Szijjártó Péter: Több évtizedes kényszerszünet után újjáéled az üveggyapotgyártás Magyarországon - videó

Több évtizedes kényszerszünet után, magyar-lengyel összefogás eredményeként indulhat most újra az üveggyapotgyártás Magyarországon, aminek fontos szerepe lesz az épületek energiahatékonyságának javítása terén is - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Szerencsen.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a magyar Masterplast és a lengyel Selena beruházásának bokrétaavató ünnepségén arról számolt be, hogy a két építőanyagipari vállalat csaknem húszmilliárd forint értékben új üzemcsarnokot épít, ahol üveggyapotot fognak gyártani, részben a külpiacokra. 

Ehhez a kormány 5,6 milliárd forintnyi támogatást nyújt, így segítve száz új munkahely létrehozását.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Szerencsen.
Fotó: Facebook / Szijjártó Péter

Beszédében kifejtette, hogy ez a beruházás azonban nemcsak számokról és munkahelyekről szól, több ennél, érzelmileg is sokat jelent, ugyanis már régóta folyik a munka a magyarországi üveggyapotgyártás újraindítása érdekében, ami most magyar-lengyel összefogás eredményeként valósulhat meg egy több évtizedes kényszerszünet után.

Leszögezte, hogy hazánk az elmúlt években kivételesen sikeres volt a felelősségteljes növekedés terén, és a kormánynak fontos célkitűzése a gazdaság körforgásossá tétele, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag a környezet szennyezése nélkül működhessen a magyar gazdaság.

Szerencs.
Fotó:  Facebook/Szijjártó Péter 

Szavai szerint ebből a szempontból is fontos a szerencsi beruházás, mivel a gyár egyik fő alapanyaga a hulladéküveg lesz, amelynek újrahasznosításával zajlik majd a termelés, ráadásul az energiaszükséglet egy részét napenergiával fogják biztosítani. Kiemelte, hogy az európai uniós szabályok értelmében javítani kell az épületek energiahatékonyságát, ami Magyarországon évente kétmilliárd köbméternyi földgáz megspórolásával járna.

Ha melléteszem a Paks II. beruházást, amely hárommilliárd köbméternyi földgáz felhasználásától tud megszabadítani minket, akkor mindjárt ott vagyunk, hogy az épületenergia-hatékonyság javítása és a paksi beruházás sikere esetén a földgázimport mintegy 60 százalékától máris meg tudtunk szabadulni 

- tudatta.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Szerencsen.
Fotó:  Facebook/Szijjártó Péter 

Közölte, hogy hazánkban évi nagyjából 100-130 ezer épület alapvető felújítására, hőszigetelésére lesz szükség az EU-s környezetvédelmi célok teljesítéséhez, ezért az ehhez szükséges nemzeti akcióterv készítése már folyamatban is van.

Szijjártó Péter kitért arra is, hogy a kormány egyik lényeges célkitűzése az, hogy a magyar építőipari és építőanyagipari cégeket a lehető legversenyképesebb helyzetbe hozza.

Rámutatott, hogy ma körülbelül 400 ezer ember dolgozik ezen szektorokban, amelyek termelési értéke 7500 milliárd forintot ért el tavaly.

A háború és az annak nyomán előállt világgazdasági és európai gazdasági nehézségek miatt a magyar építőipar növekedése sajnos megszakadt, viszont az idei esztendő első negyedévében újra növekedést, egy 2,5 százalékos növekedést tudtunk feljegyezni

- mondta.

Hangsúlyozta, hogy tavaly megdőlt a Lengyelországba irányuló magyar export rekordja, s ezáltal az ország hazánk harmadik legfontosabb kereskedelmi partnerévé vált, és ez világosan mutatja az utat a politikai kapcsolatrendszer számára, hogy van előre is, nem csak hátra.

Nekünk a magyar-lengyel együttműködés mindig is több volt külpolitikai kérdésnél, mindig is érzelmi kérdés volt a számunkra. Ugyanis amikor Magyarország és Lengyelország, a magyar és a lengyel nemzet együttműködéséről beszélünk, akkor nem barátságról, stratégiai partnerségről, hanem testvériségről beszélünk. Lehetnek bármilyen epizódok, jöhetnek bármilyen epizodisták, történelmi távlatban ez mégiscsak egy testvériség marad

- fogalmazott.
 

A miniszter érintette az utóbbi évek válságait is, amelyek alapvetően forgatták fel az addigi status quót, azonban - mint megjegyezte - Magyarország a nehézségek ellenére is minden idők legsikeresebb évét tudhatja maga mögött a beruházások szempontjából.

Ez azt jelenti, hogy még ezekben a legnehezebb, válságokkal leginkább terhelt években sem fordultak el a vállalatok, a nemzetközi beruházók Magyarországtól, és azt hiszem, hogy érthetjük ezt úgy is, hogy a világgazdaság szereplői a legnehezebb körülmények között még inkább értékelik a magyarországi stabilitást, a gazdasági és fizikai biztonságot

- összegzett.

Kapcsolódó cikkek: