A magyar csapat eredményei:
Aranyérem
0
Ezüstérem
0
Bronzérem
0

Megvan, mikor indul az otthonfelújítási program, visszaesett a belső népességvándorlás és a kivándorlás is

Vágólapra másolva!
Akár a diákhitelek esetében is fennmaradhat a kamatstop. Július elsejétől lehet pályázni az otthonfelújítási programban, de már most nem árt felkészülni. Kiderült az is, nincs már szó a korábbi mértékű kivándorlásról, már az Egyesült Királyság sem olyan népszerű.
Vágólapra másolva!

Indokolt a nagyon fegyelmezett költségvetés, illetve annak folyamatos monitorozása, hogy tartható-e a 4,5 százalékos hiánycél – mondta a Költségvetési Tanács (KT) elnöke, Horváth Gábor a Magyar Közgazdasági Társaság meghívására tartott online előadásában kedden. 

A magyar államadósság szintje az EU átlaga alatt van, ugyanakkor a régiós versenytársak mindegyikénél magasabb.

 Ahogyan pedig tavaly, idén is Magyarország fizetheti GDP-arányosan a legnagyobb kamatkiadást az unióban – hangzott el az előadáson.

A kamatstop fenntartását javasolja a kormány a diákhiteleknél 

Társadalmi egyeztetésre bocsátotta kedden a szabad felhasználású Diákhitel 1 konstrukció 2024 második félévére vonatkozó kamattervezetét a Nemzetgazdasági Minisztérium. A kormányzati portálon már elérhető tervezet szerint a szabad felhasználású hallgatói hitel vonatkozó rendelkezések mentén megállapított kamata és a hitelfelvevő által fizetendő, 7,99 százalékos kamat különbözetét az állam a központi költségvetés terhére átvállalja. 

Az önköltséges képzések díjának fedezésére szolgáló Diákhitel 2 konstrukció továbbra is kamatmentesen igényelhető 

– írja közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Képünk illusztráció!
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Otthonfelújítási program: napokon belül megjelenik a részletes felhívás – megvan, mikortól lehet pályázni 

Hétfőn kerül fel az otthonfelújítási program végleges felhívása az Energiaügyi Minisztérium (EM) honlapjára – jelentette be a kormányszóvivő csütörtökön a kormányinfón. 

Ettől a naptól fogva tudnak előregisztrálni a kivitelezők, akik közül majd választhatnak a beruházók az otthonfelújítási program kapcsán. 

Legalább ennyire érdemi információ, hogy megerősítést nyert, hogy a lakosság mikortól tud jelentkezni az otthonfelújítási programra: ez július 1. hétfő, tehát nagyjából két és fél hét múlva megnyílik a pályázati lehetőség. Mindezt egyébként a Világgazdaság már május végén előrejelezte. A keretösszeg 108 milliárd forint.

Emlékeztetőül a program lényege: egymillió forint önrész mellett maximálisan 6 millió forintos támogatás vehető igénybe, amelynek fele kamatmentes hitel, másik fele vissza nem térítendő támogatás. 

felújítás
Képünk illusztráció!
Fotó: Magyar Nemzet/Havran Zoltán

Az állami program forrásait

  • nyílászárók cseréjére,
  • a meleg vizes rendszer korszerűsítésére,
  • épületek hőszigetelésére és
  • gázkazáncserére használhatják az igénylők.

A vissza nem térítendő összeg aránya magasabb átlagjövedelmű régiók esetében 2,5, míg alacsonyabb jövedelmű járások esetében 3,5 millió forint, azonban az igénylők jövedelmi helyzete is befolyásoló tényező, akár a magasabb jövedelmi szintű kistérségben is élhetnek olyan családok, akik a magasabb részarányú támogatásra jogosultak.

Visszaesett a belső vándorlás 

Zajlik a munkásszállások kialakítását támogató program, amely elsősorban a magyar munkavállalókat kívánja segíteni. Ahogy Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár fogalmazott nemrégiben: a belső mobilitást szeretnék segíteni, vagyis nem vendégmunkásoknak épülnek a szállások. Országos szinten nem okoz népességváltozást, az országon belüli térségek népességszámát viszont befolyásolja a belföldi vándormozgalom alakulása is. 

A Központi Statisztikai Hivatal összegzéséből kiderül, hogy tavaly 221 ezren változtattak állandó és 282 ezren ideiglenes lakóhelyet. Ez a teljes belföldi vándorlásban közel 82 ezer fős, azaz 14 százalékos visszaesést jelentett az előző évhez képest.

Ennek hátterében lakáspiaci okok állnak. A múlt évben mind az újlakás-építések, mind a használtak eladása elmaradt a korábbiaktól.

A hivatal elemzése rámutat, hogy a belföldi vándormozgalmat alapvetően az agglomerációkba vándorlás határozza meg – jelenleg többen költöznek ki a nagyvárosok vonzáskörzetébe, mint ahányan vissza. A visegrádi országokon belül Csehországban a népesség 0,8, Lengyelországban 0,6, Szlovákiában pedig 0,5 százaléka vándorolt a régiók között. Magyarországon ez az arány 3,1 százalék volt 2016–2019 között – míg az Egyesült Államokban 3,2 százalék.

Az OECD 2023-as tanulmánya szerint a régiók közötti mobilitásnak nincs ideális szintje, és az, hogy a politikáknak milyen mértékben kell ösztönözniük az embereket arra, hogy egyik területről a másikra költözzenek, az ország sajátosságaitól és a társadalmi preferenciáktól függ.

Visszavásárolta a repteret az állam, itt vannak a részletek

Továbbra is jelennek meg tényszerűtlen, dezinformációt tartalmazó írások a reptér visszavásárlása kapcsán. A Nemzetgazdasági Minisztérium tényeket ismertető közleményében emlékeztetett, több mint egyéves intenzív tárgyalássorozatot követően 2024. június 6-án aláírták a Budapest Airport Zrt. adásvételi szerződését. 

A tranzakció során 80 százalékos tulajdonrészt szerzett a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. a Budapest Airport Zrt.-ben, a francia Vinci Airports pedig 20 százalékot. 

Ezzel a kormány kijavítva a Gyurcsány-kormány történelmi hibáját, visszaszerezte a repteret, ami közel húsz év után került újra magyar tulajdonba.

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2-es terminálja 2024. június 6-án. Ezen a napon aláírásra került a repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. adás-vételi szerződése, így közel 20 év után újra nemzeti többségi tulajdonba került a reptér. A megállapodásnak köszönhetően a magyar állam vételár arányosan 80 százalékos tulajdonrészt szerez a Budapest Airport Zrt.-ben, a francia társbefektető VINCI pedig 20 százalékot.
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2-es terminálja 2024. június 6-án. Ezen a napon aláírásra került a repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. adás-vételi szerződése, így közel 20 év után újra nemzeti többségi tulajdonba került a reptér. 
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Ugyanakkor a magyar állam nem üzemelteti a repülőteret, hanem pénzügyi és stratégiai befektetőként van jelen, ami emellett az eszköz megfelelő fejlesztését is megköveteli. A Vinci Airports üzemelteti - az ehhez szükséges megfelelő jogkörök mellett. Az előző üzemeltetőnek mindössze 4-5 repülőtér állt az üzemeltetése alatt, míg a Vinci Airports globális szereplő, és több mint 70 repülőteret üzemeltet 14 országban, világszínvonalon. 

Az ilyen mértékű tapasztalat új szintre tudja emelni a budapesti repülőtér működését, amely jelenleg is fejlesztések előtt áll.

A magyar állam 80 százalékos részesedésért 2,48 milliárd eurót, míg a Vinci 20 százalékos részesedésért 620 millió eurót fizetett. A Budapest Airportot piaci áron szerezte vissza az állam. A 2019-es auditált konszolidált EBITDA 254 millió euró volt, ami azt jelenti, hogy közel 16,5x-os EBITDA értéken vásárolták vissza a repteret, viszont jelenleg a piacon jól megfigyelhető, hogy jellemzően a 18-22x értéken cserélnek gazdát a légikikötők, az unión belül is.

Nem hagyják el tömegek az országot

Az Európai Unión belül nem valósult meg olyan mértékű munkaerő-áramlás a tagországok között, mint például az Egyesült Államokban. A számokból az is kiderült, hogy korántsem tömeges az elvándorlás Magyarországról. Sőt, sokan vissza is térnek. Szemben például Horvátországgal és Romániával.

A kivándorló magyarok 46 százaléka Ausztriát, 24 százaléka Németországot, öt-öt százalékuk Hollandiát és Svájcot, míg három százalékuk az Egyesült Királyságot választotta új otthonának. 

A korábban kiemelt jelentőségű Egyesült Királyságba évről évre kevesebben vándorolnak, az Ausztriába vándorlók száma jelentősen, míg a Németországba, Svájcba vagy Hollandiába vándorlók száma enyhén növekedett a múlt évben. 

magyarhatár, kivándorlás, határ,
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány felhívta a figyelmet arra is, hogy 2022-ben a legnagyobb arányban a horvátok és a románok vándoroltak ki hazájukból, míg a német, francia (svájci és norvég) állampolgárokra ennek ellenkezője igaz. 

A vizsgált évben az unión belül külföldön élő, munkaképes korú (20–64) horvát állampolgárok a Horvátországban élő lakosság 21 százalékát, míg a románnak 19,5 százalékát tették ki. Magyarországon 2022-ben a lakosság 5,3 százalékát érintette az elvándorlás.

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!