Balog Zoltán: A következő tíz év a megmaradásról szól majd

Balog Zoltán,
Vágólapra másolva!
Míg az elmúlt tíz-tizenkét év a gyarapodásról szólt, az elkövetkező évek várhatóan a megmaradásról fognak szólni – mondja Balog Zoltán püspök az új református nemzetstratégiával kapcsolatban a Magyar Nemzetnek adott interjúban. A Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke szerint az értékvesztés korában a nyugat-európai példák is arra intenek, hogy hitbeli megújulás nélkül nincs hiteles és hatékony szolgálat. A Magyar Nemzetnek adott interjúban arról is beszélt, hogyan akarják megszólítani a fiatalokat, és miként készülnek az őszi népszámlálásra.
Vágólapra másolva!

A református egyház nemzetstratégiájáról Balog Zoltán azt mondta, hogy

Hozzátette, hogy hetente száznyolcvanezer gyereket tanítanak hittanra Magyarországon, és rögzítik a stratégiában azt is, hogy mit tesznek Kárpátaljáért, a kisebbségi sorban élő magyar reformátusokért.

Arról, hogy tárgyalása során mit kért a kormányfőtől, azt válaszolta, hogy

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) fogadja Balog Zoltán püspököt, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnökét a Karmelita kolostorban 2022. június 27-én. A dunamelléki református püspök bemutatta a kormányfőnek a református egyház nemzetstratégiai célkitűzéseit. A találkozón beszéltek arról a lelki támogatásról, amelyet az egyházi közösségek tudnak adni a magyar nemzetnek a járvány, az elhúzódó háború, és a gazdasági válság idején, egy olyan korszakban, amikor értékválság jellemzi a nyugati országokat Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Balog Zoltán szerint

a magyar vidék népességmegtartó képességében kulcsfontosságú szerepük van az egyházi közösségeknek, természetesen nem csak a reformátusoknak.

Balog Zoltán úgy látja, hogy

míg az elmúlt tíz-tizenkét év idehaza és magyar–magyar vonatkozásban is a gyarapodásról szólt, az elkövetkező évek várhatóan a megmaradásról fognak szólni.

- szögezte le. Balog azt is hangsúlyozta, hogy büszke arra, hogy a több mint hetven kárpátaljai református lelkipásztor közül senki nem ment el, mindenki ott maradt – még akkor is, ha többüknek elmenekült a családja –, és végzi tovább a szolgálatát. Kiemelte:

Balog szerint

ennyi pénzt és adományt a magyarországi reformátusság az elmúlt harminchárom évben még megközelítően sem gyűjtött, de az erdélyi reformátusok is példátlan nagyságrendben gyűjtöttek és adományoztak perselypénzt a kárpátaljai testvéreknek.

Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, újonnan megválasztott zsinati lelkészi elnök a Magyarországi Református Egyház zsinatának alakuló ülése után a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán, 2021. február 17-én Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A békéért dolgoznak

A több mint tíz éve polgárháború sújtotta Szíriában tett látogatásáról azt mondta, hogy több ősi keresztyén településen jártak, amely elpusztult, de a helyi közösség, megfogyva bár, de megmaradt, nem menekült el, mert a lelki vezető a helyén maradt és lelket öntött az emberekbe. Megrendítő élmény volt számára, hogy az ottani lelkészek Jézus példáját követve igazi pásztorként élnek, nem hagyják, hogy szétszéledjen a rájuk bízott nyáj. Balog Zoltán kiemelte, hogy

Balog arról, hogy a református nemzetstratégia hogyan reflektál arra, hogy a válságok és veszélyek korába léptünk, azt tette hozzá, hogy

Szerinte

Balog Zoltán református püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke megáldja Novák Katalin köztársasági elnököt ünnepélyes beiktatásán a Kálvin téri református templomban tartott ökumenikus istentiszteleten, 2022. május 14-én Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Balog arról is szólt, hogy azt fogják javasolni a zsinatuknak, hogy 2023 a lelkészi hivatás éve legyen, mert látják, hogy a lelkipásztori hivatást meg kell erősíteni lélekben és létszámban is. Szerinte van ugyan öncélú hívő élet is, de a hívő keresztyén életnek nem öncélúnak, hanem céltudatosnak kell lennie, amelyben benne van az embertárs, a felebarát, hiszen az egyéni célokat is csak másokkal együtt lehet megvalósítani.

Meg kell vallaniuk hitüket

A világjárvány miatt egy évvel elhalasztva, idén októberben lesz a tízévente megrendezett országos népszámlálás. Erre úgy készülnek, hogy

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek (b5) beszél, mellette Fabinyi Tamás evangélikus elnök-püspök (b2), Magyar Péter Marius ortodox esperes (b3), Steinbach József dunántúli református püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) elnöke (b4) és Balog Zoltán református püspök (b6) az ökumenikus imahét nyitó istentiszteletén a Szent István-bazilikában, 2021. január 17-én Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Balog szerint századokon át magától értetődő volt az egyházhoz tartozás, de ez nem mindig tett jót a hitéletnek, az elmúlt években viszont növekedett az egyházhoz tartozás tudatossága, ami összefügg a családgondozással, a több gyermek vállalásával, a keresztelők és az egyházi esküvők növekvő számával, még ha a tendencia 2017 óta újra megfordulni látszik is.

A világjárvány, az új veszélyek, bizonytalanságok okozhatnak ugyan megtorpanást, de hittel és céltudatos munkával minden kedvezőtlen folyamat megfordítható.

A lényeg, hogy legyenek Magyarországon olyan lelki közösségek, amelyeknek vonzerejük van, s képesek befogadni azokat is, akik eddig nem tartoztak valóságos, megtartó közösséghez - véli a püspök.