Nagy István: A magyar mezőgazdaság újjászületésének pillanatában vagyunk

Elkészítette az agrártárca az agrár- és vidékfejlesztési támogatások jövő évi pályázati menetrendjét, amelyről Nagy István agrárminiszter azt mondta a Világgazdaságnak adott interjúban, hogy az ütemezéskor egy sor szempont mellett figyelembe vették azt is, hogy ne egyszerre kössék le az építőipari kapacitásokat.

Az agrárminiszter az interjúban arra a kérdésre, hogy milyen szempontok alapján választották ki, mely területeken írják ki jövőre a pályázatokat, azt válaszolta, hogy

Európában egyedülálló módon a magyar kormány úgy döntött, hogy a jelenlegi kihívások – a koronavírus-járvány, az orosz-ukrán háború, az elhibázott szankciók, a tavalyi történelmi léptékű aszály, és az ukrán gabona vámmentessége – közepette is a lehető legnagyobb, 80 százalékos nemzeti kiegészítő finanszírozással támogatja a hazai gazdálkodókat. Ez módot ad a magyar mezőgazdaság modernizálására és versenyképességének növelésére.

Hangsúlyozta, hogy ezek a kihívások egyben lehetőséget is hordoznak magukban, mégpedig arra, hogy 21. századi, modern, versenyképes mezőgazdaságot építsenek, továbbá a finanszírozás előremutatóan járuljon hozzá környezetünk minőségének a hatékonyabb megőrzéséhez is. A miniszter szerint nem túlzás azt állítani, hogy

a magyar mezőgazdaság újjászületésének pillanatában vagyunk.

A pályázatok megalkotásánál fontos szempont a hozzáadott érték növelése a mezőgazdaságban, a jövedelmezőség és versenyképesség erősítése. Az új támogatási rendszer keretében több, a KAP Stratégiai Tervvel összhangban lévő új intézkedést és támogatási formát választottak ki.

A 69 felhívásból álló 2024-es pályázati menetrendet a korábbi gyakorlattal ellentétben előzetesen közzé tesszük a tervezhetőség és a kiszámíthatóság érdekében. Az év elején elsősorban az erdőgazdálkodási és zöld célú pályázatokat hirdetjük meg, amelyek hosszú távú hatásúak. Ezt követően pedig a mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokat célzó felhívások következnek. A termőföld értékének megőrzése is rendkívül fontos, így érkeznek majd a földhasználattal kapcsolatos pályázatok is

– mondta el Nagy István.

Forrás: NAK

Beruházásokra, illetve zöld célokra milyen összeget terveznek fordítani?

Az agrárminiszter azt is kifejtette, hogy a 2027-ig rendelkezésre álló 2900 milliárd forintból legalább 1500 milliárdot gazdaságélénkítésre, 1000 milliárdot pedig zöld célokra szánnak. Szerinte fontos, hogy a támogatások folyamatosak és jól tervezhetőek legyenek a gazdálkodók számára. Az építőipar túlterheltségének elkerülése, és a költségek mérséklése érdekében nem egyszerre tervezik felhasználni az összes forrást; a támogatási kérelmek benyújtására így a következő években is lehetőség lesz.

A források az ültetvénytelepítést, a növényházak létesítését, az állattenyésztési telepek modernizálását, az új telepek építését, a takarmányszárítók és -feldolgozók létesítését, valamint az ehhez kapcsolódó energetikai fejlesztések megvalósítását segítik.

A precíziós gazdálkodást támogató pályázatok 2024 második felében jelennek meg majd.

Erőfeszítéseinknek köszönhetően már most is jelentős fejlesztések valósulhattak meg. Számtalan példával is élhetnék, ám most kiemelném az utóbbi napok egyik sikertörténetét, a Gyermelyi Élelmiszeripari Zrt. projektjét, amellyel nemzetgazdasági léptékben is jelentősnek mondható új gabonatisztító és -tároló technológiai kapacitás jött létre. Az immár 70 éves múltra visszatekintő cégcsoport beruházása is mutatja, hogy a hagyományok megőrzése mellett a folyamatos innováció és fejlesztés elengedhetetlen – mondta el a tárcavezető a Világgazdaságnak.

Milyen elbírálási határidőkkel számolhatnak a pályázók?

Nagy István hangsúlyozta, hogy a menetrend egyes egyedi részelemeiben a külső körülmények miatt esetleg kis mértékben módosulhat, de egyértelműen zsinórmértékként szolgál az Agrárminisztérium következő egyéves támogatáspolitikai munkájában. A meghirdetés tervezett időpontja azt jelenti, hogy ekkor legalább a pályázati felhívást vagy támogatási jogszabály tervezetét társadalmasítás keretében nyilvánosságra kívánják hozni. A támogatási kérelmek beadása általában a végleges kiírás megjelenése után 30-60 nappal kezdődhet meg.

Forrás: Origo

A támogatási konstrukciók esetében széleskörű szakmai egyeztetést folytatunk, kikérjük valamennyi érintett szakmai szervezet és intézmény javaslatait, véleményét, valamint bevonjuk őket az elmúlt évek gyakorlata alapján a pályázati felhívások és támogatási konstrukciók előkészítésébe. Az érdekünk az, hogy az Európai Unió szabályozási keretében és a Stratégiai Tervünk elfogadása során szabott feltételei között a lehető leginkább a magyar szakmai prioritások érvényesüljenek. Építünk a 2021-2022. évek pályázati csomagjainak megvalósítása során szerzett tapasztalatokra és visszajelzésekre - mondta el Nagy, aki szerint az új támogatási rendszer végrehajtásához szükséges intézményi, végrehajtási, informatikai felkészülés a végéhez közeledik. Az a céljuk, hogy a pályázati források minél hamarabb eljussanak a gazdálkodókhoz.

Mit hozhat az új KAP?

A generációváltás kérdése kiemelten fontos a mezőgazdaság jövője szempontjából, nálunk pedig különösen az, figyelembe véve a magyar agrárnépesség elöregedését – mondta el a miniszter, aki ismertette, hogy a KSH adatai szerint a gazdálkodók több mint 30 százaléka 65 évnél idősebb. A korábbi Vidékfejlesztési Programban már jelentős változásokat vezettek be a fiatal mezőgazdasági termelők támogatásában, elősegítve ezzel az új generáció mezőgazdasági vállalkozásainak létrejöttét.

A Fiatal Gazda tematikus alprogramon keresztül beruházásokhoz a 40-50 százalékos alaptámogatáson felül további 10 százalékpontos többlettámogatást nyújtottak, amelynek keretében több mint 71 milliárd forintot ítélnek oda 2400 pályázónak.

Emellett „A fiatal mezőgazdasági termelők induló támogatása" című pályázat keretében 1271 fiatal gazda projektjét támogatták, összesen mintegy 16 milliárd forint értékben. Az új agrártámogatási ciklusban pedig tovább bővítik a generációváltás előmozdítását segítő lehetőségeket. Megmarad a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott induló támogatás, és a beruházási típusú támogatásokhoz való hozzájutás, ahol a korábbi 10 százalékos többlettámogatást 15 százalékra növelik – mondta el. Hozzátette:

újdonságként bevezetjük a gazdaságátadás támogatását, amelynek jogszabályi hátterét az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvény teremtette meg. Az átadók és átvevők egyaránt igényelhetnek majd 40 ezer és 100 ezer euró közötti összegű átalány támogatást, az átadott üzem méretétől függően.

Menetrendjük szerint az ilyen törekvéseket célzó felhívások megjelenésére a gazdálkodók jövő júliusban számíthatnak majd.

Forrás: MTI/Mészáros János

Mikorra várható, hogy a támogatások hatása érzékelhető lesz?

Lehetőségeinkhez mérten mindent megteszünk annak érdekében, hogy a gazdálkodók, termelők és az élelmiszeripari vállalkozások számára bőséges eszköztár álljon rendelkezésre, annak érdekében, hogy megfelelően reagálhassanak a piaci körülmények gyors változásaira

– szögezte le a miniszter, aki úgy látja, hogy a kormányzat és az agrárközösség együttműködésének köszönhetően az elmúlt években kiemelkedően javult a hazai agrárszektor hatékonysága.

Az EU tagállamai között a 5. legnagyobb fejlődést értük el. Ez az elmúlt 13 év tudatos építkezésének az eredménye, hiszen a magyar kormány stratégiai ágazatként tekint a magyar mezőgazdaságra.

Kézzel fogható célokat tűztünk ki: 2030-ra szeretnénk elérni, hogy az agrárium termelékenysége másfélszeresére, a hozzáadott érték kétszeresére növekedjen, és az exportérték 50 százalékos növekedéssel elérje a 15 milliárd eurót

– mondta el a tárcavezető, aki azt is hangsúlyozta, hogy ezek a fejlesztések minden magyar számára előnyt jelentenek, hiszen ha a gazdák alacsonyabb költségen, jobb minőségben képesek termelni, az végül kedvezőbb áron elérhető, de a megszokott minőségű élelmiszerekben mutatkozhat meg a fogyasztóknál.

Az új támogatási intézkedések és célkitűzések hatásait már a következő néhány évben érezni fogjuk. Fontos, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük, és értékeljük azokat a kormányzati és szakmai szinten egyaránt. Közben persze nem tévesztjük el a fő célt, mégpedig a magyar vidék élhetőségének fejlesztését, a magyar lakosság számára megfelelő minőségű és mennyiségű élelmiszer biztosítását, hogy hazánk hosszú távon is biztonságos és békés hely maradjon Európa szívében.