Brüsszel politikai bosszút akar állni a Fidesz elsöprő győzelméért

Strasbourg, 2022. április 5. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (k) a bizottság ülése előtt Strasburgban 2022. március 5-én. MTI/EPA pool/Ronald Wittek

Megint a Soros-hálózat véleményét ismételgetve akarja megbüntetni Magyarországot az Európai Bizottság. Az uniós pénzeket érintő eljárást elindító úgynevezett kondicionalitási levél hemzseg az olyan pontoktól, amelyek az eljárás szabályai szerint nem is lehetnének benne, vagy azért, mert nem tartoznak uniós kompetenciába vagy azért, mert már lezárták őket és az unió is elfogadta a magyar választ. Ráadásul a levél végén Brüsszel véletlenül elismeri azt is, hogy kettős mércét alkalmaz: annak ellenére indítja el az uniós pénzekkel kapcsolatos korrupciós ügyek miatt alkalmazható eljárást, hogy még a Bizottság szerint sem Magyarország az EU legkorruptabb országa. Más - hazánknál elismerten korruptabb - országgal szemben azonban nincs ilyen eljárás.

A héten megérkezett Brüsszelből a bizottság kondicionalitási levele. Gulyás Gergely csütörtöki Kormányinfón tartott ismertetése szerint ennek értelmében pedig semmilyen akadálya nincs a helyreállítási alapról szóló megállapodás aláírásának, mivel kizárólag olyan felvetések szerepelnek a levélben, amelyekről hónapok óta zajlik az egyeztetés. Hozzátette, már ott is közös megoldást találtak, ahol egyébként a felvetés jogosságával nem értenek egyet. Gulyás Gergely arról is beszélt például, hogy a bíróságok befolyásolására csak 2006-ban merült fel gyanú, hogy erre hivatkozik most a bizottság az például teljes abszurditás.

Gulyás Gergely: Már ott is közös megoldást találtak, ahol egyébként a felvetés jogosságával nem értenek egyet Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Soros György szervezetei a háttérben

A bizottság fellépésével kapcsolatban Kovács Attila, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója szerint a bizottság nem tudott ellenállni az Európai Parlament (EP) irányából érkező politikai zsarolásnak. Elmondta, hogy éves "jogállamisági" jelentéseket már korábban publikált a bizottság, várhatóan ezekre fognak visszamutatni majd a most élesített eljárás során.

Ezekben a dokumentumokban a már jól ismert Soros György által finanszírozott szervezetek – Amnesty International, Transparency International és különböző korrupciókutató szervezetek – véleményére hivatkoznak.

Kovács Attila elmondta azt is: felröppentek olyan pletykák, hogy akár visszamenőlegesen is vizsgálódna a bizottság a Magyarországon elköltött uniós pénzekkel kapcsolatosan, ami nem csak jogi abszurd, hanem ennek az eljárásnak a szabályai szerint is kizárják.

A visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalma egy alapvető jogállamisági kritérium, ez minden tagállamban érvényes, kivételt a totalitárius diktatúrák szoktak csak tenni vagy a jakobinusok –

ezt már Kovács István, a központ stratégiai igazgatója tette hozzá.

Soros György kottájából játszik Brüsszel Forrás: MTI/EPA/POOL/Olivier Hoslet

Bíróság mondta ki, hogy hazudott az egyik Soros-szervezet

Az elküldött levél alapos tanulmányozása során világos, hogy sok esetben olyan ügyekkel kapcsolatban fogalmaztak meg megint kritikákat, amelyeket már rég lezártak, Brüsszel és a magyar kormány megállapodásra jutott, a Bizottság elfogadta a magyar választ.. A bizottság számos esetben saját maga által készített korábbi dokumentumokra, vagy általa finanszírozott jelentésekre hivatkozik, amiket a Soros György-féle nyílt társadalom hálózatához tartozó politikai NGO-k készítettek. Ezek a kritikák rendre előfordultak az elmúlt két évben megfelelő jogi felhatalmazás nélkül készített, úgynevezett "jogállamisági" jelentésekben is.

Ezek közé az NGO-k közé tartozik a bizottság mellett a Soros-féle Nyílt Társadalomért Alapítvány (OSF) által is támogatott Korrupciókutató Központ Budapest, amit annak ellenére neveznek függetlennek a levélben, hogy

munkatársai, szerzői között megtalálható Ungár Klára, korábbi SZDSZ-es politikus és Túry Márton, a baloldali Momentum korábbi kabinetfőnöke is.

Érdemes még a Korrupciókutató Központ kapcsán felidézni, hogy 2016 és 2018 között összesen 27 tanulmányt adtak ki, összefoglaló cikkeiket pedig nem meglepő módon a Soros György által finanszírozott atlatszo.hu oldalon publikálták. A Közbeszerzési Hatóság többször beperelte a Korrupciókutató Központot, először 2018. szeptember 27-én, mert egy tanulmányukban valótlanul állították az online közbeszerzési adatbázisról, hogy átláthatatlan. A bíróság 2019. május 22-én elmarasztalta a központot.

2019. augusztus 22-én a Fővárosi Ítélőtábla helyben hagyta az elsőfokú ítéletet, amely kimondja, hogy a Korrupciókutató Központ valótlan és manipulált adatokat használt föl és ezzel megsértette a felperres jó hírnevét. Tehát magyarul hazudtak.

A bizottsági levélben szereplő egyik Soros-szervezetről már a bíróság is megállapította, hogy hazudnak Forrás: pixabay.com

Így állított valótlanságot a Transparency

A levél több helyen a Transparency International különféle megállapításaira hivatkozik. A szervezetről érdemes tudni,hogy korábban vezetője Martin József Péter arról beszélt, hogy az egyajánlatos beszerzések aránya az EU-ban Magyarországon a legmagasabb.

EZZEL SZEMBEN AZ EGYAJÁNLATOS KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK ARÁNYA 2019-BEN 25,5 SZÁZALÉK VOLT MAGYARORSZÁGON, MIKÖZBEN AZ UNIÓS ÁTLAG 24 SZÁZALÉK - VAGYIS A MAGYAR SZÁMOK GYAKORLATILAG AZ UNIÓ ÁTLAGÁNAK FELELNEK MEG.

Ugyanez a szervezet állította 2020-ban azt, hogy a közbeszerzési eljárások nagy részét kormányhoz köthető személyek nyerik el. Csakhogy a valóság ezzel szemben az, hogy a 2019-ben eredményesen lefolytatott 4877 darab közbeszerzési eljáráson meghirdetett építési beruházást 2276 cég valósította meg.

EGYÉRTELMŰEN CÁFOLTA SOROSÉK HAZUGSÁGÁT AZ IS, HOGY A LEGNAGYOBB ÉRTÉKŰ ÉPÍTÉSI BERUHÁZÁSOK KÖZÖTT A HAZAI NYERTESEK SZÁMÁNAK ARÁNYA 56,6 SZÁZALÉK VOLT, MÍG A KÜLFÖLDIEK A BERUHÁZÁSOK 43,4 SZÁZALÉKÁT NYERTÉK EL.

A levél hivatkozik egy korábbi fideszes agrárállamtitkát, a politikai terveinek elutasítása miatt sértődött Ángyán József magánelemzéseire is, amelyet "saját kutatásoknak" nevez - holott kutatások valójában nem is szerepelnek benne.

Dániát is előztük

Fontos azt is kiemelni, hogy az elmúlt hat évben megindított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások a tizenharmadára csökkentek Magyarországon. 2014-ben még 3626 ilyen eljárás volt, míg 2019-ben már csak 274.

Ez arányosan az uniós átlag fele.

Ebben a kategóriában Dániát, Spanyolországot és Csehországot is előztük.

Martin József Péter, a Transparency International hazai vezetője valótlanságokat állított Fotó: Szabó Gábor - Origo

Persze a Transparency már nem volt ilyen aktív, amikor a budapesti baloldali városvezetés korrupciógyanús ügyeit kellett volna vizsgálnia. A főváros és a Soros György által támogatott NGO korábban már működött együtt, például a Lánchíd felújításának tenderében, amelyben nem találtak semmilyen kivetnivalót. Miután a TI láthatóan menekült a kérdések elől, nem érkezett reakció, így telefonon keresték a szervezet kommunikációs menedzserét, aki végül arról tájékoztatta a Mandinert, hogy

A VÁROSHÁZA-ÜGY RÉSZLETEIVEL NEM FOGLALKOZTAK, E KÉRDÉSKÖR JELENLEG A SZERVEZETÜKNÉL „NINCS NAPIRENDEN".

Úgy tűnik, szerintük nincs mit keresgélni Karácsonyék háza táján, ahogy a főpolgármester előválasztási kampányköltségvetése kapcsán sem volt. Emlékezetes, Karácsony nagyjából 500 millió forintot vert el, majd visszalépett.

Már korábban lezárt ügyeket melegített fel Brüsszel

A bizottság levelében az egyik legabszurdabb, hogy előkerültek a 2014–2020-as, sőt még a 2007–2013-as programidőszak állítólagos hiányosságai is, pedig ezek már lezárultak. Az Európai Bizottság pedig ezeket már korábban elfogadta. Ráadásul ezen ügyek alapján a Bizottság prekoncepciót fogalmaz meg a jövőre vonatkozóan - pedig az eljárás során csak konkrét eseteket lehetne vizsgálni, konkrét bizonyítékok alapján, még el sem költött pénzek pedig nyilvánvalóan nem tartoznak ide. A lezárt ügyekhez kapcsolódik, hogy Magyarország már többször is részletesen reagált azokra a felvetésekre, amelyeket korábbi jelentéseiben tett az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF.

Előkerülnek olyan kérdések is a levélben, amelyekről már született informális megállapodás a kormány és a bizottság között. Vállalta például hazánk, hogy letölthető és könnyen kereshető adatbázist hoz létre a közbeszerzési eljárásokról – ezt a brüsszeli testület nem kifogásolta, ahogy elfogadta a korrupcióellenes küzdelemmel kapcsolatos informatikai rendszer létrehozását is.

A korábban már lezárt ügyek közé tartozik például több olyan 2017-2018-as program, melyek auditja már lezárult, az Unió elfogadta azt. Szerepel a Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeleti Főosztálya és a Gazdasági Versenyhivatal közötti együttműködési megállapodás tervezete is gondként a levélben, miközben ezt Magyarország már 2017-ben megküldte a Bizottságnak, a Bizottság pedig elfogadta.

Ki utasíthatta Brüsszelt, hogy lépje túl a saját hatáskörét?

Érdekes az, hogy a bizottság olyan kérdésekben fogalmazott meg kritikát és kért változtatást, amelyek nem uniós, hanem nemzeti kompetenciába tartoznak. Ilyen körbe tartoznak a hazai birtokpolitika és agrárügyek, valamint az ügyészség működése.

Ismerős a kettős mérce is: még a bizottság is elismeri, hogy a korrupció terén nem Magyarországon a legrosszabb a helyzet, mégis, az első uniós eljárás célpontja Magyarország, nem egy olyan tagállam, amely jobban sérti az EU pénzügyi érdekeit.

Nem hivatalosan egyébként éppen két nappal a magyar választások után jelentették be az eljárás megindítását, ezzel is igazolva annak politikai motivációit.

A fentiek fényében nem meglepő, hogy Soros György fia, Alex az utóbbi időben egyre több üzenetben írja elő Brüsszelnek, mit tegyen.

A minap közösségi oldalán péládul azt követelte, hogy Ukrajna érdekében az EU-nak olaj- és gázembargót kell bevezetnie.