Magyarországon az atomerőműben termelt klímabarát villamos energia nélkülözhetetlen az ország biztonságos energiaellátása szempontjából.
Tavaly – immár sokadszorra – a hazai villamosenergia-termelés első számú pillére volt a Paksi Atomerőmű, hiszen éves szinten 15,92 TWh villamos energiát termelt, ami 48,8 százalékos termelési részaránynak felel meg. A bruttó villamosenergia-felhasználás tekintetében pedig 2016 óta a legmagasabb értéket, 36,4 százalékot jelenti. A Paksi Atomerőmű egész évre vonatkozó átlagteljesítménye 1813 MW-ra adódott, ami 90 százalékos teljesítménykihasználtsági tényezőnek felel meg. A hivatalos adatok szerint tavaly a négy paksi blokk termelte villamos energia egységköltsége csak 13 Ft/kWh volt, ami jól példázza az atomenergia versenyképességét. Mindeközben a kötelező átvételi rendszer keretében a nap- és szélerőművek átvételi átlagárai 45-54 Ft/kWh között mozognak, ráadásul nagyarányú fejlesztésük miatt rendszerszintű beruházásokra van szükség.
Kétségtelen tény, hogy nagy mennyiségben, üzembiztosan, az időjárási viszonyoktól függetlenül, télen-nyáron, éjjel-nappal versenyképes áron és szén-dioxid-kibocsátástól mentesen csak és kizárólag atomerőművekben lehet villamos energiát termelni. A Paksi Atomerőmű stratégiai jelentőségét jelzi a meglévő paksi blokkok már meghosszabbított, 2037-ig tartó üzemideje, amely a jelenlegi tervek szerint akár további 20 évvel is meghosszabbodhat.
Az atomerőműben 2023 végéig megtermelt mintegy 560 TWh villamos energia klímavédelmi szempontból azt jelenti, hogy ha ezt a hatalmas mennyiségű villamos energiát például szénerőművekben kellett volna megtermelni, akkor mintegy 450 millió tonna többlet-szén-dioxid került volna a légkörbe, azaz az atomerőmű működése ennyi szén-dioxid-kibocsátást takarított meg.
Mindezek alapján egyértelmű, hogy Magyarország számára az atomerőmű által termelt villamos energia klímavédelmi, ellátás- és nemzetbiztonsági, valamint gazdaságossági szempontból is kulcsfontosságú.
Magyarország már most is nagy kihívásokkal szembesül, amelyek a jövőben súlyosbodhatnak. 2023-ban a hazai éves fogyasztásból az import részaránya ellátás- és nemzetbiztonsági szempontból továbbra is kockázatosan magas, 25,4 százalékos volt, decemberben ez a szám havi szinten már a 41 százalékot is meghaladta. Ha az idei évet nézzük, akkor még sokkolóbb adatokkal találkozhatunk. Idén az eddigi importcsúcs március 25-én este fél nyolc körül (15 perces érték) mintegy 3500 MW-ra adódott, miközben a hazai ipari méretű naperőművek mintegy 3400 MW kapacitásából 0, azaz nulla megawatt állt rendelkezésre (a háztartási méretű naperőművek esetén is hasonló volt a helyzet), a szélerőművek 325 MW teljesítményéből mindössze 10 MW volt elérhető.
Ez is azt mutatja, hogy nap- és szélerőművek önmagukban nem képesek ellátásbiztonságot garantálni, hiszen termelésük a napszaktól, az időjárástól és az adott évszaktól függően változik, miközben az emberek és az ipar megnövekedett igényét akkor is ki kell tudni elégíteni, amikor nem süt a nap és/vagy nem fúj eléggé a szél. De már az is nagyon elgondolkodtató adat, hogy idén januártól május végéig 2625 olyan negyedórás időszak volt hazánkban, amikor az import értéke meghaladta a majdani Paks II. Atomerőmű beépített 2400 MW kapacitását…
Az e-mobilitás és a hőszivattyús rendszerek, illetve az elektromos fűtési rendszerek elterjedésével a villamosenergia-igények jelentősen növekedni fognak, amelyeket folyamatosan ki kell tudni majd elégíteni. A jövőben Európában az igények növekedése és az egyes erőművek leállása azt fogja eredményezni, hogy az importlehetőségek beszűkülhetnek/megszűnhetnek. Ezért olyan egészséges energiamix elérése a cél, amelynek révén folyamatosan garantálni lehet az ellátásbiztonságot.
Ennek két alapvető pillére van. Egyrészt az időjárásfüggő megújulók közül döntően a hazai naperőművek további fejlesztése. Jelenleg már több mint 6200 MW-nyi ipari és háztartási méretű naperőmű van hazákban, ez pedig a következő években tovább fog növekedni. Ugyanakkor a naperőművek folyamatos fejlesztése rendszerszinten egyre több problémát okoz, ezért szükséges a hálózatfejlesztés és a tárolói kapacitások növelése. Mindez hatalmas pénzügyi befektetést igényel és egy bizonyos szint után még kritikusabb műszaki és gazdaság kérdéseket vet fel. Az országot ugyanis nem lehet telezsúfolni távvezetékekkel, nap- és szélerőművekkel. Arról nem is beszélve, hogy a nap- és szélerőművek átlagos üzemideje csak 20-25 év.
Mindezzel szemben a Paks II. Atomerőmű két orosz VVER-1200 típusú egység garantált üzemideje 60 év lesz (ez további 20 évvel meghosszabbítható), azaz a 2030-as évek elején üzembe álló két VVER-1200 típusú blokk legalább 2090-ig, de inkább a következő évszázad elejéig üzemelhet.
Emellett természetesen stratégiai fontosságú a Paksi Atomerőmű újabb üzemidő-hosszabbítása is, ami az jelenti, hogy a paksi blokkok 2032-37 helyett a legjobb esetben 2052-57-ig állhatnak majd a villamosenergia-termelés szolgálatában. Mindez azt jelenti, hogy a 2030-as évek elejétől mintegy 20 éven keresztül több mint 4400 MW éjjel-nappal rendelkezésre álló atomerőművi kapacitás lesz a rendszerben. Emellett továbbra is kritikus szerepe lesz a gázerőműveknek és azok fejlesztésének is. Mindezek mellett szükség lesz újabb atomerőművi egység vagy egységek megépítésére egy új telephelyen, amelyek perspektivikusan kis moduláris blokkok (SMR) is lehetnek. Ezekkel a fejlesztésekkel valósan csökkenteni lehet az import-kitettségünket és a gázfüggőségünket is.
Az atomenergetikai iparban a nukleáris biztonság elsőbbséget élvez bármilyen szakmai vagy politikai természetű szempont előtt, ez a feltétele az atomenergia széles körű társadalmi elfogadottságának is. Magyarország az új paksi blokktípus kiválasztása során is ezt tartotta elsőrendű követelménynek: a megépülő két új blokknak meg kell felelnie a fukusimai atomerőmű-balesetet követően foganatosított szigorú nemzetközi és hazai biztonsági követelményeknek, valamint lehetőség szerint rendelkezniük kell a jelenlegi követelményeken túlmutató biztonsági megoldásokkal és tartalékokkal. Mindezen feltételeknek csak a 3+ generációs, VVER-1200 blokktípus felel meg.
Oroszország – a nyugati gyártóktól eltérően – kizárólag olyan nukleáris technológiát exportál más országba, amelyet már otthon kipróbált és biztonságos működése szavatolható. Éppen ezért az orosz atomenergetikai iparban hosszú évtizedek óta folyamatos az innováció és a fejlesztés, ugyanis a versenytársaiktól eltérően a Roszatom és vállalatai időt, pénzt és energiát nem kímélve soha nem álltak le az atomerőművek építésével és a fejlesztésekkel. Ezért is nevezik a VVER típusú nyomottvizes orosz egységeket úgynevezett evolúciós blokkoknak, hiszen a legújabbakat a korábbiak működtetése nyomán összegyűlt tapasztalatok alapján, a biztonság folyamatos növelését tartva szem előtt, fejlesztették tovább.
A VVER típusú reaktorcsalád az építési és üzemeltetési tapasztalatokon alapuló, folyamatosan továbbfejlesztett reaktortípus. A VVER típusú egységekkel a mai napig megszerzett üzemeltetési tapasztalat közel 2300 reaktorév.
A Paks II. projekt keretében épülő VVER-1200-as nyomottvizes típus is ilyen evolúciós blokktípus, amelyet nem véletlenül ismert el a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség a világ első olyan atomerőművi blokkjaként, amely teljes mértékben megfelel a 3+ generációs egységekkel szemben támasztott legszigorúbb nukleáris biztonsági követelményeknek. Az Európai Bizottság is pozitívan értékelte az orosz VVER-1200 típust a biztonság szempontjából. Az Országos Atomenergia Hivatal által kiadott létesítési engedély is igazolja, hogy a Paks II. projekt a legszigorúbb hazai előírásoknak eleget téve, a nemzetközi előírásokkal összhangban valósul meg.
Lényeges szempont, hogy a Pakson is megépítendő két új, VVER-1200 típusú blokk már nem prototípus, nem egy kísérleti technológia, hanem működő, bizonyított technológia/ konstrukció. Jelenleg már 6 ilyen termel kereskedelmi üzemben, 4 Oroszországban, illetve 2 Fehéroroszországban, miközben 17 a megvalósulás különböző szakaszában van Törökországban, Bangladesben, Egyiptomban, Kínában, Magyarországon és Oroszországban, azaz sorozatban épülnek az újabb és újabb VVER típusú egységek, amelyekből már több, mint tucatnyi termelni fog, mire a 2030-as évek elején üzembe áll a Paks II. Atomerőmű.
Ma a világ vezető atomerőmű-építő cége a Paks II. Atomerőmű fővállalkozója, az orosz Roszatom, hiszen jelenleg is 10 országban 33 új atomerőművi blokk építésére van szerződése. Ezek a projektek a megvalósítás különböző szakaszaiban vannak. A két új paksi blokk építője 2006-2023 között összesen 20 új atomerőművi egységet adott át, köztük a világ első, valójában SMR technológiára épülő úszó atomerőművét is.
Jelenleg a Paks II. Atomerőmű beruházási területén nagyon látványos munkák zajlanak. Elkészült a résfal, amely 2,7 kilométer hosszan veszi körül a két új VVER-1200 típusú egység majdani munkagödrét. A fal 1 méter vastag és 32 méter mély. Jelenleg a talajszilárdítási munkák zajlanak, amelynek alapvető célja az, hogy a szilárdított talajra épülő épületek és építmények megkövetelt állékonysága és földrengésállósága biztosított legyen.
A Paks II. Atomerőmű beruházási területén jelenleg is nagyon látványos munkák vannak folyamatban, kattintson a videóért.
Mindeközben Oroszországban elkészült a Paks II. projekt számára az első zónaolvadék-csapda. A csúcstechnológiás berendezés össztömege 732,7 tonna, teljes magassága 15,24 méter, a legnagyobb átmérője 11 méter. E berendezés már nyáron megérkezhet a paksi telephelyre. Történelmi eseményként idén április végén a Roszatom Szentpétervár melletti, kolpinói üzemében megkezdődött a Paks II. 5. blokk VVER-1200 típusú reaktortartályának gyártása. A tervek szerint az idei év végéig megtörténik az első adag beton beöntése az alaptestbe.
A két új paksi atomerőművi egység építése jelentős számú munkahely megteremtésével, gazdaságélénkítéssel, regionális infrastrukturális és egyéb fejlesztésekkel jár együtt. Paks városa már a Paksi Atomerőmű építésének és az üzemeltetésének köszönhetően is hatalmas fejlődésen ment keresztül. A Paks II. Atomerőmű építése azonban még nagyobb lehetőséget és hosszú távú perspektívát kínál a városnak és a térségnek is. Jelentősen bővülni fognak a beruházás megvalósításához elengedhetetlen szolgáltatói kis- és középvállalkozások, és mivel a projektben részt vevők lakhatását is biztosítani kell, nagymértékű fejlődés várható a városi infrastruktúrában is. Paks városa mellett a környező települések is hosszú távon nyertesei lesznek a beruházásnak, ami évtizedekre meghatározza az ott élő emberek életét és lehetőségeit. A hazai cégek kivételes lehetőséghez jutnak, hiszen az orosz-magyar megállapodás értelmében a beruházás értékének akár 40 százalékát kitevő munkát magyar beszállító cégek végezhetik. Ez óriási lehetőséget jelenthet egy Pakson referenciát szerző vállalat számára, hiszen az egész „világ kinyílhat” előtte azzal, hogy a jövőben akár más oroszországi és/vagy külföldi projektben is részt vehet. Az orosz Roszatomnak ráadásul egyre bővül a megrendelésállománya.
A Roszatom szentpétervári gyárában megkezdődött a Paks II. Atomerőmű reaktortartályának gyártása, kattintson a videóért.
A Paks és Kalocsa között megépült és átadott új Duna-híd szintén hatalmas lehetőség az ott élő emberek számára, ugyanis a két város között a távolság 15 percre rövidül, ami tovább bővíti a két város közötti együttműködési lehetőségeket. Az évszázad beruházása tehát nemcsak Paks, hanem Kalocsa és térsége számára is óriási lehetőségeket tartogat.
Az atomenergia ma a reneszánszát éli, hiszen egyre több ország ismeri fel a jelentőségét a klímavédelmi, az ellátásbiztonsági, valamint a versenyképességi célok elérésében. Jelenleg 59 atomerőművi blokkot építenek az egész világon, és a következő évtizedekben közel 450-470 új blokk üzembe állítását tervezik.
Az Európai Unióban is egyre több ország dönt úgy, hogy meghosszabbítja a már meglévő atomerőművi blokkjainak üzemidejét, esetleg újak megépítését tervezi. Példaként áll előttünk Magyarország mellett az Egyesült Királyság és Szlovákia, ráadásul Szlovénia is új blokkok építésén gondolkodik, és ide sorolható Csehország és Lengyelország is. A jelen (energia)politikai döntései alapvetően határozzák meg a fenntartható jövőnk alakulását, ezért ha felelősségteljesen állunk az előttünk álló klímavédelmi, ellátásbiztonsági és versenyképességi célok teljesítéséhez, akkor feltétlenül szükség van az atomerőművek és a megújuló energiaforrások növekvő részarányára, miközben a fosszilis energiaforrásokat radikálisan csökkenteni szükséges. Magyarország, a világ egyre több országához hasonlóan, ezen az úton jár.
A Paks II-nek köszönhetően Paks a jövőben is Magyarország energiaszíve marad, továbbra is kiváló példát mutatva más országok és városok számára azzal, hogy az atomenergia használata alapvetően meghatározza az adott ország villamosenergia-ellátásának hosszú távon fenntartható jövőjét.
A szerző: Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő, az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője