Miért aratott ilyen nagy győzelmet a Fidesz?

Az önkormányzati és európai parlamenti választásokon igen magas, 58,1 és 58,5 százalékos részvétel mellett a Fidesz-KDNP mindkét választást megnyerte. Ezzel – szögezte le az Origónak ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász – a pártszövetség egyértelmű felhatalmazást kapott az eddigi békepárti, nemzeti-polgári, konzervatív politika folytatására.

Markáns politikai előrelépés

Ifjabb Lomnici Zoltán, a Századvég tudományos igazgatója az önkormányzati választás legkiemelkedőbb eredményei közé sorolta, hogy a Fidesz-KDNP-nek sikerült megnyernie minden egyes vármegyei, valamint a fővárosi listát is. A kormánypártok által elért győzelem így nemcsak helyi és regionális szinten, hanem az ország egészét tekintve is markáns politikai előrelépést jelent.

Számos településen nagyot nyert, és fordítani tudott a Fidesz a korábbi választási eredményekhez képest

– folytatta az elemzést Lomnici Zoltán. Megemlítette, hogy Miskolcon, Baján, Salgótarjánban és Egerben is fordított a Fidesz, és javította pozícióját a megyei jogú városokban. 

„Több településen elsöprően újrázott a Fidesz-KDNP, és növelni tudta a támogatottságát. Ez is bizonyítja, hogy 

az ott élők elégedettek a kormánypárti városvezetés munkájával, a települések fejlődnek, rend van és működnek az önkormányzat által biztosított szolgáltatások”

– mondta Lomnici Zoltán, kiemelve az esztergomi (Hernádi Ádám 70,3 százalék), a zalaegerszegi (Balaicz Zoltán 73,1 százalék), székesfehérvári (Cser-Palkovics András 74,1 százalék) kimagasló eredményeket.

Azzal folytatta: az I. kerületben a Fidesz-KDNP visszahódította a kerületet a baloldaltól, Böröcz László vezetésével. 

Ez a fordulat mutatja, hogy a helyiek új irányvonalat várnak, és bizalmat szavaznak a Fidesz-KDNP vezetésének.

Fotó: fotó: Mirkó István - Magyar Nemzet

 

Az EP-választáson nőtt a fideszes voksok száma

A Fidesz-KDNP 11 mandátumot szerzett az EP-választáson, úgy, hogy növelni tudta a szavazóinak a számát 2019-hez képest – akkor ugyanis 1.824.220 érvényes szavazatot kapott, míg most vasárnap 2.028.318 voksot. 

Lomnici Zoltán felidézte: a Tisza Párt 7, a DK-MSZP-Párbeszéd – ZÖLDEK: 2, a Mi Hazánk 1 mandátumot szerzett, a Momentum pedig az utolsó pillanatban történt kapkodás, és az elmúlt éveik „eredményeit” – a magyar olimpia megfúrását és a hazánknak járó források akadályozását – taglaló videók ellenére sem tudta meggyőzni a választókat.

A nyílt hazaárulás és a brüsszeli érdekek magyarországi képviselete ismét meghozta az eredményét. 

Az alkotmányjogász ezen a ponton idézte Orbán Viktor miniszterelnököt, aki azt mondta: 

A Jóistennek van humorérzéke, mert a párizsi olimpia évében írta ki a történelemből a Momentumot.

Donáth Anna, a Momentum volt elnöke
Fotó: MTI/Vasvári Tamás / MTI/Vasvári Tamás

De nem jutott be az EP-be az MKKP, a Jobbik, az LMP – Zöldek, a 2RK Párt, az MMN és a MEMO sem, és bár a DK-MSZP-Párbeszéd – ZÖLDEK lista szerzett két mandátumot, valójában mindkettőt a DK veheti fel, így az MSZP-nek és a Párbeszéd – ZÖLDEK-nek sem lesz politikusa az EP-ben.

Erősödő jobboldal

A Századvég tudományos igazgatója megerősítette, hogy számos országban előretört a jobboldal, ami egyértelmű üzenet a választók részéről a háborúpárti, globalista politikusoknak:

Ausztriában az ID-hez tartozó Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) végzett az első helyen, 6 mandátumot szerezve, valamint az EPP-tag Osztrák Néppárt lett a második, 5 mandátumot szerezve. Franciaországban a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés elsöprő győzelmet aratott, 30 mandátumot szerezve (a szavazatok 31,4 százalékát magáénak tudva, 10 százalékpontot javítva a 2019-es eredményekhez képest), a második helyezést Emmanuel Macron pártja, a Reneszánsz érte el, mindössze 13 mandátumot (és a szavazatok 15 százalékát) szerezve. A súlyos vereségre tekintettel az elnök bejelentette, hogy feloszlatja a Nemzetgyűlést.

Lettországban az ECR-hez tartozó Új Egység nyerte a választást, a második pedig az EPP-ben politizáló Nemzeti Szövetség lett, mindkét párt 2-2 mandátumot szerzett. Németországban a CDU/CSU nyerte az EP-választást, 29 mandátummal erősítve az EPP-t, a második pedig az egyre erősödő, a németországi pártok közül szinte egyedüliként a migrációt elutasító AfD lett, 15 mandátumot szerezve. A nagyobbik német kormánypárt eredménye rámutat, mennyire elégedetlenek a német Olaf Scholz migráció- és háborúpárti politikájával. Történelmi mélypontot elérve, az SPD mindössze 13,9 százalékot ért el (2019-ben 15,8 százalék), 14 képviselői helyet szerezve, ezzel éppen megelőzve a leszereplő Zöldeket.

Olaszországban pedig a Giorgia Meloni vezette Olasz Testvériség (FdL), az ECR vezető ereje nyerte a választást, 24 mandátumot szerezve.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfő Giorgia Meloni olasz miniszterelnök társaságában az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozóján 2024. március 21-én 
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Európa-szinten is hatalmas győzelem a Fideszé

A Fidesz-KDNP győzelme Európában az egyik legnagyobb lett, azaz kontinentális viszonylatban az egyik legmagabiztosabb, hatalmas győzelmet aratta; az Orbán Viktor miniszterelnök kormányát támogató pártszövetség EP-listája csaknem 45 százalékos eredménye révén győzött, megszerezve az EP-mandátumok 52,4 százalékát.

A Fidesz–KDNP markáns társadalmi dominanciája, és az elmúlt napok, hetek sikeres mozgósítása olvasható ki a végső adatokból

– jelentette ki ifjabb Lomnici Zoltán.