Ezért fontos a dollárbaloldal a háborúpárti Bidenéknak

Különösen David Pressman színre lépése óta az amerikai baloldal egyre modortalanabbul avatkozik be Magyarország belügyeibe – mondta az Origónak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász Jason Crow háborúpárti demokrata képviselő magyarországi idejövetele kapcsán. A Századvég tanácsadója felhívta a figyelmet arra, hogy úgy tűnik, összenő, ami összetartozik, hiszen Gyurcsányné szintén a fegyveres konfliktus kezdetétől fogva háború- és szankciópárti álláspontot képvisel. Hozzátette: a cél az, hogy mind a magyar közvéleményt, mind a brüsszeli bürokratákat meggyőzze Ukrajna fegyverekkel és pénzzel való további és adott esetben bőkezű támogatásának fontosságáról, szükségességéről.

Gyurcsánynét berendelte magához David Pressman amerikai nagykövet, és a találkozón ott volt Jason Crow is, a háborúpárti demokrata képviselő. Mi lehetett a találkozó célja, és miért éppen őt hívatták be?

Jason Crow, aki 2018-ban egy tényellenőrző oldal szerint összevissza hazudozott politikai ellenfeléről, a szintén veterán, republikánus Mike Coffmanról, az amerikai Demokrata Párt egyik képviselője a 212-ből a szövetségi törvényhozás alsóházában. Crow az orosz-ukrán háború 2022. február 24-i kitörése óta nyíltan háborúpárti álláspontot képvisel; tavaly április 30-án Volodimir Zelenszkij ukrán elnökhöz utazott Kijevbe, többek között Nancy Pelosi akkori házelnök társaságában. Crow beszámolt róla, hogy a Zelenszkijjel és magas rangú ukrán tisztviselőkkel folytatott egyeztetésük során a téma az volt, hogy

az Egyesült Államok hogyan tudna fejlettebb fegyvereket szállítani és kiképezni az ukrán hadsereget, „amikor a háború a következő szakaszába lép".

Elárulta, hogy Washingtonba való visszatérése után megkezdi a munkát mindezek – egy 33 milliárd dolláros fegyverzeti támogatás – érdekében.

És úgy tűnik, összenő, ami összetartozik, hiszen Gyurcsányné szintén a fegyveres konfliktus kezdetétől fogva, háború- és szankciópárti álláspontot képvisel.

Jason Crow, David Pressman és Gyurcsányné egyeztetés közben Forrás: U.S. Embassy Budapest/Janka Szitas/Janka Szitas

2022. február 25-én ezt írta ki a Facebook-oldalára:

miközben az EU minden vezetője félreérthetetlen szavakkal üzent Moszkvának, hogy a szabad világ nem hagyja büntetlenül ezt a háborús rémtettet, Orbán a háttérben továbbra is mindent elkövet a szankciók enyhítése érdekében.

A találkozó egyik központi témája egyértelműen az orosz-ukrán háború és a fegyverszállítás kérdése lehetett; az amerikai politikus a magyarországi látogatásáról tett bejegyzésében maga is elmondta, hogy Ukrajna támogatása miatt érkezett, az egyeztetés célja pedig formállogikai alapon az lehetett, hogy

Gyurcsányné mind a magyar közvéleményt, mind a brüsszeli bürokratákat meggyőzze Ukrajna fegyverekkel és pénzzel való további és adott esetben bőkezű támogatásának fontosságáról, szükségességéről.

Jason Crow korábban több képviselőtársával levelekben kérte Joe Bidentől, hogy további fegyvereket, lőszereket, rakétákat, tankokat és F–16-os vadászgépeket küldjenek az ukránoknak. A politikus szerint, aki az egyeztetést követően a 444-nek és a Telexnek adott interjút, Vlagyimir Putyint a csatatéren kell rábírni a megadásra, ezzel Crow nyíltan békeellenes álláspontra helyezkedett.

Aztán később kiderült: Donáth Annát is magához rendelte Crow. Mi lehet a céljuk a momentumos politikussal?

A baloldali amerikai képviselő nem végzett félmunkát, a biztonság kedvéért a parlamenti küszöb fölött néhány százalékponttal lebegő másik háborúpárti politikai közösséggel is felvette a kapcsolatot.

Míg a DK a Szocialisták és Demokraták EP-frakciójának a tagja, addig a Momentum az ALDE képviselőcsoportját „erősíti", így

az amerikaiak beavatkozása az európai ügyekbe két pártcsaládon keresztül is történhet.

A Momentum magát fiatalos és a fiatalok körében népszerű pártként szereti beállítani, teljesen más a célközönsége, mint Gyurcsányéknak, így Crow és persze a szintén érintett David Pressman gondolhatják azt, hogy Donáth Anna meghívásával és „háborúpárti szócsőként" való használatával megszólíthatják, sőt galvanizálhatják a magyar fiatalokat, ezzel is nyomást gyakorolva a magyar kormányra, hogy változtassa meg a háborúval kapcsolatos szilárd álláspontját, és a tűzszünet helyett a fegyverküldést támogassa. További adalék, hogy Donáth Anna szintén hitet tett az ukránok felfegyverkezése és a háború folytatása mellett. 2023. február 17-én azt írta a Facebook-oldalán, hogy

Oroszország agresszor, a háborút Putyin indította, és akkor fog véget érni, ha az oroszok kivonulnak Ukrajnából.

Jason Crow és Donáth Anna Forrás: X/Jason Crow

Ahogyan említette: Crow vezetésével több képviselővel együtt Bidennek címzett levelekben kérték fegyverek, lőszerek, rakéták, tankok és F–16-os vadászgépek küldését; ráadásul korábban találkozott az ukrán elnökkel is. Mi húzódik meg a háttérben?

Zelenszkij ukrán elnök két dolgot kér (vagy inkább követel) rendszeresen a Nyugattól: pénzt és fegyvert. Tudjuk, hogy

a nyugati fegyverek, valamint a több milliárd eurós és dolláros támogatások nélkül Ukrajna nem tudná tartani magát az oroszokkal szemben.

Orbán Viktor számtalanszor rámutatott, hogy ezt a háborút az ukránok nem nyerhetik meg Oroszországgal szemben, hiszen Oroszország nagyobb, erősebb, és, nem utolsósorban több mint háromszor annyian lakják, mint Ukrajnát.

A fegyverek, lőszerek, rakéták, tankok és vadászgépek küldése csak elnyújtja a háborút.

Akik az elhúzódó háborúból profitálnak, az Egyesült Államokban a fegyverlobbi és védelmi ipar, ahogy arra Schlomo Ben-Ami volt kül- és biztonsági miniszter már tavaly szeptemberben felhívta a figyelmet, aztán a háborúba és a fegyverkezésbe invesztáló spekulánsok, illetve az európai gazdaság kárára meggazdagodó közel-keleti és arab országok. A háttérben Zelenszkij folyamatosan egyeztet a Biden-adminisztráció Európába küldött politikusaival, illetve egyes brüsszeli bürokratákkal, akik tollba mondják a narratívát az európai országok háborúpárti politikusainak és a Soros György által finanszírozott álcivil szervezeteknek.

Mire számíthatunk a jövőben az amerikai demokratáktól és David Pressmantól?

Először is azt érdemes tisztázni, hogy nem a legdiplomatikusabb hozzáállás, ha egy amerikai képviselő úgy érkezik egy katonai és gazdasági szövetséges NATO-tagállamba, mint egy államcsíny sújtotta afrikai országba, ahol kénye-kedve szerint találkozik az általa preferált hadurakkal. Ez még az Európai Unióban sem szokás, pedig itt aztán Josef Borell tényleg módszeresen jelentékteleníti el a közösségi külpolitikát. Hazánkban sokan úgy vélik, hogy a demokrata kurzusváltás, de

különösen David Pressman színre lépése óta az amerikai baloldal egyre modortalanabbul avatkozik be Magyarország belügyeibe, úgy, hogy már éppen kezdtük megszokni sokévnyi nélkülözés után, hogy milyen egy szövetségeshez és baráthoz méltó külpolitika Donald Trump elnöksége, illetve David Cornstein Nagykövet Úr magyarországi külügyi szolgálata alatt.

Jason Crow, David Pressman és Gyurcsányné. Forrás: U.S. Embassy Budapest/Janka Szitas/Janka Szitas

Mivel nem lehetünk nyugodtak a beavatkozás tekintetében az EP-választást illetően sem, sietve le kívánom szögezni, hogy a választásokba történő intervenciót az EP 2019. október 10-én elfogadott állásfoglalása nemzetközijog-ellenesnek minősítette, egy 2022. március 10-én elfogadott határozatukban pedig megállapították, hogy

a külföldi beavatkozás súlyosan sérti az EU alapját képező egyetemes értékeket és elveket, így az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség, a szolidaritás, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának követelményét, valamint a jogállamiság elvét és a demokráciát.