Pénz, fegyverek, uniós tagság - miért akar mindent odaadni Ukrajnának Ursula von der Leyen?

VON DER LEYEN, Ursula
Brüsszel, 2023. június 20. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a testület hetenkénti ülése utáni brüsszeli sajtóértekezleten 2023. június 20-án. MTI/EPA/Olivier Hoslet
Vágólapra másolva!
Brüsszel amint lehet felvenné az Európai Unióba Ukrajnát, pedig az ország csatlakozása alapjaiban forgatná fel a jelenlegi uniós támogatási rendszereket. A jelenlegi szabályok alapján teljes jogú tagként Ukrajna kapná az uniós források jelentős részét. Ukrajna integrálása az Európai Unióba azt jelentené, hogy hét év alatt mintegy 186 milliárd eurónyi uniós forrás érkezne a kelet-európai országba. Ukrajna mezőgazdasága pedig olyan nagy, hogy a jelenlegi uniós szabályok értelmében csak Kijev és egy másik tagállam kaphat majd uniós agrártámogatásokat. A most kezdődő nemzeti konzultációban mindenki elmondhatja a véleményét a háborúban álló ország esetleges uniós csatlakozásáról. 
Vágólapra másolva!

A nemzeti konzultáció nyolcadik kérdése Ukrajna esetleges uniós csatlakozásának támogatásáról szól.

Erősödnek az Ukrajna teljes jogú EU-tagságát szorgalmazó hangok, pedig egy hadviselő országról van szó. Ukrajna felvétele alapjaiban forgatná fel a jelenlegi uniós támogatási rendszereket. A jelenlegi szabályok alapján teljes jogú tagként Ukrajna kapná az uniós források jelentős részét.

Ön mit gondol erről?

  • Még nem adottak a feltételek Ukrajna teljes jogú tagságához.
  • Mindenképp támogatni kell Ukrajna teljes jogú tagságát.
Ursula von der Leyen lelkes híve Ukrajna uniós csatlakozásának Forrás: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Ursula von der Leyen november 8-án jelentette be, hogy az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az Európai Unió Tanácsa kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, és javasolja Georgiának a tagjelöltség megadását. A következő lépés az lehet, hogy a tagállamok megszavazzák ennek jóváhagyását decemberi tanácskozásukon. A mostani nemzeti konzultáció tehát arról is szól, hogy Magyarország a decemberi uniós csúcson támogassa-e a csatlakozási tárgyalások megkezdését.

Ennyibe kerülhet Ukrajna integrálása

Ukrajna integrálása az Európai Unióba azt jelentené, hogy hét év alatt mintegy 186 milliárd eurónyi uniós forrás érkezne a kelet-európai országba – számolt be a brüsszeli Politico hírügynökség még októberben. Az adatokat egy, a hírportál birtokába jutott belső feljegyzésből tudták meg. Ez a dokumentum az első hivatalos lenyomata annak, hogy a bővítés milyen következményeket jelentene az EU költségvetésére nézve.

A jövőbeli bővítés azt jelentené, hogy minden tagállamnak „többet kell majd fizetnie és kevesebbet kapnia".

Több olyan ország, amely most több pénzt kap az EU-tól, mint amennyit befizet, nettó befizetővé válna, bár részletes számításokról az elért dokumentum nem rendelkezett.

Lényegében ez azt jelenit, hogy Magyarország is nettó befizető lenne.

Magyarország rosszul járna

Minden bizonnyal az uniós források elosztását – nem sokkal a Brexit okozta pénzügyi káoszt követően – teljesen újra kellene így strukturálni, aminek viszont több tagállam (jelentős részben Közép-Európában) is kárvallottja lehetne, ezért előbb-utóbb ellenállnának – mondta korábban ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász. Ukrajna tavaly februárban nyújtotta be tagság iránti kérelmét, ám tervek szerint még idén megkezdődnek a csatlakozásról szóló tárgyalások Brüsszellel. A szakértő azonban kiemelte, a jelenlegi tagállamokra nem feltétlenül lesz pozitív hatással a posztszovjet ország felvétele. Általános közgazdasági nézet alapján Ukrajna elmaradott országnak számít az Unió tagállamaihoz képest, így elképesztő arányban áramlanának oda kohéziós források – mutatott rá, kiemelve,

Elképesztő összegeket emésztene fel Ukrajna uniós csatlakozása Forrás: AFP/Sergei Supinsky

Katarina Barley, az Európai Parlament (EP) alelnöke is arra mutatott rá, Ukrajna mezőgazdasága olyan nagy, hogy a jelenlegi uniós szabályok értelmében csak Kijev és egy másik tagállam kaphat majd uniós agrártámadásokat. Az aggodalmakat ifj. Lomnici Zoltán is alátámasztotta: kiemelte, egyes számítások szerint az EU hétéves költségvetésének nagyjából 65 százalékát a mezőgazdasági és a szegényebb régióknak szánt fejlesztési források teszik ki, melyek túlnyomó része Ukrajnához kerülne – a visegrádi országok, illetve Bulgária és Románia fejlesztésének rovására.

Az EU-hoz való csatlakozásra azonban minden bizonnyal még éveket kell várni, ifj. Lomnici Zoltán hangsúlyozta, egy hosszú, több szakaszból álló folyamatról van szó. Példaként Horvátországot említette, mely a kérelem beadása után tíz évvel jutott el a csatlakozásig, Ukrajna azonban a háború miatt nehezebb helyzetben van. „A háború sújtotta országban fennálló állapotok mind az emberi jogok, mind a gazdaság terén hagynak kivetnivalót maguk után, az ezzel kapcsolatos uniós kritériumoknak való megfelelés viszont előfeltétele a csatlakozásnak" – magyarázta a szakértő.

Szijjártó Péter: Nem alkalmasak

Ukrajna nem alkalmas az európai uniós tagságra, amíg nem sikerül békét teremteni, az ország belépése nyomán a háború bejönne a közösségbe, amit nyilvánvalóan senki nem akarhat - mondta korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

- szögezte le. Hangsúlyozta: ezzel szemben a magyar kormány nagyon is időszerűnek tartaná a vitát az Európai Unió jövőbeli Ukrajna-politikájáról. Ugye Ukrajnában háború van, ezért azt láthatjuk, hogy sem a médiaszabadság, sem a szólásszabadság nem érvényesül, láthatjuk, hogy a választásokat sem tartják meg. Nyilvánvalóan abszurd lenne, ha ilyen körülmények közepette kellene az Európai Unió intézményeinek vagy tagállamainak állást foglalniuk arról, hogy Ukrajnában a jogállamiság intézményei hogyan működnek - mutatott rá. Szijjártó Péter teljesen egyértelműnek nevezte, hogy amíg nem lesz béke Ukrajnában, addig nem is lesz alkalmas az ország az EU-s tagságra.

UKRAJNÁVAL A HÁBORÚ JÖNNE BE AZ EURÓPAI UNIÓBA, AMIT NYILVÁNVALÓAN NEM AKARUNK, NEM AKARHATUNK

- fogalmazott.

Kiemelte, hogy a bővítésnek pont a béke kiterjesztését kellene szolgálnia, és nem pedig azt, hogy a háború bejöjjön az Európai Unióba. Ezért tehát Ukrajna csatlakozási tárgyalásai tekintetében semmilyen előrelépést jelenleg nem tartunk időszerűnek.

Ukrajnával a háború jönne be az Unióba Forrás: AFP/Sergei Supinsky

A Velencei Bizottság sem elégedett

A Velencei Bizottság a nemrég tartott plenáris ülésén értékelte az ukrán kisebbségi törvény szeptemberben tett módosításait. A testület még júniusban mondta ki, hogy a 2022 decemberében elfogadott jogszabály nincs összhangban az Ukrajnára nézve kötelező nemzetközi kisebbségvédelmi standardokkal, ezért a törvény módosítását javasolta.

Az ukrán parlament ennek megfelelően szeptemberben módosította a kisebbségi törvényt, azonban az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó testülete szerint a jogszabály továbbra sincs összhangban a nemzetközi előírásokkal, amely egyben Ukrajna uniós csatlakozásának is a feltétele lenne.

Mindemellett a VB szerint a törvénymódosítást követően sem történtek olyan intézkedések, amelyek biztosították volna a szólásszabadság és a kisebbségi jogok garantálását.

Ezzel kapcsolatban konkrét intézkedések előírását is indítványozta, hogy a nemzeti kisebbségek a saját nyelvükön is szabadon hozzáférjenek a médiához.

A VB a kisebbségi törvény azon passzusával szemben is kritikát fogalmazott meg, amelynek értelmében a kisebbségek által jelentős mértékben lakott településeken kétnyelvű táblák kinevezésére van lehetőség. A VB szerint ugyanis a homályos megfogalmazás nem határozza meg, hogy mely településeket tekintik hagyományosan a nemzeti kisebbségek által lakottnak, illetve mit kell érteni a lakosság jelentős része alatt.

A magyarok többsége nem kér az ukrán uniós csatlakozásból

Egy friss felmérés szerint a magyarok 62 százalékos többsége nem ért egyet azzal, hogy Ukrajnának csatlakoznia kellene az Európai Unióhoz, s kevesebb mint feleannyian (26 százalék) értenek egyet vele. A kormánypárti szavazók többsége egységes állásponton van, csaknem négyötödük (78 százalék) ellenzi Ukrajna csatlakozását.

Forrás: Origo

Nehéz feladat elé állítja azonban a baloldali pártokat a baloldali szavazók megosztottsága, miután ugyanakkora arányban tartják elfogadhatatlannak (44 százalék) Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz, mint amekkora arányban támogatnák azt (44 százalék). Ráadásul a radikális jobboldali ellenzék, a Mi Hazánk szavazótábora is egyértelmű véleményen van a kérdésben, 81 százalékuk ellenzi az ukránok belépését.

Míg az Unió brüsszeli vezetése egyre sürgeti az ukránok csatlakozási tárgyalását, a magyar kormány nem támogatja azt, amíg a kárpátaljai magyar kisebbség jogai sérülnek.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!