Hatalmas mértékben emelkedett a magyar nők száma a munkaerőpiacon

A Szent István Intézet a nők munkaerőpiaci helyzetében való áttörésről publikált friss tanulmányt nőnap alkalmából, mely közérthető módon, plasztikus ábrákkal mutatja be a magyar női foglalkoztatás helyzetét 1900-tól kezdődően, a 2010 utáni fordulatokra fókuszálva.

A nők munkaerőpiaci részvétele nem elsősorban esélyegyenlőségi kérdés, az ugyanis acsaládok anyagi biztonságának megteremtéséhez elengedhetetlen.

E mondattal kezdődik a Szent István Intézet újonnan megjelent kiadványa, melynek szerzője Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség
Kutatóintézetének munkatársa.

Tíz évvel ezelőtt,

2013. nőnapján jelenthettük be először, hogy csúcson a magyar nőifoglalkoztatás.

Azóta minden évben újabb csúcsot döntöttünk. Az európai viszonylatban is kiemelkedő arányban, évről-évre javuló mutatók a kormányzat munkaalapú és egyszerre a családokat támogató társadalomfilozófiájára építve – a számok tanúsága szerint - nemcsak a nemzetgazdaság számára jelentenek kiszámíthatóságot, elsősorban a társadalombiztosítási rendszer fenntarthatóságával, hanem jelentősen hozzájárulnak a vágyott vagy épp váratlanul „becsúszott" gyermekek megszületéséhez is.

Ott vállalják ugyanis az új életeket, ahol a család anyagi biztonságérzete megfelelő,

ahol nincs nagyobb szegénységi-kockázata a gyermeket vállalóknak, mint a gyermekteleneknek. A 2010 óta javuló tendenciának köszönhetően a tavalyi esztendőben soha nem látott (még a Kádár-rendszer kötelező munkavállalásának időszakát is meghaladó) számban dolgoztak a magyar nők:

2,2 millióan voltak foglalkoztatottak,

ami a hivatásban való személyes kiteljesedés mellett azért is fontos eredmény, mert a munkából élők minél nagyobb száma teremti meg a családok és a nemzet nagy családjának létbiztonságát. Míg 2010 előtt a munkanélküliek számának csökkentésére koncentráltak a kormányok, addig 2010 után a foglalkoztatottság növelése és családok támogatása egyszerre áll a fókuszban.

2010-ben a 20-64 év közötti nők foglalkoztatási rátája 59% volt, amely tavaly 75,3%-ra emelkedett,

ez a növekedés a második legnagyobb (Málta után) az Európai Unióban. A munkanélküliek száma a nők között 2010-ben 207 ezer volt, most 80 ezer, az inaktívak száma is a 627 ezer fővel a valaha volt legalacsonyabb értékünk, 461 ezer fővel csökkent a 20-64 éves női népesség tagjai között.

A nők munkába állását és a gyermekvállalást egyszerre ösztönző intézkedések modellje(az idén már tíz éves GYED extra, a négygyermekes édesanyák és a 30 év alatti gyermeketnevelő nők SZJA mentessége stb.) hatékonyan járultak hozzá a női foglalkoztatottságjavulásához és a születésszám emelkedéshez.

Ez tükröződik vissza abban az adatban is, hogy a 6 év alatti kisgyermeket nevelő édesanyák foglalkoztatási rátája az elmúlt években jelentősen emelkedett, 2021-ra már 73% volt, ami a korábbi, 2010-es sereghajtói pozíciónkat az Európai Unió 9. legjobb mutatójára javította.

A tanulmány itt letölthető: https://szentistvanintezet.hu/tanulmanyaink

Címlapi képünk illusztráció!