Kévés György építészt a Kulturális és Innovációs Minisztérium saját halottjának tekinti

Meghalt Kévés György építész.
Meghalt Kévés György építész.
Fotó: Magyar Művészeti Akadémia
Vágólapra másolva!
Életének 89. évében meghalt Kévés György Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a nemzet művésze.
Vágólapra másolva!

Ahogy arról az Origo is beszámolt, meghalt Kévés György építész. Kévés György 1935-ben született Ősiben. A Budapesti Műszaki Egyetem építész karán szerzett diplomát 1959-ben. 1959 és 1961 között az AGROTERV-ben és az ÉLTERV-ben dolgozott, majd 1983-ig az Ipari Épülettervező Vállalat tervezője volt. 1983-ban alapította meg és 1985-ig igazgatta a „Stúdió R" építészeti tervezőirodát. 1987 és 1992 között a KÁVA építésziroda, majd 1992-től a Kévés és Építésztársai Rt. igazgatója volt. 

1999-ben létrehozta a Kévés Stúdió Galériát.

Legjelentősebb építészeti munkái

Jelentősebb építészeti munkái közé tartozik a székesfehérvári KÖFÉM bejárati épületcsoport és irodalaboratórium (1963), a budapesti Ganz Villamossági – Kohó és Gépipari Minisztérium (1966), az Orczy Városközpont tíz épülete és városrendezési építészeti terve, generál kivitelezése, finanszírozása (1998–2007), a budapesti Meredek utcai teraszházak épületei (1966), valamint az Új Gazdasági Mechanizmus épületei: az esztergomi étterem és kultúrház, a győri Acél Öntöde (mindkettő 1969-ből).

Kévés György 1963 és 1976 között volt a Budapesti Műszaki Egyetem meghívott oktatója, majd 1974 és 1984 között a MÉSZ mesteriskoláján adta át tudását, több alkalommal tanított a St. Louis-i Washington Egyetemen vendégelőadóként. 

Tagja volt a Magyar Építőművészek Szövetségének és a Magyar Építész Kamarának, majd 2015-ben ezekből az építész szervezetekből kilépett, és megalapította az Építészek, Mérnökök, Képzőművészek Egyesületét, az ÉMKE-t.

Munkásságát a hauszmanni ihletésű vállalkozói szemlélet hatotta át, ezáltal vált egész életében különutassá és egyedivé. Személyes presztízsét, közéleti tevékenységét, hazai és nemzetközi elismertségét egyaránt a magyar építőművészet szolgálatába állította.

Kévés György munkásságát többször elismerték: Ybl Miklós-díj (1973), Prima díj (2007), Kossuth-díj (2007), Magyar Művészetért Díj (2008), Nemzet Művésze (2022). 2023-tól a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium Kévés György Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építészt, a nemzet művészét saját halottjának tekinti.