Áder János: Az az ambíciónk, hogy minden második évben egy fenntarthatósági expót rendezzünk

ÁDER János
Szentendre, 2018. április 24. Áder János köztársasági elnök előadást tart a klímaváltozásról a Szentendrei Református Gimnáziumban 2018. április 24-én. Mellette Szentgyörgyi Boglárka, az iskola tanulója. MTI Fotó: Bruzák Noémi
Vágólapra másolva!
Az az ambíciónk, hogy minden második évben egy fenntarthatósági expót rendezzünk - mondta Áder János volt köztársasági elnök a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában, ahol a politikában korábban betöltött szerepeiről is beszélt.
Vágólapra másolva!

Áder Jánost, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökét azzal kapcsolatban hívták a műsorba, hogy a héten neki ítélték a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, valamint a Mol-csoport idei Petőfi-díját.

A volt köztársasági elnök elmondta: a kétévenkénti expót az alapítvánnyal azért tartják fontosnak, hogy

az emberek ne csak a problémákról beszéljenek, hanem megkeressék azokra a megoldásokat, mert "vannak zseniális magyar innovációk".

Sok olyan program, javaslat, ötlet van, melyet az alapítvánnyal fölkarolnak, és reméli, hogy némelyikből majd világraszóló találmány vagy innováció lesz - tette hozzá.

Felidézte, már európai parlamenti képviselőként érdeklődött a környezetvédelem iránt, és olyan kezdeményezésekben is részt vehetett, ahol uniós jogszabályok születtek. Elmondta, Tőkés László EP-képviselővel közösen volt egy határozati javaslatuk, - melyet az Európai Parlament kilencven százalékos többséggel fogadott el -, mely arról szólt, hogy a cianidos bányászati technológiát tiltsák be egész Európában.

Áder János elmondta, amikor megkezdte a köztársasági elnöki munkát, úgy látta, nincs olyan "tekintélyes képviselője" a politikai szférában a környezetvédelemnek, akinek a szavára odafigyelnek és a témát folyamatosan napirenden tartja. Úgy gondolta,

nagy hiányossága a magyar politikai életnek, hogy nem foglalkozunk a jövőnket, a gyermekeink jövőjét alapvetően érintő kérdésekkel.

Hozzátette, a három alapvető erőforrás - levegő, termőföld és víz - mindegyikét kivétel nélkül úgy használjuk, hogy nemcsak nem vagyunk kellően gondosak, hanem "teleszemeteljük". Szennyezzük a levegőt, a vizeket és a termőföldjeinket, és ezáltal saját életfeltételeinket nehezítjük meg - hangsúlyozta.

Áder János volt köztársasági elnök a klímaváltozásról tartott előadást a Szentendrei Református Gimnáziumban 2018. április 24-én Forrás: MTI/Bruzák Noémi

Áder János kiemelte, ha van rá mód és lehetőség ezen változtatni kell, és ma már úgy látja, hogy a technológia mellett a politikai szándék is megvan és a pénzügyi feltételeket is meg lehet teremteni. A klímaváltozás tekintetében nincs más teendő, mint alkalmazkodni, emellett fel kell ajánlani az alkalmazkodás különböző lehetőségeit az embereknek, mert az egyre romló környezeti feltételek nem fognak egyik pillanatról a másikra megváltozni - mondta.

A környezetvédelmi munka már köztársasági elnöki terminusának nagy részét is kitöltötte, és a Kék Bolygó Alapítvány megalapítása után ki tudta bővíteni ezt a tevékenységi kört és ki tudta teljesíteni a munkát - mondta.

Ellenzéki Kerekasztal, rendszerváltozás, történelmi pillanatok

A volt államfő az interjúban beszélt kampányfőnöki és parlamenti képviselői pozícióiról is, az Országgyűlés első időszakát, valamint az azt megelőző Ellenzéki Kerekasztalt pedig "jogi honfoglalásnak" nevezte. Megjegyezte, át kellett alakítani a jogszabályokat, új intézményeket kellett teremteni, a szocialista tervgazdaságból piacgazdaságra kellett átállni és ennek jogszabályi környezetét megteremteni "hihetetlen munka" volt.

Hozzátette, módosításokkal, de lényegében a mai napig a magyar polgároknak, állampolgároknak és gazdálkodóknak az ott lefektetett elvek szerinti jogi keretek adják meg a mozgásteret és a lehetőséget arra, hogy vállalkozzanak, családot alapítsanak, részt vegyenek a választásokon vagy politikai szervezetet hozzanak létre.

Áder János úgy fogalmazott, bár végrehajtó hatalom nincs a mindenkori köztársasági elnök kezében, "azért tud érdemi munkát végezni". Szerbiával, a szerb köztársasági elnökkel például olyan megállapodást kötött, "hogy emlékezzünk meg a második világháború során ártatlanul meggyilkolt magyarokról", akiket jeltelen sírba temettek el és nagy részük földi maradványai a mai napig nem kerültek elő.

Hozzátette, egy ideig erről beszélni sem lehetett Szerbiában, de később elfogadták, hogy módosítani kell azt a jogszabályt, mely kimondta a magyarok kollektív bűnösségét.

Ezt a megállapodást a volt államfő fontos történelmi pillanatnak nevezte.

Az interjúban Áder János beszélt a rendszerváltozást megelőző időszakról is. Elmondta, 1988 és 1990 között a Fidesz megalakítása után és az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásai alatt biztosan tudták, hogy demokratikus többpártrendszert, piacgazdaságot és egy független országot akarnak, ahonnan elmennek a szovjet csapatok, majd csatlakozni akarnak az Európai Unióhoz és a NATO-hoz.

Hozzátette, az Ellenzéki Kerekasztal minden tagja ezt akarta, és hogy ebben a célban milyen munka jut a Fideszre, "egy nagyon nagy kihívás" volt, hiszen - mint mondta - "csodaszámba ment", hogy a fiatal szervezet bekerült a parlamentbe.

Áder János úgy fogalmazott, ahogy a párt tagjaival haladtak előre, nem tértek le a politikai pályáról, azt élethivatásnak választották. A feladatok lényegében hozták a különböző pozíciókat, lehetőségeket és "nem kis mértékben egyébként azt a felelősséget, ami ezekkel a tisztségekkel együtt jár" - mondta.