginkább az infláció következményeitől.
Ebben élen van Magyarország
A háborús infláció ellenére Kelet-Közép-Európában Magyarországon nőtt májusban a legnagyobb mértékben a kiskereskedelmi forgalom,
de akadt olyan ország is, ahol visszaesést mértek. Az egyik ilyen ország Ausztria, ahol az áprilisi stagnálás után a kiskereskedelmi forgalom 2,2 százalékkal csökkent az előző hónaphoz és 6,4 százalékkal az előző év azonos időszakához képest az áprilisi 2,6 százalékos növekedés után. Az év első öt hónapjából így csak januárban, februárban és márciusban jelentettek növekedést havi bázison, és éves összehasonlításban is vegyes a kép: a kiugróan jó, 20 százalékos növekedést hozó január óta csupán áprilisban növekedett a forgalom.
Csökkent a kiskereskedelmi forgalom Lengyelországban is, ott azonban az áprilisi 3,3 százalékos visszaesés után májusban havi bázison már csak 0,8 százalékkal. Az előző havihoz mérten január óta folyamatosan csökken a kiskereskedelmi forgalom Szlovákiában is, májusban mínusz 1 százalékos visszaesést mértek az áprilisi mínusz 1,5 százalék után. Az előző év azonos időszakával összevetve 7,8 százalékkal nőtt ugyan a kiskereskedelmi forgalom, de ez is jelentős visszaesés az áprilisi 9,5 százalékos bővülés után.
Elképesztő háborús infláció a balti államokban
A háborús infláció elszabadulását jól mutatja, hogy a májusi 8,1 százalék után júniusban 8,6 százalékos volt az átlagos éves infláció az eurózónában. Az áremelkedés fő hajtóereje az energia közel 42 százalékos drágulása, az energiához kapcsolódó tételeket figyelmen kívül hagyva az átlagos fogyasztóiár-emelkedés „mindössze" 5 százalékos volt. Az „élelmiszer, alkohol és dohánytermékek" kategóriában átlagosan 8,9 százalékkal haladták meg az árak a 2021 júniusi szintet. A közös pénzt használó blokkban a legmagasabb, 22,0 százalékos inflációt Észtországban regisztrálták, Litvániában 20,5, Lettországban 19,0 százalékos volt a ráta