Nagy Márton: Az infláció letörését a kormány végezte el

Az, hogy az infláció 4-5 százalékon vagy 3-4 százalékon áll, gazdaságpolitikai szempontból kevésbé releváns, mert a növekedés helyreállításának évében egyensúlyt kell találni – mondta a Világgazdaság kérdésére Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy sajtóeseményen. Szerinte a fogyasztás olyan mélyen van, hogy nem kell attól tartani, hogy a belső kereslet helyreállásával az infláció újra növekedne.

Nem kérek elismerést, csak az emlékezet legyen rendben: az infláció letörését a kormány végezte el – ezt mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Világgazdaságnak a tárca által szervezett sajtóeseményen. A minisztert a lap a januári inflációs adatról kérdezte, miután kiderült, közel három év után ismét a jegybank toleranciasávjába került a fogyasztói árindex. 

Nagy Márton szerint az infláció amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is ment, emiatt úgy látja, bebizonyosodott, amit ő maga is korábban állított, hogy ez az infláció csak kínálati oldali lehet, nem keresleti.

Energia, árfolyam és az árprofit – mondta a tárcavezető az inflációban szerepet játszó tényezőkről. 

Szerinte a kormány oldotta meg a kérdést, többek között azáltal, hogy belenyúlt számtalan szerződésbe, elindították a kötelező árfigyelő adatbázist, ezek pedig az árprofit letörését eredményezték.

A miniszter szerint az, hogy az infláció 4-5 százalékon vagy 3-4 százalékon áll, gazdaságpolitikai szempontból kevésbé releváns, mert a növekedés helyreállításának évében egyensúlyt kell találni. Szerinte ebben az egyensúlyi térben kell mozogni.

Nagy elmondta, hogy a kiskereskedelmi forgalom tavaly év végi adatai alapján azt látja, hogy a fogyasztás kezd helyreállni, ami szerinte egy nagyon pozitív jelenség, mert a költségvetésben az áfabevételeket ez tudja stabilizálni. 

 

Javult a tőkealapok hatékonysága

Nagy Márton elmondta azt is, hogy jelentősen javult a hazai tőkealapok kihasználtsága, a korábbi 49 százalékról 67 százalékra egy év alatt. A tárcavezető szerint erre a példátlan mértékű növekedésre szükség is volt a recesszió enyhítése miatt. Emlékeztetett, hogy tavaly január elsejével jött létre a Nemzeti Tőkeholding, amivel a tőkealapok terén két nagy lépés történt az elmúlt egy évben:

• Egyrészt egy intézményi átalakítást hajtottak végre, amelynek keretében létrejött a Nemzeti Tőkeholding, amely átfogja a tőkealapok működését, a tőkealapok egy központosított rendszerben születtek újjá. 
• Másrészt növelték a tőkelapok aktivitását, illetve a passzív vagy „zombialapokat”, amelyek semmilyen aktivitást nem mutattak, felszámolták, az ilyen típusú alapoknak nincs kegyelem – tette hozzá. Emellett a meglévő alapok aktivitását növelték, megnézték az összes alapot, és olyan kritériumrendszert állítottak fel, amely sokkal hatékonyabban működik. Ebbe a folyamatba illeszkedett a Baross Gábor tőkeprogram, amely 600 milliárd forint forrással jött létre.

Az alapokból összesen 415 milliárd forint került a gazdaságba, 164 milliárd a Baross Gábor-tőkeprogramból.

A Baross Gábor program 600 milliárdjából 150 milliárd az ingatlanapokba érkezett, 450 milliárdot még nem használtak fel. Ezt két részre osztják, az egyik ilyen a Zöldalapok tőkeprogram, amelyet 200 milliárd forint keretösszeggel állítottak fel, a másik részt a további új alapok és ráemelések képezik 300 milliárd forinttal.  Többek között idetartoznak a közép-ázsiai régiót célzó magyar vállalkozások kifektetéséhez kapcsolódó magántőkealapok.