Apáti Bence írása az Origónak.

Talán nem feltétlenül muszáj felidéznünk, hisz sokan emlékezhetnek rá, hogy Karácsony Gergely hogyan is kampányolt annak idején.

Pontosabban mivel.

Még pontosabban min.

Igen, egy biciklin.

Egy kerékpáron ülve fotózták-videózták a derék és sportos főpolgármester-jelöltet, jelezve, az emberek szájába rágva, hogy Karácsony Gergely nem flancol, nem urizál, nem autóval közelíti meg a munkahelyét, hanem sportosan, mint egy igazi progresszív, fiatalos, nagyvárosi liberális biciklire pattan, majd nagyokat szippantva Budapest levegőjéből beteker a hivatalába.

Amiről amúgy néhány hónapja úgy értesültünk, hogy valójában nem is annyira jó, túl sok benne a folyosó, meg az ajtó, és hát annak idején lovardának épült, épp ezért gyorsan el is kéne adni.

De kicsit elkanyarodtunk.

Gergely látszólag úgy rá van függve a tekerésre, mint egy 80-as évekbeli amerikai rocksztár a heroinra, és úgy gyűlöli az autókat, mint ördög a tömjénfüstöt, vagy mint liberális újságíró az egyházat.

Látszólag.

Mert a biciklikbe és a biciklisávokba szerelmes főpolgármester bár szeret arról álmodozni, hogy a hatalmas fővárosból kitiltja az összes autót, így Budapest útjain kizárólag bringások fognak majd közlekedni, a gyakorlatban azonban nem is szeret annyira bringázni, inkább autóval viteti magát mindenhova.

Van tehát a szolgálati hátsó ülésen édesdeden szunyókáló Gergely, meg a biciklivel száguldozó jó fej Geri, aki nagyon szeretné, ha a fővárosban mindenki biciklivel járna.

Akkor is, ha fúj a szél, és akkor, ha esik az eső vagy a jégeső, esetleg nagy pelyhekben hull a hó.

Geri álmaiban megannyi biciklis fog boldog mosollyal a szabadság és a menetszél fuvallatát az arcán érezve tekerni.

Nyáron negyven fokban, kicsit izzadva, télen mínusz tízben kissé fázva, Buda lejtőire feltekerve pedig lábon kihordva egy szívinfarktust.

Vagy belehalva.

Hiába, egy forradalom mindig követel áldozatokat.

Éljenek a mártírok!

A valóságban viszont, ahogy az fentebb bátorkodtam jelezni, marad inkább a jó meleg - vagy hűvös - szolgálati autónál sofőrrel.

Gergelyünk ugyanis alig négyszer futott neki a jogsinak, azonban egyszer sem járt sikerrel.

Sofőrje viszont vagy nem ismeri a KRESZ-t, vagy ismeri, de úgy érzi, hogy a közlekedésre vonatkozó szabályok inkább amolyan javaslatok, meg hát amúgy is egy igen fontos embert furikázik nap mint nap, de folyton előkerülnek olyan felvételek, amelyeken a híres autó épp megszegi a forgalom rendjét.

Emlékezhetünk például arra az esetre, amikor a szolgálati autót az Erzsébet téri buszsávban láthattuk haladni.

Ekkor Karácsony valószínűleg hátul szundikált. Legalábbis valami hasonlóra utalt, amikor az üggyel kapcsolatában kérdezték.

A történés már csak azért is maradt emlékezetes, mert a dolgon igencsak felháborodott a függetlenobjektív sajtó.

No nem a szabálytalan közlekedésen, hanem azon, hogy buszsávban száguldozást valaki le merészelte filmezni, no meg azon, hogy az Origo meg is írta az esetet.

Skandalum.

És vasárnap reggel robbant az újabb bomba; kiderült, hogy Karácsony egy júliusi kampányeseményre újfent nem bringával - gondolom megrettent a melegtől -, hanem autóval érkezett, azonban a sofőrje egy mozgáskorlátozottaknak fenntartott helyen bírta csak leparkolni a kocsit.

Állítólag a szakember jó két órán keresztül nem is volt hajlandó arrébb állni, fene tudja, talán a szívéhez nőtt a pár méternyi terület.

Az amúgy ötvenezer forintba kerülő szabálysértés ebben az esetben sem érte el a baloldali sajtó ingerküszöbét - a hír vasárnap reggel 9 után nem sokkal jött ki -, azonban este 7-ig egy büdös sort sem írtak az aktivista újságírók a dologról.

Fura...

Ja nem.