Megtámadta Brüsszel a kamatstopot: ezért akarják eltörölni

European Commission President Ursula von der Leyen holds a press conference on the EU membership applications by Ukraine, Moldova and Georgia at the European Commission headquarters in Brussels on June 17, 2022. The European Commission will vote on June 17, 2022 on whether to grant Ukraine EU candidate status, but any green light will be subject to conditions and must be unanimously approved by the 27 member states before lengthy accession negotiations can begin. (Photo by Kenzo TRIBOUILLARD / AFP)

Mivel Brüsszel számára sokkal fontosabb a bankok profitja, ezért azt követeli, hogy a kormány szüntesse meg a kamatstopot. Ez az intézkedés egyébként itthon már 350 ezer családon segített. A most induló nemzeti konzultáción nemet lehet mondani a kamatstop eltörlésére is. A konzultáció eredményétől Brüsszel retteg, ezért kezdte támadni a Nemzeti Konzultációt.

Miután pénteken elindult a nemzeti konzultáció – amit országjárás is kísér – Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-oldalán fordult a választókhoz, arra kérve őket, hogy töltsék ki a kérdéseket tartalmazó űrlapot. A miniszterelnök már maga is kézhez kapta a konzultációs íveket, amiket annak rendje és módja szerint ki is tölt és mindenkit ugyanerre buzdít. Mint mondta, a tét nagy, ugyanis a jövő évi Európai Parlamenti választásokig fokozódni fog Magyarországon is a nyomás.

Ugyanis Brüsszel további fegyvereket akar küldeni Ukrajnának, miközben eltörölné a magyar rezsicsökkentést és arra kényszerítené hazánkat, hogy beengedje a migránsokat.

Orbán Viktor szerint azonban Magyarország nem hajlandó úgy táncolni, ahogy Brüsszel fütyül, de ehhez a nemzeti konzultáció által kifejezett széles körű támogatásra is szüksége van a kormánynak.

A mostani nemzeti konzultáció egyik témája a kamatstop jövője is. Még október végén arról írt a Világgazdaság, hogy a kormány hamarosan dönthet a jelenlegi szabályozás szerint december végéig élő kamatstop további sorsáról. Az intézkedés – amely az induló nemzeti konzultációnak is témája – eddig bő háromszázmilliárd forintos kiadástól kímélte meg a kedvezményezetteket.

A kérdés:

Brüsszel el akarja törölni a kamatstopot.

A banki kamatok az elmúlt időszakban nagyot emelkedtek. Ezért a kormány a családok védelme érdekében kamatstopot vezetett be, amely 300 ezer családot és közel 30 ezer vállalkozást véd. Brüsszel az úgynevezett országspecifikus ajánlásokban egyértelművé tette, hogy el akarja törölni ezt az intézkedést.

Ön mit gondol erről?

A – A 2024-es évre is ki kell terjeszteni a kamatstopot.

B – Brüsszelnek igaza van, ki kell vezetni az intézkedést.

Brüsszel számára fontosabbak a bankok, mint az emberek megélhetése

A rezsicsökkentés mellett Brüsszel a kamatstopot is eltörölné. A kamatstopot is több szempontból ellenzi az Európai Bizottság. Brüsszel szerint az intézkedéssel sérül a monetáris transzmisszió, azaz a magasabb kamatok nem áramlanak szét korlátlanul a gazdaságban, másrészt a bankok profitja és hitelnyújtó képessége kisebb lesz - mondta Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője a Demokratának.

A bankok profitját a kamatplafon valóban csökkenti, de még így is magas szinten áll. A hitelnyújtó képességben szintén csak részigazsága van a bizottságnak. Elképzelhető, hogy a bankok később óvatosabban nyújtanak hitelt, ha tudják, hogy azok kondícióit a kormány megváltoztathatja, azonban a kamatplafon az új hitelekre nem vonatkozik, csak a régiekre. Továbbá a bankoknak bőven van forrásuk hitelezni, a hitel/betét arány meglehetősen alacsony. Ugyanez igaz a monetáris transzmisszió esetében: az új hiteleket az új hitelekre vonatkozó kamatokon vesszük fel, nem az számít, hogy a régi hitelek milyen kamattal futnak, így az intézkedés közvetlen hatása a transzmisszióra csekély, csak annyi lehet, hogy így a lakosságnál maradó pénzből kereslet lesz

- magyarázta Regős Gábor.

Brüsszel a bankok oldalán áll, ezért eltörölné a kamatstopot Forrás: Shutterstock/Copyright (c) 2017 GH Studio/Shutterstock. No use without permission./Gh Studio

A kormány októberben a Facebook-oldalán jelentette be, hogy novemberben dönt az intézkedés további sorsát illetően. A kamatstop legutóbbi, májusi meghosszabbításakor ugyanakkor az is elhangzott, hogy – miután a jegybanki irányadó kamat alakulásával együtt mozognak a referenciakamatok is – a kormány a jövőre vonatkozóan azt az elvi döntést hozta, hogy a kamatstopok kivezetésére csak akkor adódik lehetőség, ha a jegybanki irányadó kamat egyszámjegyű lesz. Mindezek alapján adott az elvi lehetősége annak, hogy novemberben az újabb hosszabbítás mellett dönt a kormány, hiszen az elemzők várakozásai szerint valamikor a jövő év elejére eshet 10 százalék alá a magyar irányadó ráta.

Százezreknek maradt alacsonyabb a törlesztője

A kamatstop további sorsáról szóló döntést a lakossági és kkv-hiteladósok igen jelentős része kitüntetett figyelemmel kíséri majd: a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) korábbi tájékoztatása szerint a lakossági kamatstop 2023 májusáig már mintegy 350 ezer családot védett meg a magas kamatokkal szemben, az ügyfelek – mintegy 300 ezer család – kamatstoppal védett hitelállománya meghaladja az 1360 milliárd forintot.

A kamatstop 2022-ben 80 milliárd forinttal, 2023 első felében pedig további 60 milliárddal segíti a családokat, azaz összesen 140 milliárd forintnyi kamatfelárat vesz le a háztartások válláról

- tették hozzá. A korábban tervezett, júniusi kivezetésnek pedig igen fájdalmas következményei lettek volna: a lakossági ügyfeleknél a kamatstop kivezetésével az éven belül átárazódó hiteleknél átlagosan 60 százalékkal, a kiterjesztett, legfeljebb ötéves kamatperiódusban fixált jelzáloghiteleknél pedig mintegy negyedével (24 százalékkal) emelkedne átlagosan a törlesztőrészlet.

A kkv-kra kiterjesztett kamatstop intézménye a kormány számításai szerint a bevezetéskor 60 ezer vállalkozást érintett, májusban pedig 28,5 ezer vállalkozás közel 1000 milliárd forintnyi hitelállománya esett az intézkedés hatálya alá. A cégek 2022 novemberétől kezdődően 2023 június végéig mintegy 80-85 milliárd forintot takaríthatnak meg.

A minisztérium szerint a kamatstop meghosszabbítása 2023 második félévében a lakosságnál további 60 milliárd forintnyi, a vállalkozásoknak pedig 40-45 milliárd forintnyi további megtakarítást eredményezhet, ennyivel kell ugyanis kevesebb törlesztési terhet fizetniük az intézkedés nyomán.

Így összességében már a kormány közel 330 milliárd forinttal támogatja a családokat és a hazai kkv-kat

- hívta fel a figyelmet a GFM.

350 ezer családot védett meg eddig a kamatstop Forrás: Shutterstock/Copyright (c) 2021 Inside Creative House/Shutterstock. No use without permission./Inside Creative House

Nagy szelet a teljes portfólióban

A közel ezermilliárdnyi kis- és középvállalkozói hitel és a bő 1300 milliárd forintnyi lakossági jelzálogkölcsön pedig egyáltalán nem elhanyagolható szeletét adja a teljes portfóliónak. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a második negyedévben a kkv-szektor teljes hitelállománya 7157,3 milliárd forintot ért el, amelynek így nagyjából a hetedét érintette a kormányzati intézkedés. (A kkv-hiteleken belül a középvállalkozói kölcsönöké a legnagyobb, 35,7 százalékos szelet, miközben ezek a cégek az összes élő szerződés számának nem egészen 17 százalékát adják.) A lakossági oldalon is igen tetemes a kamatstop által érintett jelzáloghitelek részesedése: a lakáshitelek teljes állománya 4932,6 milliárd, a szabad felhasználású jelzáloghiteleké pedig 751,4 milliárd forintot ért el június végén.

A kamatstop kronológiája

• 2021. december 24. – a 782/2021. (XII.24.) kormányrendelettel a kormány döntött a lakossági jelzáloghitelek kamatának rögzítéséről.
• 2022. június 17. – a 215/2022. (VI. 17.) kormányrendelettel változatlan feltételekkel meghosszabbították a kamatstopot 2022. december 31-ig.
• 2022. október 14. – a 390/2022. (X. 14.) kormányrendelettel újra meghosszabbították a kamatstopot 2023. június 30-ig, és 2022. november 1-jétől kiterjesztették a legfeljebb 5 éves kamatperiódusú, rögzített hitelkamatú, nem kamattámogatott jelzáloghitelekre is.
• 2023. május 12. – a 175/2023. (V. 12.) kormányrendelet változatlan feltételekkel meghosszabbította a kamatstopot 2023. december 31-ig.