Az európai és nem európai kultúrák együttélésének nehézségei Nyugat-Európában

Police organize the line of refugees on the stairway leading up from the trains arriving from Denmark at the Hyllie train station outside Malmo, Sweden, November 19, 2015. 600 refugees arrived in Malmo within 3 hours and the Swedish Migration Agency said in a press statement that they no longer can guarantee accommodation for all asylum seekers. AFP PHOTO / TT NEWS AGENCY / JOHAN NILSSON +++ SWEDEN OUT +++ / AFP PHOTO / TT NEWS AGENCY / JOHAN NILSSON

Az EU nemcsak geopolitikai szempontból „törpe" és kiszolgáltatott az USA-nak, hanem képtelen az amerikai globalista érdekektől független külpolitikát, energiapolitikát és stratégiát kialakítani. A csökkenő népesség pótlása és az olcsó munkaerő biztosítása miatt kialakított bevándorlás-politika az integráció szempontjából kudarcot vallott, aminek jelentős következményei voltak a társadalmi kohézió és a biztonsági fenyegetésekkel szembeni sebezhetőség szempontjából. Ennek alátámasztására három forrásból idéz friss adatokat (2022 március-július) három nyugat-európai országból (Svédország, Franciaország és Belgium) a Századvég Politikai Elemzések Központjának összeállítása.

1. Városi lázadások Svédországban

Svédország liberális és multikulturális társadalomként jellemzi magát, de a valóságban a társadalmi töredezettség egyre mélyül, amint azt a 2008-as, 2009-es, 2010-es, 2013-as, 2016-os, 2017-es és 2022-es városi zavargások mutatják. A 2022. áprilisi svédországi zavargások több svéd várost is feldúltak. Ezek a zavargások Rasmus Paludan szélsőjobboldali aktivista gyűléseire válaszul történtek, aki úgy döntött, hogy a Ramadán idején Korán- égetést szervez a svéd városokban. A svéd rendőrség engedélyezte ezeket a gyűléseket, amelyre válaszul több városban azonnal több száz muszlim bevándorló lázadt fel, és több mint száz rendőr megsérült.

A zavargásokra reagálva Magdalena Andersson svéd miniszterelnök kijelentette, hogy "Svédországnak nem sikerült integrálnia az elmúlt két évtizedben befogadott rengeteg bevándorlót, ami párhuzamos társadalmakhoz és bandák közötti erőszakhoz vezetett". Morgan Johansson svéd igazságügyi miniszter továbbá azzal vádolt egyes közel-keleti külföldi kormányokat, különösen Irakot és Iránt, hogy bemocskolják országa megítélését".

Egyre nagyobb gondot okoz Svédországban a migráció Forrás: AFP/TT News Agency/Johan Nilsson

A svédországi beilleszkedés kudarcáért mindkét oldalt felelősség terheli:

1. A bevándorló fiatalok és családjaik kerülik a svéd társadalommal és a morálisan dekadensnek tekintett kultúrával való keveredést.
2. A liberális megközelítést követő svéd jóléti állam felhagyott az integráció kötelezettségével, és az újonnan érkezettekre bízza az egyéntől függő, liberális integráció útjának kijelölését vagy elutasítását.

2020-ban Stockholm, Göteborg és Malmö régióiban a bevándorlói háttérrel rendelkező lakosság aránya 28-34 százalék között mozgott, emellett a lakosság 10 százaléka vegyes hátterű, azaz egy svéd és egy külföldi származású szülője van. 2021-ben Svédországban 10 és fél millió emberből 2 millió 90 ezer volt a külföldön született. Az ország demográfiailag visszafordíthatatlan változáson megy keresztül, és a zavargások egy permanens társadalmi konfliktus jelei.

2. Terrorizmus Franciaországban

Franciaország egy másik példa az integráció kudarcára. Ezt jelzi, hogy 2015 és 2022 között Franciaországban 37 különböző mértékű iszlamista terrortámadás történt.Távolabbra tekintve: 1979 és 2021 között 82 iszlamista terrortámadás érte Franciaországot, amelyekben 330 ember vesztette életét. A francia biztonsági szolgálatok 10.500 személyt helyeztek megfigyelés alá dzsihadista radikalizálódás miatt.

Hivatalosan 751 érzékeny városi övezet van Franciaországban, amelyeket többnyire bevándorlók laknak, ezeket nagyon magas a munkanélküliség és súlyos biztonsági veszélyek jellemzik.

A franciaországi terrortámadás-sorozat legutóbbi célpontja 2022. március 2-án Yvan Colonna volt, akit egy iszlamista megfojtott az arles-i börtön tornatermében, mert Allahot káromolta. Yvan Colonna francia korzikai nacionalista volt, akit Corse-du-Sud prefektusa, Claude Érignac 1998-as meggyilkolásáért ítéltek el. Colonnát egy kameruni dzsihadista ölte meg. Mivel Colonna fontos nacionalista személyiség volt Korzikán, halála zavargásokat váltott ki a szigeten, amelyek erőszakhoz és rendőri beavatkozáshoz vezettek.

Több mint 120 ember halt meg 2015 novemberében a párizsi terrortámadásban Forrás: AFP/Malte Christians

Egy friss, idén júliusban végzett felmérés a franciák és a bevándorlók közötti törést mutatja: a válaszadók 38%-a úgy véli, hogy az iszlám veszélyt jelent Franciaország identitására. A muszlimok aránya Franciaországban 2050-re várhatóan eléri a 18%-ot, ha a jelenlegi bevándorláspolitikát és jogi környezetet fenntartják. A francia állam a bevándorlást jelenleg biztonsági problémának tekinti. A társadalmi megosztottság Franciaországban valóság, amelyet az EU gazdasági recessziója és a demográfiai változások tovább fognak súlyosbítani.

3. Társadalmi törés Belgiumban

A brüsszeli bevándorlók második generációjáról szintén ebben a hónapban (2022. július) készült tanulmány azt mutatja, hogy e közösség egy része jobban kötődik a valláshoz, mint a joghoz. A nem uniós származású fiatal brüsszeli lakosok számára a vallás még mindig nagyon fontos. Ezt bizonyítják a liberális hátterű Samenleven barométer által végzett felmérés eredményei.

Eszerint 13,2 százalékuk úgy gondolja, hogy a törvényt meg lehet szegni a jog és a vallási meggyőződés közötti konfliktus esetén.

Ez a második generáció által kifejezett vélemény az első generációhoz (7,6%) képest erősödő elidegenedést mutat. A brüsszeli fiatalok kétharmada külföldi származású. 2016-ban egy demográfiai tanulmány szerint a muszlimok száma Belgiumban körülbelül 780.000 fő volt. A muszlimok aránya Brüsszelben 23,6 százalék volt.

Illusztráció Forrás: Ritzau Scanpix/AFP/Scanpix Danmark/Lea Meilandt Mathiesen

Az Université Libre de Bruxelles és a Vrije Universiteit Brussel 2021 októberében felmérést tettek közzé a brüsszeli muszlim fiatalokról.

A felmérés az iszlámhoz való erős kötődést mutatja, 76 százalékuk mindenekelőtt az iszlám világhoz szorosan kötődőnek írja le magát, bár a vallási identitásra való hivatkozásuk nem kizárólagos. Emellett 63 százalék belgaként határozza meg magát, 59 százalék ezzel együtt továbbra is úgy érzi, szorosan kötődik az arab világhoz. Csak 21 százalékuk határozza meg magát kizárólag Nyugathoz tartozónak.