Márki-Zay Péter rezsipolitikája a bukott baloldal stratégiáját követi

Hungarian Prime Minister and candidate of the Everybody's Hungary Movement, the mayor of Hodmezovasarhely town Peter Marki-Zay arrives for a press conference in Brussels on November 11, 2021. (Photo by JOHN THYS / AFP)

A baloldal miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter az elmúlt hónapokban kalandos utat járt be a rezsicsökkentés, illetve az energiapolitikai álláspontja és tervei tekintetében. A hódmezővásárhelyi polgármester említett megszólalásait érdemes közelebbről megvizsgálni, mivel félő, hogy Márki-Zay a baloldal „jól bevált" politikai receptjéhez kíván visszanyúlni, és jól csengő ígéreteivel valójában jelentős megszorítási terveket igyekszik leplezni, figyelmeztet az Origónak írt elemzésében Erdős Gergely, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány belpolitikai elemzője.

Bevezetésként fontos megjegyezni, hogy a rendszerváltozás utáni évtizedekben a balliberális oldal közéleti tevékenységének állandó kísérője volt egy három lépcsőből álló politikai „stratégia”, írja Erdős Gergely. Ennek lényegét úgy lehet összefoglalni, hogy

• a baloldal elsőként hevesen kritizálja a jobboldali kormányzat bizonyos intézkedéseit (amelyek az emberek és vállalkozások terheinek könnyítését célozzák),
• ezt követően az országgyűlési választások időpontjához közeledve a szóban forgó lépések továbbfejlesztését, vagyis „jobbat”, „többet” ígérnek a korábban bevezetett jobboldali vívmányokhoz képest,
• majd a hatalomra kerülésük esetén súlyos megszorító intézkedések végrehajtásába fognak.

Nem szabad elfelejteni, hogy az MSZP az 1994-es országgyűlési választások kampányában – az akkor regnáló jobboldali kormánnyal szemben a szocialisták „szakértelmét” hangsúlyozva – még „kiszámítható jövőt” és „3 forint 60 filléres” kenyeret ígért.

Nem sokkal később a „Bokros-csomag” keretében többek között megszüntették a fogászati ellátás ingyenességét, vámpótlékot és felsőoktatási tandíjat vezettek be, szűkítették a gyermekgondozási segélyre, a családi pótlékra, illetve a gyermeknevelési támogatásra jogosultak körét, továbbá felemelték a nyugdíjkorhatárt.

2002-ben a Magyar Szocialista Párt az első polgári kormány gazdasági eredményeit kétségbe vonva „jóléti rendszerváltást” hirdetett, kiemelve, hogy „Magyarország új kormányt érdemel”, továbbá 2006-ban Gyurcsány Ferenc egyenesen az „adócsökkentés kormányának” nevezte az általa vezetett kabinetet.

2002 és 2010 között a balliberális tömb több mint 40 alkalommal emelte az adókat, valamint 15-ször a gáz és a villamos energia árát Forrás: Origo

Ehhez képest 2002 és 2010 között a balliberális tömb több mint 40 alkalommal emelte az adókat, valamint 15-ször a gáz és a villamos energia árát.

Emlékezetes, hogy Lendvai Ildikó, az MSZP későbbi elnöke a 2002-es országgyűlési választások kampányában azt ígérte: „Lassan mondom, hogy az ország minden választópolgára megértse. Megértse Orbán Viktor is: [...] nem lesz fogyasztói gázáremelés, lesz viszont rezsitámogatás és magasabb családi pótlék”, ennek ellenére Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök már 2004 végén egyértelművé tette, hogy gázáremelés következik. Ehhez hasonlóan Gyurcsány 2005 novemberében kijelentette, hogy a következő év január elsejétől nem lesz lakossági elektromos áram- illetve gázáremelés, majd 2006 nyarán közölte, hogy átlagosan 30 százalékkal fog növekedni a gáz, 10-14 százalékkal pedig a villamos energia ára.

A baloldal kampányígéretei, illetve a ténylegesen megvalósuló politikája közötti különbségeket jól szemlélteti továbbá a gyermekek után járó adókedvezmény sorsa. A szóban forgó kedvezményt

• a jobboldali Antall-kormány vezette be,
• 1995-ben a szocialisták „Bokros-csomagja” eltörölte,
• az első Orbán-kormány ismét bevezette,
• a 2002-ben hatalomra kerülő baloldali kormány azonnal megszüntette,
• majd 2011-ben a nemzeti kormány visszaépítette.

Márki-Zay Péter az előbbiekben ismertetett lépésekhez hasonlóan eleinte

támadásba lendült a rezsicsökkentéssel összefüggésben, „populizmusnak”, „ostobaságnak” titulálva az intézkedést.

Márki-Zay Péter „populizmusnak", „ostobaságnak" nevezte a rezsicsökkentést Forrás: MTI/Ujvári Sándor

Ezen felül a hódmezővásárhelyi városvezető kihangsúlyozta, hogy

az a baj ezekkel a felelőtlen lépésekkel, mint a rezsicsökkentés is, hogy ezeket nagyon könnyű megígérni, megadni, és rendkívül nehéz megszüntetni",

alternatívaként ekkoriban még csak a kevesebb víz-, gáz- és villanyfogyasztást vázolta fel. A baloldal kormányfőjelöltje 2021 decemberében már a „következő szakaszba” lépett, és az „okos”, illetve „valódi” rezsicsökkentés ötletével állt elő, ami – a nemzeti kormány intézkedését meghaladva – 77 százalékos megtakarításra képes. Egyrészt sokatmondó, hogy Márki-Zay a „hódmezővásárhelyi modell” sikerének bizonyítására olyan fejlesztéseket hozott fel példaként, amelyek kormányzati, illetve uniós támogatásokból valósulhattak meg, méghozzá az előző jobboldali városvezetés pályázata alapján. Másfelől a jelek arra mutatnak, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester „leporolta” a bukott szocialista politika régi módszereit, és stratégiája a jobboldal által elért eredmények túllicitálásában merül ki, miközben a valós – esetleges megszorító – szándékait homály fedi.

Mindezek tükrében kijelenthető, hogy a baloldal „forradalmi” ötleteit – amelyek az emberek terhei csökkentésének reményével kecsegtetnek – fenntartásokkal célszerű kezelni.

A gyakorlati tapasztalatok világosan mutatják, hogy a balliberális ígéretözönt, valamint a jobboldal által bevezetett pozitív intézkedések „továbbfejlesztésének” felvetéseit rendszeresen lakossági sarcok követik, amennyiben a baloldal kerül hatalomra.

Szerző: Erdős Gergely, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány belpolitikai elemzője