PISA-felmérés: Németországgal, Norvégiával és Franciaországgal vagyunk egy szinten

Diákok írják a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsgát az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégium egyik tantermében
Vágólapra másolva!
A magyar diákok átlagos PISA-pontszáma gyakorlatilag megfelel az aktuális német, norvég és francia eredménynek, sőt Magyarország még egy helyet javított is a korábbi felméréshez képest.
Vágólapra másolva!

Megjelentek a 2022. évi nemzetközi PISA-felmérés eredményei, és ezzel rögtön kezdetét vette egy külön teszt: mennyire képesek felnőtt írástudók egy hosszú tanulmányt értelmezni, számokat összevetni és helytálló következtetéseket levonni - olvasható a Mandiner cikkében.

Mert az például egészen biztos, hogy az 575 ponttal vezető Szingapúrhoz képest 473 pontos magyar teljesítményen továbbra sincs mit ünnepelni, cserébe jó sok mutatón lehetne s kellene bőven javítani. Nehéz ugyanis nem észrevenni, hogy a legutóbbi felméréshez képest Magyarország az uniós tagállamok között (ha Portugália látványos visszaesése miatt is, de) egy hellyel előrébb lépett,

PISA-pontszáma pedig gyakorlatilag megfelel az aktuális német, norvég és francia eredménynek.

2018-hoz képest a magyar mínusz 8, illetve mínusz 3 ponttal szemben Belgiumtól Svédországon és Németországon át Hollandiáig matematikából 15-27 pontos, szövegértésből 14–26 pontos visszaesés tapasztalható; utóbbi készségterületen a holland diákok a 2012 óta tartó folyamatos és egyre gyorsuló (tehát messze nem csupán Covid-specifikus) zuhanórepülés után tavaly 459 pontot értek el, ami annak fényében, hogy az igazán nem brillírozó magyar iskolások 473 pontot hoztak össze, kevéssé meggyőző eredmény (Magyarországon a 15 évesek 74 százaléka üti meg szövegértésből az alapszintet, Hollandiában 65 százalék).

Románia egyébként egységesen 428 pontot teljesített (olvasásból náluk 51 százalék ugrotta meg a minimumot), ezzel Brunei és Katar között végzett, 14 hellyel Magyarország mögött.

és tizenkettővel megelőzve Bulgáriát (ahol a 15 évesek 47 százaléka érti minimálisan, amit olvas).

A magyar diákok teljesítménye az OECD-átlag feletti Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Hatalmas finn zuhanás

A cikkből kiderült, hogy noha még most is előkelő helyen szerepel a rangsorban Finnország, szövegértésből négy év alatt harminc pontot zuhant, matematikából pedig (a 2006-os 548 pontjához képest) 484 pontra fejlődött vissza – ezt a lengyelek például már simán előzik, de ha minden tendencia ugyanígy maradna, a következő PISA-felmérésre már a Magyarországgal szembeni 17 pontos előnye is felszívódna.

A látványos nyugat-európai gyengélkedésre szolgálhatnak némi magyarázatként a migráns hátterű tanulók PISA-teszten elért pontszámai.

Léteznek ugyanis olyan OECD-országok, ahol a bevándorló diákok jobb eredményeket érnek el, mint a bennszülöttek – ilyenek például az Egyesült Arab Emírségek (szövegértésből átlagosan +110 pont a bevándorlók javára), továbbá Szaúd-Arábia, az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália, mondhatni a kellően személyválogató országok. A skála másik végén találjuk Finnországot (szövegértésből mínusz 90 pont), Svédországot, de Hollandiát és Németországot is: utóbbiban az első generációs bevándorló tanulók matematikából átlagosan 398 pontot értek el, amihez képest a második generációsok 457 pontja már egész szép eredmény, különös tekintettel arra, hogy a franciáknál az első és a második generációs bevándorlók 425, illetve 438 pontja között nem látszik érdemi előrelépés.

Magyarországon egyébként a bennszülöttek átlagosan 474 pontot szereztek, míg a második generációs bevándorlók 499-et.

Bezzeg Románia...

De akadnak a PISA-felmérésben egyéb érdekességek is társadalmi-szociális téren. Arra a kérdésre, hogy „az elmúlt 30 napban előfordult-e, hogy nem ettél, mert nem volt rá pénz", Romániában a diákok közel egyötöde válaszolt igennel, ráadásul mintegy 12 százalék nevezte ezt mindennapos tapasztalatának; ez rosszabb arány, mint Kolumbiában vagy Salvadorban.

Magyarországon az OECD-országok között a hetedik legjobb a helyzet: 4-5 százalék maradt valamikor éhes, legtöbbjük heti egy alkalommal. Persze, ez is sok, de például ezen a téren Svájcot előzzük.

Lehetne tovább sorolni a meglepő tényeket – Belgiumban például a diákok 51 százaléka jár olyan iskolába, ahol az igazgató szerint problémát jelent a tanárok nem megfelelő képzettsége, és 80 százalék jár olyanba, ahol gond a tanárhiány; de a PISA-felmérésben jelenleg Európa-bajnok Észtországban is hasonló a helyzet. (Magyarország esetében ez a két arány az OECD szerint 16, illetve 41 százalék, ami átlag alatti, nem mintha ez bárkit is feljogosítana bármiféle elégedettségre).

A teljes cikket itt olvashatják.