Századvég: Az energetikai szankciók támogatói téves információkkal manipulálják a közvéleményt

Kardoskúti földgáztároló

Európa energiaigényének jelentős részét orosz importból fedezi. A beszerzések rövid távon nem helyettesíthetők, így azok korlátozásának súlyos gazdasági és társadalmi következményei lennének. Az elmúlt hetekben mégis számos politikus és vállalatvezető torzított nyilatkozatokkal próbálta a szankciók irányába terelni a közvéleményt - írja elemzésében a Századvég.

Az Európai Unió földgázfogyasztásának 40 százalékát orosz import fedezi. Az Unió infrastrukturális adottságai és a világpiaci helyzet rövid távon nem teszik lehetővé Oroszország kiváltását: a Nemzetközi Energiaügynökség elemzése szerint egy éven belül – jelentős erőfeszítések árán is csak – legfeljebb egyharmaddal lehetne csökkenteni az orosz importot.

Jelentős erőfeszítések árán is az orosz importra szorulnak az európai országok. (illusztráció) Fotó: Polyák Attila - Origo

Az energiaszállítások teljeskörű és azonnali embargójára vonatkozó javaslatok tehát irreálisak: azok puszta lebegtetése háromszoros áremelkedést idézett elő a gáztőzsdén, bevezetésük pedig gazdasági válságot és ellátási nehézségeket eredményezne.

Az elmúlt hetekben mégis több politikus és vállalatvezető az adatok és a következmények elferdítésével próbálta a szankciók támogatásának irányába terelni az európai közvéleményt. Az Európai Bizottság energiaügyi biztosa, Kadri Simson, mindössze másfél héttel a fegyveres konfliktus kitörését követően úgy fogalmazott, hogy

tanulmányok szerint az emberek minden tagállamban készek személyes áldozatokat hozni a magasabb energiaárak elviselésével és esetenként a vállalatok versenyképességének csökkenésével azért, hogy Európa megmutassa az agresszornak, hogy hol a helye."

A valóságban másfél hét nem elegendő egy európai szintű kutatás elvégzéséhez, a háború előtti európai szintű kutatások pedig azt mutatták, hogy az európaiak egyre jobban tartanak az energiaárak emelkedésétől, ami a szankciók kiterjesztésének borítékolható következménye. Emellett Simson kijelentése valamennyi tagállamra biztosan nem igaz:

Magyarországon például, a Századvég márciusi adatfelvétele alapján, az emberek 81 százaléka elutasítja a gázszállítások korlátozására vonatkozó szankciókat.

Forrás: Századvég

Robert Habeck, német gazdasági miniszter február végén és március elején több ízben arról nyilatkozott, hogy Németország az orosz szállítások leállása esetén, más forrásokból és szállítókkal képes fedezni igényeit, majd bejelentette, hogy megbízza minisztériumát, hogy 1,5 milliárd euró értékben szerezzen be „nem orosz eredetű" földgázt és – mivel Németország nem rendelkezik cseppfolyósított gáz (LNG) befogadására alkalmas létesítménnyel – kezdje meg három LNG-terminál építésének előkészítését. A valóságban azonban – ahogyan azt később Olaf Scholz kancellár is beismerte – Németország rövid távon nem képes nélkülözni az orosz gázt: igényeinek csaknem kétharmadát importból, annak nagy részét pedig orosz forrásból fedezi. Az 1,5 milliárd eurós megbízás alig 1 milliárd köbméter földgáz beszerzésére elegendő, ami csekélynek mondható Németország évi 40 milliárd köbmétert meghaladó orosz importjához képest. Az LNG-terminálok megépítése pedig legalább három, de inkább öt évet vesz igénybe.

Az ukrán állami gázvállalat (Naftogaz) korábbi vezérigazgatója, Andriy Kobolyev a napokban arról igyekezett meggyőzni az európai közvéleményt, hogy az Uniónak követnie kellene az ukrán példát, hiszen Ukrajna 2015 óta nem vásárol földgázt Oroszországtól, beszerzéseit teljes egészében az európai piacról bonyolítja: Magyarországtól, Szlovákiától és Lengyelországtól vásárol.

Azt azonban Kobolyev nem írta meg, hogy a három ország az Ukrajnába szállított gáz jelentős részét (Magyarország és Szlovákia több mint 90, Lengyelország pedig több mint 70 százalékát) Oroszországból szerzi be, így az európai szankció Ukrajna ellátását is ellehetetlenítené.

A téves információk a magyar közéletben is megjelentek. Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció Európai Parlamenti képviselője egy interjúban azt mondta, hogy „az európai gáztartalékok egy évre elegendőek", holott az európai tárolók töltöttségi szintje rendkívül alacsony; a rendelkezésre álló gázmennyiség mindössze néhány heti igény kielégítésére lenne elegendő.

Azzal pedig, hogy Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd jelöltje reális és észszerű lehetőségként vetette fel az energiahordozókat sújtó szankciók lehetőségét, szintén az orosz energiaszállításokkal kapcsolatos tévhiteket táplálta.

Az energetikai szankciókat támogató politikusok félrevezető nyilatkozatai súlyos károkat okozhatnak az Európai Uniónak.

Az embargó lebegtetése okozta áremelkedés már most is számos gyárat kényszerített termelése beszüntetésére. A szankciók tényleges bevezetése pedig gazdasági válságot, ellátási nehézségeket és drasztikusan növekvő inflációs nyomást eredményezne.

Az energiaszállítások korlátozására vonatkozó javaslatokat továbbra sem szabad elfogadni, mert azok veszélybe sodornák Európa stabilitását.