Minden Magyarország elleni baloldali rágalmat megsemmisített Ferenc pápa látogatása

Évek óta azzal rágalmazzák a nyugati baloldali sajtótermékekben Magyarországot, hogy az országban tombol az idegengyűlölet, és az emberek nem szolidárisak a nehéz helyzetben levőkkel szemben. Ferenc pápa háromnapos történelmi hazai látogatása azonban az egész világ előtt bebizonyította, hogy a valódi menekültekkel és a nehéz sorsúakkal példásan jár el Magyarország. A Szentatya megerősítette, korábban is jó volt a véleménye a magyarokról, és ez most megerősödött.

Háromnapos történelmi látogatáson vett részt Ferenc pápa Magyarországon. A szentatya apostoli útja világosan bizonyította a nagyvilág előtt, hogy egyrészt hazánk minden zökkenő nélkül képes egy ilyen rendezvényt megtartani, másrészt pedig az egész világ láthatta, hogy azokból a baloldali rágalmakból egyetlen szó sem igaz, amelyeket a különféle hazai és külföldi médiumok a nap huszonnégy órájában szajkóznak Magyarországról. Ezeknek a rágalmaknak az egyik legfontosabb eleme, hogy itthon súlyos retorziók érik a menekülteket, valamint a hazai kisebbségeket, köztük leginkább a cigányságot.

Ferenc pápa személyes részvétele, és az egész világ előtt hallható tanúságtételek szerencsére ezeket a bődületes hazugságokat porrá zúzták.

Ferenc pápa háromnapos történelmi látogatása volt az élő bizonyítéka annak, hogy Magyarország példásan bánik a menekültekkel és a nehéz helyzetben lévőkkel Forrás: MTI/Kovács Tamás

Ferenc pápa köszönete

A katolikus egyház feje látogatásának második napján az Árpád-házi Szent Erzsébet templomban találkozott menekültekkel. Itt többek között

a Szentatya köszönetet mondott az ukrajnai menekültek befogadásáért is, amelyet szavai szerint nemcsak nagylelkűen, de lelkesen is végeztek a magyarok.

– Meghatódva hallgattam Oleg és családja vallomását. Oleg felidézte azt a meleg fogadtatást, amelyben évekkel ezelőtt Magyarországon része volt, amikor szakácsként itt dolgozott.

Ennek az élménynek az emléke arra bátorította, hogy családjával együtt elinduljon, és ide, Budapestre jöjjön, ahol nagylelkű vendégszeretetre talált –

fogalmazott.

Ferenc pápa a menekült házaspár története kapcsán kiemelte:

„A szeretet emléke, amelyben részesültünk, feléleszti a reményt és az élet új útjaira ösztönöz. Az ember még a fájdalomban és a szenvedésben is bátorságra talál a továbblépéshez, ha megkapta a szeretet balzsamát: ez az az erő, amely segít elhinnünk, hogy nincs minden veszve, és lehetséges egy más jövő."

Komoly segítséget kapnak Magyarországon a romák

Szintén az Árpád-házi Szent Erzsébet templomban hangzott el az a tanúságtétel, amelyben a Máriapócson élő roma asszony, Fürtösné Kanalas Brigitta számolt be arról, hogyan segítette őt nehéz helyzetében a görögkatolikus egyház, munkát és otthont biztosítva neki és gyermekeinek.

A szentatya köszönetet mondott Brigitta vallomáséért, akinek rengeteg megpróbáltatásban, kemény munkában volt része, hogy boldoguljon. A pápa előtt felszólaló asszonynak a legdrámaibb pillanatban segítségére sietett az Úr. Ő ugyanakkor – mutatott rá – aligha úgy érkezik, hogy a magasból megoldja a problémáinkat, hanem gyöngédségének ölelésével közeledik együttérzést ébresztve a testvérekben, akik észreveszik a szükséget, és nem maradnak közömbösek.

Brigitta elmondta: az Úr közelségének megtapasztalását a görögkatolikus egyháznak köszönheti, annak a sok embernek, akik mindent megtettek, hogy segítsék, bátorítsák, munkát találjanak neki, támogassák anyagi szükségében és a hit útján.

Ferenc pápa szerint ez az a tanúságtétel, amely a kötelességünk, hogy együttérezzünk mindenki, különösen is azok iránt, akiket szegénység, betegség és fájdalom kínoz.

Olyan egyházra van szükségünk, amely folyékonyan beszéli a tevékeny szeretet nyelvét, azt az egyetemes nyelvet, amelyet mindenki meghall és megért, még azok is, akik nem hisznek – fogalmazott Ferenc pápa.

Az esemény végén spontán módon odament a zenei szolgálatot végző cigányzenekarhoz, és köszönetet mondott nekik. Ők pedig "cserében" ároni áldásban részesítették a szentatyát.

A cigányság magyarországi helyzete azért is fontos, mert azt mutatja, hogy Magyarországon sikerült segíteni a korábban rendkívül nehéz helyzetben lévőkön is, és nincsenek olyan cigánytelepek, mint amilyennel két éve Szlovákiában, Kassán volt kénytelen szembesülni a pápa, ahol egy lakótelepen ötezren (!) élnek élelem, áram és fűtés nélkül.

Ferenc pápa személyesen tapasztalta meg a magyar szolidaritást Fotó: Major Kata - Origo

Elismerés az üldözött keresztények megsegítéséért

Ferenc pápa a magyarországi szolidaritás más kifejeződései mellett is egyértelműen pozitívan nyilatkozott. Miután a szentatya megbeszélést folytatott Novák Katalin köztársasági elnökkel, és Orbán Viktor miniszterelnökkel azt mondta, hogy az Alaptörvénynek az a szakasza, amely kimondja, hogy "valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét", a magyar életszentség történetének folytatására utal. Ferenc pápa ezt követően köszönetet mondott az ország vezetőinek a keresztény értékek által inspirált karitatív és oktatási intézmények támogatásáért, valamint a világban, különösen is a Szíriában és Libanonban élő keresztényeknek nyújtott konkrét segítségért.

Ezzel a katolikus egyház feje is egyértelműen hitet tett amellett, hogy az elmúlt évtizedek egyik legsikeresebb magyar humanitárius programja zajlik a Közel-Keleten.

Ki kell emelni, hogy a magyar kormány és a Vatikán ugyanúgy a békéért küzd, nem véletlen, hogy a pápa éppen budapesti látogatása után hirdetett békemissziót. Ebben megerősítette az Orbán Viktorral folytatott találkozója is.

Úgy vélem, békét csakis a csatornák megnyitásával lehet kötni. Sosem lehet békét elérni elzárkózás útján

- fogalmazott a pápa, teljes mértékben egyetértve a magyar állásponttal.

Porrá zúzott baloldali hazugságok

Ferenc pápa tehát megerősítette, hogy egyetlen olyan baloldali hazugság sem igaz a magyarokról, amit a nyugati propagandagyárak napi szinten állítanak elő. Rómába hazatérve a következőket mondta a katolikus egyház feje: nem változott meg a magyarokról kialakított képe, sőt a mostani látogatás tovább gazdagította azt. Megjegyezte, az általa ismert magyarok,

még az egyszerűbb emberek is, nagy műveltséggel bírtak.

Hozzátette, hogy a magyarok azért beszélnek idegen nyelven, mivel magyarul Magyarországon kívül nem beszélnek, „kivéve a mennyben, hiszen örökkévalóság kell a magyar nyelv megtanulásához".

A magyarokról „nem változott a véleményem, ugyanazt a stílust tapasztaltam, amit korábban is ismertem

- jelentette ki.