A magyar csapat eredményei:
Aranyérem
0
Ezüstérem
0
Bronzérem
0

Magyarország „energiaszíve”

Vágólapra másolva!
Az idén várossá nyilvánításának negyvenötödik évfordulóját ünneplő Paks, az „atomváros” az itt üzemelő atomerőmű révén kiemelt szerepet játszik hazánk energiaellátásában, ugyanis a Paksi Atomerőmű a hazai villamos energia csaknem felét termeli meg. A négy orosz VVER-440 típusú blokk biztosítja a klímabarát villamos energia, a hazai olcsó áram döntő részét és az ellátásbiztonságot. Magyarország és a város jövője szempontjából is létkérdés, hogy mielőbb felépüljön a Paks II. Atomerőmű és a megvalósuljon a Paksi Atomerőmű további üzemidő-hosszabbítása.
Vágólapra másolva!
PaksII,Paks II
Hazánk „energiaszíve”

Paks jelene

Magyarországon az atomerőműben termelt klímabarát villamos energia nélkülözhetetlen az ország biztonságos energiaellátása szempontjából. 

Tavaly – immár sokadszorra – a hazai villamosenergia-termelés első számú pillére volt a Paksi Atomerőmű, hiszen éves szinten 15,92 TWh villamos energiát termelt, ami 48,8 százalékos termelési részaránynak felel meg. A bruttó villamosenergia-felhasználás tekintetében pedig 2016 óta a legmagasabb értéket, 36,4 százalékot jelenti. A Paksi Atomerőmű egész évre vonatkozó átlagteljesítménye 1813 MW-ra adódott, ami 90 százalékos teljesítménykihasználtsági tényezőnek felel meg. A hivatalos adatok szerint tavaly a négy paksi blokk termelte villamos energia egységköltsége csak 13 Ft/kWh volt, ami jól példázza az atomenergia versenyképességét. Mindeközben a kötelező átvételi rendszer keretében a nap- és szélerőművek átvételi átlagárai 45-54 Ft/kWh között mozognak, ráadásul nagyarányú fejlesztésük miatt rendszerszintű beruházásokra van szükség. 

Kétségtelen tény, hogy nagy mennyiségben, üzembiztosan, az időjárási viszonyoktól függetlenül, télen-nyáron, éjjel-nappal versenyképes áron és szén-dioxid-kibocsátástól mentesen csak és kizárólag atomerőművekben lehet villamos energiát termelni. A Paksi Atomerőmű stratégiai jelentőségét jelzi a meglévő paksi blokkok már meghosszabbított, 2037-ig tartó üzemideje, amely a jelenlegi tervek szerint akár további 20 évvel is meghosszabbodhat. 

Az atomerőműben 2023 végéig megtermelt mintegy 560 TWh villamos energia klímavédelmi szempontból azt jelenti, hogy ha ezt a hatalmas mennyiségű villamos energiát például szénerőművekben kellett volna megtermelni, akkor mintegy 450 millió tonna többlet-szén-dioxid került volna a légkörbe, azaz az atomerőmű működése ennyi szén-dioxid-kibocsátást takarított meg. 

Mindezek alapján egyértelmű, hogy Magyarország számára az atomerőmű által termelt villamos energia klímavédelmi, ellátás- és nemzetbiztonsági, valamint gazdaságossági szempontból is kulcsfontosságú.

Létszükséglet a Paks II. Atomerőmű megépítése

Magyarország már most is nagy kihívásokkal szembesül, amelyek a jövőben súlyosbodhatnak. 2023-ban a hazai éves fogyasztásból az import részaránya ellátás- és nemzetbiztonsági szempontból továbbra is kockázatosan magas, 25,4 százalékos volt, decemberben ez a szám havi szinten már a 41 százalékot is meghaladta. Ha az idei évet nézzük, akkor még sokkolóbb adatokkal találkozhatunk. Idén az eddigi importcsúcs március 25-én este fél nyolc körül (15 perces érték) mintegy 3500 MW-ra adódott, miközben a hazai ipari méretű naperőművek mintegy 3400 MW kapacitásából 0, azaz nulla megawatt állt rendelkezésre (a háztartási méretű naperőművek esetén is hasonló volt a helyzet), a szélerőművek 325 MW teljesítményéből mindössze 10 MW volt elérhető. 

Fotó: Hárfás Zsolt

Ez is azt mutatja, hogy nap- és szélerőművek önmagukban nem képesek ellátásbiztonságot garantálni, hiszen termelésük a napszaktól, az időjárástól és az adott évszaktól függően változik, miközben az emberek és az ipar megnövekedett igényét akkor is ki kell tudni elégíteni, amikor nem süt a nap és/vagy nem fúj eléggé a szél. De már az is nagyon elgondolkodtató adat, hogy idén januártól május végéig 2625 olyan negyedórás időszak volt hazánkban, amikor az import értéke meghaladta a majdani Paks II. Atomerőmű beépített 2400 MW kapacitását…

Az e-mobilitás és a hőszivattyús rendszerek, illetve az elektromos fűtési rendszerek elterjedésével a villamosenergia-igények jelentősen növekedni fognak, amelyeket folyamatosan ki kell tudni majd elégíteni. A jövőben Európában az igények növekedése és az egyes erőművek leállása azt fogja eredményezni, hogy az importlehetőségek beszűkülhetnek/megszűnhetnek. Ezért olyan egészséges energiamix elérése a cél, amelynek révén folyamatosan garantálni lehet az ellátásbiztonságot. 

Ennek két alapvető pillére van. Egyrészt az időjárásfüggő megújulók közül döntően a hazai naperőművek további fejlesztése. Jelenleg már több mint 6200 MW-nyi ipari és háztartási méretű naperőmű van hazákban, ez pedig a következő években tovább fog növekedni. Ugyanakkor a naperőművek folyamatos fejlesztése rendszerszinten egyre több problémát okoz, ezért szükséges a hálózatfejlesztés és a tárolói kapacitások növelése. Mindez hatalmas pénzügyi befektetést igényel és egy bizonyos szint után még kritikusabb műszaki és gazdaság kérdéseket vet fel. Az országot ugyanis nem lehet telezsúfolni távvezetékekkel, nap- és szélerőművekkel. Arról nem is beszélve, hogy a nap- és szélerőművek átlagos üzemideje csak 20-25 év. 

Fotó: Hárfás Zsolt

Mindezzel szemben a Paks II. Atomerőmű két orosz VVER-1200 típusú egység garantált üzemideje 60 év lesz (ez további 20 évvel meghosszabbítható), azaz a 2030-as évek elején üzembe álló két VVER-1200 típusú blokk legalább 2090-ig, de inkább a következő évszázad elejéig üzemelhet. 

Emellett természetesen stratégiai fontosságú a Paksi Atomerőmű újabb üzemidő-hosszabbítása is, ami az jelenti, hogy a paksi blokkok 2032-37 helyett a legjobb esetben 2052-57-ig állhatnak majd a villamosenergia-termelés szolgálatában. Mindez azt jelenti, hogy a 2030-as évek elejétől mintegy 20 éven keresztül több mint 4400 MW éjjel-nappal rendelkezésre álló atomerőművi kapacitás lesz a rendszerben. Emellett továbbra is kritikus szerepe lesz a gázerőműveknek és azok fejlesztésének is. Mindezek mellett szükség lesz újabb atomerőművi egység vagy egységek megépítésére egy új telephelyen, amelyek perspektivikusan kis moduláris blokkok (SMR) is lehetnek. Ezekkel a fejlesztésekkel valósan csökkenteni lehet az import-kitettségünket és a gázfüggőségünket is. 

Az orosz VVER típus

Az atomenergetikai iparban a nukleáris biztonság elsőbbséget élvez bármilyen szakmai vagy politikai természetű szempont előtt, ez a feltétele az atomenergia széles körű társadalmi elfogadottságának is. Magyarország az új paksi blokktípus kiválasztása során is ezt tartotta elsőrendű követelménynek: a megépülő két új blokknak meg kell felelnie a fukusimai atomerőmű-balesetet követően foganatosított szigorú nemzetközi és hazai biztonsági követelményeknek, valamint lehetőség szerint rendelkezniük kell a jelenlegi követelményeken túlmutató biztonsági megoldásokkal és tartalékokkal. Mindezen feltételeknek csak a 3+ generációs, VVER-1200 blokktípus felel meg. 

Oroszország – a nyugati gyártóktól eltérően – kizárólag olyan nukleáris technológiát exportál más országba, amelyet már otthon kipróbált és biztonságos működése szavatolható. Éppen ezért az orosz atomenergetikai iparban hosszú évtizedek óta folyamatos az innováció és a fejlesztés, ugyanis a versenytársaiktól eltérően a Roszatom és vállalatai időt, pénzt és energiát nem kímélve soha nem álltak le az atomerőművek építésével és a fejlesztésekkel. Ezért is nevezik a VVER típusú nyomottvizes orosz egységeket úgynevezett evolúciós blokkoknak, hiszen a legújabbakat a korábbiak működtetése nyomán összegyűlt tapasztalatok alapján, a biztonság folyamatos növelését tartva szem előtt, fejlesztették tovább. 

A VVER típusú reaktorcsalád az építési és üzemeltetési tapasztalatokon alapuló, folyamatosan továbbfejlesztett reaktortípus. A VVER típusú egységekkel a mai napig megszerzett üzemeltetési tapasztalat közel 2300 reaktorév.

Biztonság, üzemelő egységek

A Paks II. projekt keretében épülő VVER-1200-as nyomottvizes típus is ilyen evolúciós blokktípus, amelyet nem véletlenül ismert el a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség a világ első olyan atomerőművi blokkjaként, amely teljes mértékben megfelel a 3+ generációs egységekkel szemben támasztott legszigorúbb nukleáris biztonsági követelményeknek. Az Európai Bizottság is pozitívan értékelte az orosz VVER-1200 típust a biztonság szempontjából. Az Országos Atomenergia Hivatal által kiadott létesítési engedély is igazolja, hogy a Paks II. projekt a legszigorúbb hazai előírásoknak eleget téve, a nemzetközi előírásokkal összhangban valósul meg.

Lélegzetelállító videó Banglades első atomerőművének építéséről. A projekt keretében két, orosz VVER-1200 típusú egység épül.

Lényeges szempont, hogy a Pakson is megépítendő két új, VVER-1200 típusú blokk már nem prototípus, nem egy kísérleti technológia, hanem működő, bizonyított technológia/ konstrukció. Jelenleg már 6 ilyen termel kereskedelmi üzemben, 4 Oroszországban, illetve 2 Fehéroroszországban, miközben 17 a megvalósulás különböző szakaszában van Törökországban, Bangladesben, Egyiptomban, Kínában, Magyarországon és Oroszországban, azaz sorozatban épülnek az újabb és újabb VVER típusú egységek, amelyekből már több, mint tucatnyi termelni fog, mire a 2030-as évek elején üzembe áll a Paks II. Atomerőmű. 

Ma a világ vezető atomerőmű-építő cége a Paks II. Atomerőmű fővállalkozója, az orosz Roszatom, hiszen jelenleg is 10 országban 33 új atomerőművi blokk építésére van szerződése. Ezek a projektek a megvalósítás különböző szakaszaiban vannak. A két új paksi blokk építője 2006-2023 között összesen 20 új atomerőművi egységet adott át, köztük a világ első, valójában SMR technológiára épülő úszó atomerőművét is. 

A Paks II. projekt látványos szakaszába ért 

Jelenleg a Paks II. Atomerőmű beruházási területén nagyon látványos munkák zajlanak. Elkészült a résfal, amely 2,7 kilométer hosszan veszi körül a két új VVER-1200 típusú egység majdani munkagödrét. A fal 1 méter vastag és 32 méter mély. Jelenleg a talajszilárdítási munkák zajlanak, amelynek alapvető célja az, hogy a szilárdított talajra épülő épületek és építmények megkövetelt állékonysága és földrengésállósága biztosított legyen.  

A Paks II. Atomerőmű beruházási területén jelenleg is nagyon látványos munkák vannak folyamatban, kattintson a videóért.

Mindeközben Oroszországban elkészült a Paks II. projekt számára az első zónaolvadék-csapda. A csúcstechnológiás berendezés össztömege 732,7 tonna, teljes magassága 15,24 méter, a legnagyobb átmérője 11 méter. E berendezés már nyáron megérkezhet a paksi telephelyre. Történelmi eseményként idén április végén a Roszatom Szentpétervár melletti, kolpinói üzemében megkezdődött a Paks II. 5. blokk VVER-1200 típusú reaktortartályának gyártása. A tervek szerint az idei év végéig megtörténik az első adag beton beöntése az alaptestbe.

Paks II. projekt a fejlődés záloga

A két új paksi atomerőművi egység építése jelentős számú munkahely megteremtésével, gazdaságélénkítéssel, regionális infrastrukturális és egyéb fejlesztésekkel jár együtt. Paks városa már a Paksi Atomerőmű építésének és az üzemeltetésének köszönhetően is hatalmas fejlődésen ment keresztül. A Paks II. Atomerőmű építése azonban még nagyobb lehetőséget és hosszú távú perspektívát kínál a városnak és a térségnek is. Jelentősen bővülni fognak a beruházás megvalósításához elengedhetetlen szolgáltatói kis- és középvállalkozások, és mivel a projektben részt vevők lakhatását is biztosítani kell, nagymértékű fejlődés várható a városi infrastruktúrában is. Paks városa mellett a környező települések is hosszú távon nyertesei lesznek a beruházásnak, ami évtizedekre meghatározza az ott élő emberek életét és lehetőségeit. A hazai cégek kivételes lehetőséghez jutnak, hiszen az orosz-magyar megállapodás értelmében a beruházás értékének akár 40 százalékát kitevő munkát magyar beszállító cégek végezhetik. Ez óriási lehetőséget jelenthet egy Pakson referenciát szerző vállalat számára, hiszen az egész „világ kinyílhat” előtte azzal, hogy a jövőben akár más oroszországi és/vagy külföldi projektben is részt vehet. Az orosz Roszatomnak ráadásul egyre bővül a megrendelésállománya. 

A Roszatom szentpétervári gyárában megkezdődött a Paks II. Atomerőmű reaktortartályának gyártása, kattintson a videóért.

A Paks és Kalocsa között megépült és átadott új Duna-híd szintén hatalmas lehetőség az ott élő emberek számára, ugyanis a két város között a távolság 15 percre rövidül, ami tovább bővíti a két város közötti együttműködési lehetőségeket. Az évszázad beruházása tehát nemcsak Paks, hanem Kalocsa és térsége számára is óriási lehetőségeket tartogat. 

Globális és európai helyzetkép

Az atom­energia ma a reneszánszát éli, hiszen egyre több ország ismeri fel a jelentőségét a klíma­védelmi, az ellátás­biztonsági, valamint a verseny­képességi célok elérésében. Jelenleg 59 atom­erőművi blokkot építenek az egész világon, és a következő évtizedek­ben közel 450-470 új blokk üzembe állítását tervezik. 

Az Európai Unióban is egyre több ország dönt úgy, hogy meghosszab­bítja a már meglévő atom­erő­művi blokkjainak üzem­idejét, esetleg újak megépítését tervezi. Példaként áll előttünk Magyar­ország mellett az Egyesült Királyság és Szlovákia, ráadásul Szlovénia is új blokkok építésén gondolkodik, és ide sorolható Csehorszá­g és Lengyel­ország is. A jelen (energia)politikai döntései alapvetően határozzák meg a fenntartható jövőnk alakulását, ezért ha felelősségteljesen állunk az előttünk álló klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi célok teljesítéséhez, akkor feltétlenül szükség van az atomerőművek és a megújuló energiaforrások növekvő részarányára, miközben a fosszilis energiaforrásokat radikálisan csökkenteni szükséges. Magyarország, a világ egyre több országához hasonlóan, ezen az úton jár.

A Paks II-nek köszönhetően Paks a jövőben is Magyarország energiaszíve marad, továbbra is kiváló példát mutatva más országok és városok számára azzal, hogy az atomenergia használata alapvetően meghatározza az adott ország villamosenergia-ellátásának hosszú távon fenntartható jövőjét. 

A szerző: Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő, az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!